A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-11 / 32. szám

Következő számunk tartalmából: Zs. Nagy Lajos: INGÁZÓK Neumann János: A NEMZETKÖZI GYERMEKÉV JEGYÉBEN Miklósi Péter: VÁROS AZ URPIN ALATT Címlapunkon M. Borslcý, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szer­kesztőség : 890 44 Bratislava, Ob­chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS - Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem őr­iünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szóm: SÜTI 6/46. Készéii Ferenc: SOHA TÖBBÉ - HIROSIMA „AZÉRT JÖTTÜNK A történelmi jelentőségű kilencedik pártkongresszus kitűzte a szocializmus építésének vezérfonalát. A mezőgazdaság területén az elmúlt harminc esztendő a forradalmi változások kora volt. Létrejött egy új társadalmi réteg, a szövetkezeti parasztság. Megváltozott a falu arculata, a lakosság élet- és kulturális körülményei. A szocialista mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése jelentősen hozzájárult az életszínvonal emelkedéséhez. A CSKP KB XV. kongresszusán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további feladatairól hozott határozatok, valamint a központi bizottság 13. plenáris ülésén és az SZLKP KB március 27-i ülésén a mezőgazdasági termeléssel és az élelmezéssel foglalkozó határozatok a 6. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére mozgósítanak, egyben felkészítenek a következő, a hetedik ötéves tervidőszak még igényesebb feladatainak végrehajtására. százötven hektáron takarmányt ter­mel. Teszi mindezt ezerkétszáztizen­­nyolc állandó dolgozóval, s a be­mutatott géppark láttán mondha­tom, kitűnő műszaki felszereléssel. A burgonya termelését a vetőmag osztályozásától a termés raktározá­sáig félautomata gépekkel végzik. Ez volt az egyik, amit a látogató alaposan szemügyre vehetett. S mi volt még? A csarnokban jól megfért egy­más mellett a legújabb típusú méhkaptár és a kitömött medve, a gyönyörű szarvasagancs, a faragott- Ezzel a géppel már otthon is dolgoztunk - Bojtos István, Súth Gábor és Kristóf István Június utolsó hetében Liptovský Mi­kulásban szakelőadásokkal, munka­helyi műszaki bemutatókkal, látvá­nyos gépbemutatóval, a mezőgaz­dasági termeléshez kapcsolódó árucikkek kiállításával s természe­tesen hangulatos kultúrműsorral egybekötve rendezték meg a hegy­vidéki körzetek mezőgazdasági napjait, önként adódik a kérdés, hogy mi közünk nekünk ehhez? Hiszen lapunk olvasóinak többsége korántsem hegyes vidéken él! De ugyanezt kérdezte a helyi lap tu­dósítója is, amikor a Bátkai Állami Gazdaságból érkezettek egy cso­portjához lépett. S még megtoldot­ta annyival, hogy hiszen a rima­­szombati (Rimavská Sobota) járás­ban nincsenek hegyek! — no hi­szen, ő sem járt még arra! Mert ha nem is hegyek, de lejtők és dombok teszik változatossá azt a tájat, s az ittenihez hasonlatossá a gazdálkodást. Mindannyiunk ér­deke, hogy itt is, ott is a lehető leg­többet teremjen a föld és a lehető leggazdaságosabb legyen az állat­tartás. A Liptovský Mikulái-i Állami Gazdaság adott otthont a rendez­vénysorozatnak. Az állami gazda­ság udvara, raktárai, szerelő-csar­nokai, gépei, burgonya-tárolói pár napra kiállítási területté, dolgozói pedig bárkinek szíves magyaráza­tot adó, a- munkafolyamatokat a helyszínen bemutatni kész tanács­adókká váltak. Volt mit nézni, volt mit tanulni. A tizenhárom és félezer hektárnyi mezőgazdasági- és majdnem öt­ezernégyszáz hektár szántón gaz­dálkodó állami gazdaság csakúgy, mint a dél-szlovákiai szövetkezetek fokozatosan megvalósítják a terme­lés szakosítását és központosítását. Két évvel ezelőtt a gazdaság áttért az ágazati irányításra. Majdnem tizenegyezer szarvasmarha, tizen­kétezerötszáz sertés, kétezer juh az állatállománya. Majdnem há­romezer hektáron szemest, ezer­száztíz hektáron burgonyát, ezer-Melegük van, de nem a napsütéstől tányér, a kettős üveg közé zárt, ki­törni, dolgozni akaró méhek s per­sze a megfelelő hegyi növényzet. A Tejipari Kutatóintézet a juh­sajtkészítés legkorszerűbb eszközeit mutatta be. Mellette a juhászok számára praktikus és tetszetős munkaruhákat láthattak, amelyek a Legelő-és Rétgazdálkodási Kutató­­intézetben terveztek.- Sajnos, a bemutatott példá­nyok csak egyedi darabok - ma­gyarázta Gejza SeiferJ doktor, az intézet tudományos munkatársa.- A „Flexinet" elnevezésű villany­pásztor viszont már kapható.- Az alapvető kutatási területünk- kapcsolódott a beszélgetésbe Ján Kasper mérnök, szintén az inté­zet tudományos munkatársa — a szántóföldi fűtermesztés és a takar­mány tartósításának ésszerű mód­szerei mellett egy új termelési ág­gal, a hegyi legeltetéses lúdte­­nyésztéssel is kísérletezünk, ami a ludak szép, nagy mája révén kifi­zetődőnek ígérkezik. 2

Next

/
Thumbnails
Contents