A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-03 / 5. szám

KÉPES HMA AZ OLASZ KÜLKERESKEDELMI MINISZTER PRÁGÁBAN Ľubomír Strougal szövetségi miniszter­­elnök január 16-án Andrej Barčák kül­kereskedelmi miniszter jelenlétében fo­gadta Rinaldo Ossolát, az Olasz Köz­társaság külkereskedelmi miniszterét (kép). A találkozó résztvevői hangsú­lyozták, hogy mindkét fél érdeke a csehszlovák-olasz kapcsolatok sokolda­lú fejlesztése. Behatóan foglalkoztak o gazdasági együttműködés színvonala emelésének lehetőségével. LEONYID BREZSNYEV ÉS TO DOR ZSIVKOV TALÁLKOZÓJA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, nem hivatalos jelleggel, pihenés céljából Bulgáriában tartózkodott. Január 16-án elvtársi találkozóra került sor Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke és Leonyid Brezsnyev között. A talál­kozón jelen volt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára (balról a második) és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió bulgáriai nagykövete (balról az első). Gustáv Husák, a CSKP DMITRIJ SZUHORUKOV BÚCSÚZTATÁSA KB főtitkára, köztár­sasági elnök január 12-én a prágai vár­ban fogadta — cseh­szlovákiai állomáshe­lyéről való távozása előtt - Dmitrij Szuho­­rukov altábornagyot, a Csehszlovákiában állomásozó középső szovjet hadseregcso­port parancsnokát. Ebből az alkalomból átadta neki a Fehér Oroszlán Érdemrend I. osztályát. - A ké­pen: Gustáv Husák gratulál Dmitrij Szu­­horukovnak a kitünte­téshez. Felvételek: ČSTK A BIZTONSÁGI TANÁCS KAMBODZSAI VITÁJA A Biztonsági Tanács kambodzsai vitájá­ban a Szovjetunió, vétójogával élve, megakadályozta annak a határozatnak elfogadását, amely követeli az összes „idegen csapatok kivonását" Kambo­dzsából. Csehszlovákia is a határozat elfogadása ellen szavazott. — A képen: Oleg Trojanovszkij (jobbról), a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője. Kína különböző tartományaiból érkezett mintegy 300 paraszt vonult fel január 14-én Peking főútvonalain, s miután nem engedték be őket a kínai vezetők­höz, több órán át tüntettek a kormány­negyed bejáratánál. Transzparenseken követelték, hogy vessenek véget az üldözéseknek, az elnyomásnak és az éhezésnek, kifejezték kívánságukat, hogy emberhez méltón akarnak végre élni. SZOVJET-SPANYOL TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN Marcelino Oreja spanyol külügyminiszter szovjet kol­légájának meghívására hi­vatalos látogatást tett a Szovjetunióban, ahol Andrej Gromikóval a szovjet—spa­nyol politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok to­vábbi bővítésének lehetősé­geiről tárgyalt. - A kép a tárgyalások megkezdése előtt készült. Andrej Gromi­­ko mellett balról a spanyol külügyminiszter. TÜNTETÉS PEKINGBEN BÚCSÚ SZARKA BÉLA elvtárstól Tudjuk, az elmúlás, a halál törvény­­szerű. És mégis megrendítő, amikor a régi ismerős, sőt barát, munkatárs távo­zik örökre körünkből, megrendítő, mert évek hosszú során jóban-rosszban együtt voltunk, dolgoztunk, vitáztunk, az ügy érdekében. És egyszerre csak kap­juk a hírt, nincs többé, eltávozott örök­re. Ilyenkor felelevenednek előttünk a közös munka emlékei, melyekre most és a jövőben is emlékezni fogunk, és ezekben az emlékekben él tovább ben­nünk az ember, az elvtárs, a munka­társ. így emlékezünk most Szarka Béla elvtársra, Csehszlovákia Kommunista Pártja régi harcosára, a CSEMADOK alapító tagjára, szövetségünk appará­tusának sokéves dolgozójára. Szarka Béla elvtársat ismerjük a CSEMADOK megalakulása óta, ahol először kerületi titkárként majd később a központi bizottság szervezési osztályán és utol­jára a bratislavai járási bizottság titkáraként dolgozott. Szarka Béla elvtárs szövetségünk lelkes tisztség­­viselője volt. Fáradságot nem ismer­ve vette ki részét a helyi szerveze­tek alapításából, majd később a járási titkárságok munkájának irányításából és ellenőrzéséből. Ismerték őt Dél- Szlovákia szerte, részt vett valamennyi központi rendezvény szervezésében. Akkor és ott érezte jól magát, ha prob­lémákkal találkozott. Az örökös mozgás, az emberekkel való élő kapcsolat volt az eleme. Még akkor is, amikor már nyilvánvaló volt, hogy egészségi álla­pota megromlott. Ilyenkor szinte rossz néven vette, ha azt mondtuk neki, Béla, pihenned kell, nem vagy már fiatal. De ő nem akart pihenni és bizalmasan mondogatta: „Elvtársak, én addig élek, amíg dolgozom, én csak akkor érzem magam jól, ha emberek között vagyok. Mert tudjátok, sok még a hiba nálunk." Tipikus tisztségviselő volt, aki kereste a problémákat és nem futamodott meg előlük. A párt iránti hűsége, lelkese­dése szinte határtalan volt, mindenkor és mindenütt meggyőződéses kommu­nistaként állt a CSEMADOK tagság elé, vitázott, ha kellett, veszekedett, egyszerűen harcolt a párt politikájá­nak megvalósításáért. így emlékszem és így emlékezünk valamennyien Szarka Béla elvtársra azok, akik hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk vele. Most elkövetkezett a végső búcsú pillanata. Búcsú, mely fáj, mert eltávozott egy ember, kommunista, lelkes CSEMADOK- tisztségviselő. Ehhez a búcsúhoz hozzá tartozik az is, hogy minden ember az elvégzett munkájában él tovább. És Szarka Béla elvtárs életében sokat tett a szocializmus érdekében és szövetsé­günk kulturális életének fejlesztéséért. Munkájának eredményei, emberi és kommunista magatartása az, ami tovább fog élni azokban, akik rendületlenül haladnak a szocializmus építésének és szövetségünk felvirágoztatásának útján. VARGA JANOS 5

Next

/
Thumbnails
Contents