A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-11 / 32. szám
SUGÁRSZENNYEZŐ HŐERŐMŰVEK A széntüzelésű hőerőművek okozta radioaktív szenynyezés sokkal súlyosabb lehet, mint a nukleáris erőművek okozta sugárszennyezés - ez a végkövetkeztetése annak az érdekes tanulmánynak, amelyet a minap tettek közzé az Oak Ridge-i nemzeti kutatólaboratórium munkatársai a Science című tekintélyes amerikai tudományos folyóirat hasábjain. Ám azért a széntüzelésű hőerőműveket radiológiai szempontból „tisztábbaknak" kell tekinteni, ha a környéken lakók nem fogyasztják el a helyben termesztett és sugárszennyezett élelmiszereket. A hőerőművekben elégetett szén kis mennyiségű uránt és tóriumot tartalmaz, így a levegőt szennyező pernyével ez a két elem is a légkörbe, a környezetbe kerül. Az Oak Ridge-i kutatócsoport két különböző típusú (a nyomottvizes és a forróvizes) nukleáris erőmű sugárszennyezésének egészségügyi következményeivel hasonlította össze a hőerőművek okozta sugárszennyezést. A vizsgált típusú nukleáris erőművek főként sugárzó nemesgázokat (argont, kriptont és xenont) juttatnak a levegőbe. Abból indultak ki, hogy a szén egymilliomod résznyi uránt és kétmilliomod résznyi tóriumot tartalmaz, és az erőművekben képződött pernyének mintegy 1 százaléka jut a légkörbe, a környezetbe. (Valójában, jelenleg az amerikai hőerőművekből mintegy 8 százaléknyi pernye jut a légkörbe, ezt kellene az új környezetvédelmi előírások szerint 1 százalékra csökkenteni.) Ezeket a kiinduló adatokat számítógépbe táplálták, annak meghatározására, hogy milyen sugáradag érheti a széntüzelésű hőerőművek és a nukleáris erőművek környékén élőket a környezetbe jutó sugárzó anyagoktól. Egészében véve: a népesség egésze nagyobb sugárártalomnak van kitéve a széntüzelésű hőerőművektől, mint a nukleáris erőművektől. Csak a pajzsmirigy a kivétel: ezt nagyobb sugáradag éri a nukleáris erőművekből kikerülő radioaktív jódtól. A széntüzelésű hőerőművekből és a nukleáris erőművekből kikerülő sugárzó izotópok elsősorban a táplálékkal jutnak be az emberi szervezetbe. Ha azonban a helyi lakosok nem fogyasztják el a sugárszennyezett helyi növényeket, a széntüzelésű hőerőművek sugárszennyező adagja kisebb, mint a nukleáris erőműveké. Az Oak Ridge-i jelentés szerint az új amerikai környezetvédelmi előírások érvénybe lépése után a széntüzelésű hőerőművek okozta sugárszennyezés dózisa nagyjából egyenlő lesz a nukleáris erőművek okozta radioaktív környezetszennyezés mértékével. Ez az egészségi ártalom egészében nagyon kicsiny — a hagyományos szennyezőanyagok (amilyenek például a nitrogénoxidok vagy a kéndioxidok) egészségügyi ártalmai sokszorta jelentősebbek - állítja a jelentés. ELŐRETÖRŐBEN A SIVATAGOK Az Egyesült Államok délnyugati része a világ gyorsan terjeszkedő sivatagi övezeteinek jegyzékére került — akárcsak a Szahel-övezet a Szaharától délre, Brazília északi része, továbbá Spanyolország, Kenya és Jáva szigetének egyes részei — ez tűnik ki dr. Jack Johnsonnak, az arizóniai egyetem profeszszorának közelmúltban közzétett tanulmányából. Nyugat-Texas, Arizona és Új-Mexikó száraz vidékein máris évi több milliárd dollárra becsülik az elsivatagosodás okozta mezőgazdasági veszteséget A washingtoni Smithsonian Intézet legújabb felméréséből viszont az tűnik ki, hogy a jelenlegi korszerű öntözési módszerek csak súlyosbítják a termőterületek elveszítésének gondját. Az Egyesült Államok délnyugati részén mindenütt gyorsabban használják fel a felszín alatti vízkészleteket, mintsem azok pótlódhatnának. Az arizóniai Tucson város környékén az elmúlt 35 évben 60 méterrel csökkent a talajvíz szintje és a helyi vízkészletek egy évszázadon belül teljesen kimerülnek. A talajvizes öntözés módszere nyilvánvalóan összeomlott — a gazdák már egyes helyeken 213 méteres mélységből szivattyúzzák a felszínre a vizet, nagy költséggel. Ezt a vizet olyan földek öntözésére használják fel, amelyeknek nincs alagcsövezése. A víz elpárolog a talajfelszínről és visszahagyja sótartalmát, és a sókiválás újabb nagy mezőgazdasági területeket tesz hasznosíthatatlanná. A talajjavítás hektáronként mintegy száz dollárba kerülne és sok farmernek egyszerűen nem telik rá. Az elsivatagodást tovább gyorsítja a túllegeltetés — a marhacsordók túlságosan nagyok azokhoz a legelőkhöz képest, amelyeknek táplálniok kellene őket. Amint a növényzet eltűnik, az esővíz gyorson lefut a felszínről és nem szivárog be a talajba. Már csaknem száz folyó száradt ki teljesen ezen a vidéken, amióta a vízelvezető rendszer összeomlott. Még súlyosabbá teszik a problémát a nagyméretű külszíni réz- és szénbányák, továbbá a gyér növényzetű területek fokozódó károsodása a szabadidős tevékenység következtében. A motorkerékpárok, homokdomb-outók (buggik) és más négykerekű járművek száma háromszor olyan gyorsan növekszik ezen a vidéken, mint az Egyesült Államok többi részén. A helyzet nagyon emlékeztet azokra az 1930-as időkre, amikor a porviharok már nagy károkat okoztak ezen a vidéken — és arra a folyamatra, amely most hoz létre új sivatagot Ghánában és Felső-Voltában. Dr. Johnson szerint az lenne az egyetlen megoldás, ha a gazdákat sikerülne rábírni a hagyományos növények termesztésének megszüntetésére és a megszokott legeltetési mód feladására. Lassan rá kellene térni olyan növények termesztésére, amelyek jobban alkalmazkodnak a száraz klímához és sótűrésük is nagyobb. Ez csökkentené az amúgy is szűkös vízkészletekkel szemben támasztott igényt és stabilizálná az elsivatagosodó talajt. Dr. Johnson elsősorban a Mexikó északi részén vadon termő jojoba-bab termesztését ajánlja, ebből ugyanis a bálnoolajhoz hasonló tulajdonságú, kitűnő minőségű olajat lehet nyerni. Egy másik sokat ígérő növény lehetne az ezen a vidéken honos guayule-cserje termesztése, ebből a trópusi gumifákéhoz csaknem hasonló természetes gumit lehet előállítani. A két növénnyel végzett természetes kísérletek nagyon sikeresek. Mindenesetre a világnak nagy erőfeszítésre lesz szüksége, hogy a sivatagok előretörését megfékezze. FÖLDRENGÉSÁLIŐ LAKÓHÁZAK A monolit vasbeton szerkezetű, különleges lengéscsillapító berendezéssel ellátott többemeletes épületekben az erős földrengés sem tesz kárt; erről mór meggyőződtek a Moldáviai Tudományos Akadémia geofizikai és geológiai intézetének építészei és szeizmológusai az 1977-es 7-es erősségű földrengés során. Szovjet-Moldávióban meglehetősen gyakoriak a földrengések, ezért a fővárosban, Kisinyovban egyre-másra nőnek ki a földből a 10—20 emeletes, újtípusú lengéscsillapítókkal ellátott lakóházak. A TESTFŰTÉS REJTÉLYE A legtöbb emlősállat, s az ember újszülötteinél is sok gondot okoz az állandó testhőmérséklet fenntartása. A Csehszlovák Tudományos Akadémia fiziológiai intézetében az elmúlt évek során végzett kutatások eredményeképpen derült fény arra . az anyagcserefolyamatra, amelynek révén a vegyi energia hőenergiává alakul át: hideg hatására az újszölöttek barna zsírszövetének zsírmolekulái szabad zsírsavakká bomlanak. Az anyagcserefolyamat feltárása nagy tudományos jelentőségű a gyermekgyógyászatban. A szakemberek remélik, hogy egyben választ kapnak arra a kérdésre is, miként lehet fenntartani az életet mélyhűtött állapotban. ÚJ MEGÁLLAPÍTÁSOK A RÁKBETEGSÉGRŐL Szovjet tudósok felfedezték, hogy a DNS-molekula részét alkotó egyik anyag gátolja a rosszindulatú daganatok kifejlődését. Féken tartja az állatokban daganatokat okozó vírusokat, de ha ezt az anyagot valami elválasztja a DNS-től, működni kezd a betegség mechanizmusa. Az Ivanoszkijrói elnevezett moszkvai víruskutató intézetben dolgozó Tyihonyenko professzor szerint eddig ezt az anyagot a rákkeltő vírusok részének és a rákos folyamat elindulásáért felelős bűnrészesnek tartották, ezt a feltevést azonban most el kell vetni. A kutatásokat az emberben náthát és légúti panaszokat, bizonyos állapotokban pedig rákot okozó adenovírusokkal végezték. Kimutatták, hogy nem maga a vírus, hanem különleges génje okozza a rákot. Ez a gén sokkal aktívabb, mint maga a vírus. A daganatkeltő vírusokkal megfertőzött hörcsögök rákja kétszer-háromszor olyan gyorsan fejlődött ki, pusztán a gént befecskendezve szervezetükbe, mint amikor az egész vírussal fertőzték meg őket. Ha azonban a DNS-molekula részét alkotó anyagot hozzáadták a génhez, nem keletkezett rák az állatokban. így - jelentette ki Tyihonyenko professzor — rábukkantak a rák kifejlődésének másik láncszemére. Még korai lenne a felfedezés gyakorlati hasznosításáról beszélni, de a védőanyog kimutatása annak lehetőségét ígéri, hogy később talán sikerül a rák megelőzésének és kezelésének új módjait megtalálni. SZÚNYOGÖLŐ GOMBÁK ÉS VÍRUSOK Szovjet tudósok egy korábban ismeretlen gombát felfedezve, hatásos eszközt találtak a szúnyogok leküzdésére. Természetes körülmények között a korábban ismeretlen gomba száz százalékosan elpusztíthatja a szúnyoglárvákat. Felfedeztek egy vírust is, amely teljesen ártalmatlan az emberre, de végzetes hatású a szúnyogok lárvájára. A maláriaterjesztő szúnyogoknak ezek a halálos ellenségei gyakorlatilag bárhol tenyészthetők. TUDOMÁNY TECHNIKA
