A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-04 / 31. szám
Ghymes (Jelenec) Énekelte: özv. Balia Józsefné Molnár Mária (1890) Gyűjtő: Ág Tibor 1975 Poeo rabatt» ^ M54 . Mag-be---------te —96t-----------/ v v -4-Sza—bó Ka—to a rrP .......h di—ós-------ba. (^) § L-T f * • wt J:. É......f- *------------------L-T ^m A di—ó*—-bo, a di— bs —ba, mo—gyo—rós—ba. t)-----------------------------4.-t. Kérdi tőle édesanyja, hogy mije fáj? — Sem szívem fáj, sem szívem fáj, sem fejem fáj. Sem szívem fáj, sem szívem fáj, sem fejem fáj, Csak vagyok én, csak vagyok én szerelembe. Édesanyám, vétesse ki szálló szívem, Szálló szívem, szálló szívem, vig örömem. Vétesse ki, tétesse be új ládába, Úgy vigye el, úgy vigye el, az új botba. Hogyha kérdik, hogyha kérdik, mit árú kend: Szabó Kata szálló szivit, vig örömit.- Addig várlak én Mártonyom, Míg ezt a szöszt lé nem fonom, Ha nem jössz el akkorára, Mást kötök fél a ropkámra. Egyik gyűjtőutamon 1960-ban Ghymesre látogattam. Zsérén és Kolonban feljegyzett balladák változatai után kutatva, véletlenül egy ismeretlen népballada töredékére bukkantam. A „Szép Ilona" vagy másképp „Csudahalott" ballada szövege juttatta, özvegy Balia Józsefné, született Molnár Mária, akkor 70 éves ghymesi asszony eszébe Szabó Kata balladáját. A rendelkezésemre álló balladagyűjteményekben sehol sem találtam Szabó Kata balladánk változatát, ezért a budapesti Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályának akkori vezetőjéhez, Vargyas Lajoshoz fordultam. Sem ott, sem a Magyar Tudományos Akadémia nagy népzenei adattárában nem találták közeli változatát. A balladában előforduló motívum - „Vétesse ki szálló szívem, szálló szívem, víg örömem" - előfordul ugyan három erdélyi népballadában, a „Három árva", „Betlen Anna" és a „Nagy hegyi tolvaj"A ZOBOR-VIDÉK NÉPZENÉJE (1) lamok számát, négy falu kerül előtérbe. A gyűjtött dalok száma szerint, ezek sorrendben a következők: Ghymes, Menyhe, Zsére és Béd. A 13 faluban összegyűjtött népdalok közel 30 °/o-a ebből a négy faluból való. 1951 — 1979 közötti 28 év alatt köze! 1300 népdalt gyűjtöttünk Zobor vidékén. Ennek jelentős része olyan dallam, amit már Kodály Zoltán a század elején feljegyzett, de akad szép számmal olyan is, ami úgy látszik akkor nem került elő. Kodály Zoltán Zobor vidéki gyűjtőútjain számos népballadát jegyzett fel. A régi (középkori) népballadák közül 11 különböző típus változatait közölték eddig. Vannak köztük olyanok, melyek még ma is élnek, de akad olyan is, amely ma már csak néhány versszaknyi töredékében ismert. Ilyen a „Zöld Marci" balladája, amelyet Ghymesen, Bodokon és Béden még ismernek, de a teljes szövegére már nem emlékeznek. Ha a mai gyűjtő a Zobor vidékén jár, csodálattal állapítja meg az ott élő nép hagyományőrző erejét. Bátran és büszkén mondhatjuk, hogy Zobor vidéke, az egész ma-Igyar nyelvterület egyik leghagyományőrzőbb vidéke, s az itteni magyar falvak népdalkincse, értékében és szépségében vetekszik a székelyföldi népdalokkal. De nemcsak vetekszik. Az összehasonlítás során az is kitűnik, hogy nagyon sok rokonságot is találunk a két - elég távol eső - etnikum között. Ugyanis több olyan népballadánk és népdalunk van, amelyet csak itt és csak ott jegyeztek fel a gyűjtők. Nem véletlen tehát, hogy Kodály Zoltán, az 1906-os első Zobor vidéki gyűjtőútja után tíz éven keresztül, csaknem minden évben meglátogatta ezt a tájegységet. Kodály Zoltán 1906-1917 között végzett népdalgyűjtő munkájának eredménye 752 feljegyzett, illetve I részben fonográf hengerre felvett dallam. Ha figyelemmel kísérjük az egyes helységekben rögzített daliffSST m m á i ban, de mindig csak a végén, s nem tartozik szorosan a ballada cselekményéhez. A történet nélküle is teljes. A dió és mogyoró, mint szerelmi szimbólum előfordul a szentiváni tűzugrás szövegeiben, de népballadában sehol. Balladánk tehát valószínűleg egy eddig ismeretlen ballada töredéke, amely valamikor az egész nyelvterületen elterjedt lehetett, s amelyből Székelyföldön csak a panasz motívum maradt meg. Szabó Kata balladájának felfedezése azt bizonyítja, hogy a kiegészítő gyűjtéseken kívül a mai gyűjtő is találhat eddig ismeretlen népdalkincset. AG TIBOR
