A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-04 / 31. szám
volna, hogy az embereim alaposan beletúrnak a gyomrába ... Amikor elindultam fölfelé, a völgyben szépen sütött a nap, mindenki ingujjban járt, úgyhogy én is vászoncipőben vágtam neki az útnak. Fölérve jóformán még körül sem néztem, amikor fordult egyet az időjárás. Pillanatok alatt beborult az ég, először esni, aztán havazni kezdett! Persze, azóta már minden szeszélyét ismerem ennek a hegynek ... De nemcsak az épitkezésvezetö, hanem a munkatársai is. Nehéz munkát végeznek és a körülményeik aligha irigylésre méltóak. Hóesésben és napsütésben, fagyban és kánikulában mindig a szabad ég alatt dolgoznak; egyszerűen nem is jut eszükbe az időjárás viszontagságoin töprengeni. A már meglévő Vág-lépcsöket gyarapító új vizierömű megépítése, a Neznámá „átalakítása“, a több millió köbméter víz befogadására képes víztartály és az ötszáz méteres szintkülönbséget áthidaló üzemvizrsatorna megépítése mind-mind férfimunka a javából, amit vagy megszokik valaki - vagy megszökik. A Váhostav és az építkezésben részt vevő többi vállalat dolgozóira az előbbi magatartás jellemző. Ezért van remény arra is, hogy határidőre fog elkészülni íekete-vági vízlépcső. Gondolom, kevesen sejtik, hogy a Neznámá és a két Vág összefolyása között épülő vízlépcső Közép-Európa legnagyobb üzemvizcsatornás erőműve lesz. Vajon mit jelent az a fogalom, ha egy erőmű üzemvizcsatornás? Vk Állunk a medence peremén, úgyszólván karnyújtásnyira tőlünk kapaszkodnak a fellegekbe a Magas-Tótra ormai.- Emlékszik még arra a napra, amikor először jött föl erre a hegytetőre? Tekintete a hegylakók szeretetével siklik végig a tájon. Pedig ő is nagyvárosi: Kassán (Košice) van lakása, ott él a családja is. Ű azonban a hét Öt napját itt tölti, s olykor bizony szombatvasárnapra sem tud hazamenni.- Ide a Neznámára? - húzza mosolyra a száját. - Egy őszi nap volt 1975-ben, és a hegy bizony barátságtalanul fogadott, minthacsak tudta Ehhez tudni kell, hogy a vízierőművekben termelhető villamos energia mennyisége általában a rendelkezésre álló vizszintkülönbségtől és a másodpercenkénti vízhozamtól függ. Ennek értelmében kisebb és nagyobb esésű vízlépcsőket ismerünk. Ez utóbbinak legkorszerűbb „változata" az üzemvizcsatornás erőmű, ahál a duzzasztómű és az erőtelep a folyóban egymás mellé épül, a teljesítmény fokozása érdekében pedig egy magasabban fekvő tároló medencével van összekapcsolva, ahonnan az üzemvízcsatornán, majd a nyomóalagúton nagy eséssel jut a viz az erőtelepbe. E hatalmas tároló medence előnye a teljesítőképesség állandósítása, illetve az, hogy a villamos energia termelése a fogyasztáshoz igazodjék. Természetesen, az új fekete-vági vízlépcső is a gazdaságosságnak ilyen elvein működik majd. Hadd soroljak föl néhány érdekes adatot és tudnivalót:- Az erőmű évi teljesítménye 665 megawatt, pontosabban 1281 GWh (gigawattóra) villamos energia lesz, ami a Liptovská Mara-i vizierömű teljesítményének háromszorosa.- Az új Vág-lépcsö az országos fogyasztás csúcsidejében, napi hat órát termel majd áramot, de ennyi idő alatt annyi áramot fog fejleszteni, mint például a teljes műszakokban dolgozó s ugyancsak 660 megawatt teljesítményű vajáni (Vojany) hőerőmű. Ennek főképpen energiagazdálkodós szempontjából van nagy előnye, mert a villanyáram nem raktározható, nem termelhető előre, akkor van rá szükség, amikor igény mutatkozik iránta.- Környezetvédelmi szempontból a vizierőműveknek összehasonlíthatatlan előnyeik vannak a hőerőművekkel szemben. MIKLÓSI PÉTER- Az üzemelése egyszerű: az 1150 méter magasan fekvő felső tartályból napi hat órán át özönlik majd a víz az alsó tartály erőművének turbináira; a nap fennmaradó részében, de főképpen éjjel - amikor kihasználatlanul sok és olcsó az áram -, az üzemvizcsatornákon keresztül visszaszivattyúzzák az elhasznált vizet.- Az építkezési munkálatok mind a felső, mind az alsó tartályon, illetve az ehhez tartozó erőműben a legkorszerűbb módszerekkel történnek. A Neznámá gyomrában például lézer-sugár irányítja a Caterpillar típusú földgyalukmunkáját és a legújabb külföldi tapasztalatok felhasználásával szerelik az erőtelep áramfejlesztőit vagy az ide vezető nyomócsöveket. Ennek előnye, hogy a legújabb Vág-lépcső nemcsak modern berendezésű lesz, hanem so káig „fiatal" is marad. • • • Joggal kérdezheti most valaki: egy hazai vállalat vajon honnan meríti a bátorságot és főképpen a tudást ahhoz, hogy Közép-Európa legnagyobb üzemvizcsatornás erőmüvének megépítésébe kezdjen? Különben egy olyan elhagyottnak tűnő vidéken, amely tulajdonképpen csak a negyvenes évek derekán vált ismertté a Szlovák Nemzeti Felkelés bátor harcaiban; azelőtt pedig legföljebb a liptói havasok szépsége révén ismerte a világ? ... A válasz egyszerű: a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő VAHOSTAV két és fél évtizednyi munkájának soktétü tapasztalataiból. Ez a zsolnai (Žilina) székhellyel működő építőipari vállalat az elmúlt negyed évszázad alatt mind a vízierőművek fejlesztése, mind pedig az ipartelepítés tekintetében jelesre vizsgázott. Bizonyításképpen sorolhatnám akár név szerint, egytöl-egyig a Vág-lépcsőket, az Ondaván, a Hernádon, az Árván épült vízierőműveket; továbbá Kysuca, az ország valamikor legszegényebb sarkának iparosítását, a Rózsahegyi (Ružomberok) Papír- és Cellulózgyárban végzett munkájukat; az autósztrádát Ivachnová és Liptovský Mikuláš, Bratislava és Szene (Senec) vagy Kúty és Malacky között; megemlíthetném a prágai Cerný Most lakótelepet, ahol ők készítik a közművesítési hálózatot; a Nyitra folyó szabályozását - és az elmúlt huszonöt esztendő sok-sok egyéb derekasan elvégzett munkáját. Mindez azonban csak céltalan szószaporitás lenne, hiszen aligha sorolható el sokrétű tevékenységüknek valamennyi eredménye. A riporter kötelessége csupán annyi, hogy ráérezzen: derekas munka áll Váhostav közel hétezer főnyi munkásságának törzsgárdája mögött. És egyben arra is, hogy ez a semmivel sem pótolható lelkesedés jelenti a biztosité- I kát annak, hogy sikerrel fogják ellátni a jelen feladatait és a jövő terveit is. | Hát ezért lehet egy viszonylag „kis" cég Közép-Európa egyik legjelentősebb vízierömüve építésének fővállalkozója! És ezért lehet Közép-európa legnagyobb folyami vízierömüve: a Duna Bős (Gabčikovo) - Nagymaros-i vízlépcsőjének egyik fő építője. A bösi erőmű, a körtvélyesi (Hrušov) tároló, a hajózókamrák építése és egyéb fontos munkálatok kivitelezése során a Váhostav több milliárd korona értékű munkát végez majd. Sőt, a vállalat néhány egysége meg is érkezett a helyszínre, hiszen megkezdődött már az „évszázad építkezése". Igaz, a munkálatok egyelőre még jobbára csak a felvonulási területek kialakításánál tartanak, de a vízlépcsőrendszer néhány szemléltető adata már ma is nyilvánvaló. A Bratislava alatti víztároló (Körtvélyes - Dunakiliti) felülete kereken hatvan négyzetkilométer lesz, ahol összesen 240 millió köbméter víz fog elférni. A gát koronája közel húsz méterrel emelkedik majd a környező talajszint fölé, a viz szintje pedig 15-16 méterrel lesz magasabban a környék gabonaföldjeinek mai szintjénél. A bősi vízlépcső beépített teljesítménye 720 megawatt lesz, ami nagyban enyhíti majd az ország egyre növekvő energiaszükségletét. A Duna, az itt épülő vizierömű jövőjéről - egyelőre - ennyit; hiszen jelenleg „csupán" az előkészítő munkák zöme folyik. A „nagy roham" a nyolcvanas évek legelején kezdődik, amikor fokozatosan fölépülnek a vízlépcsők, az ehhez tartozó víztárolók s védelmi létesítmények, majd az erőművek áramfejlesztő berendezései; később pedig a hullámtér környezetvédelmi s idegenfoigalmi arculatának kialakítása következik. De addig sok-sok viz lefolyik még a Dunán ... És a Váhostav dolgozóinak is legalább annyi munkát kell elvégezniük! KONTÁR GYULA felvételei
