A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-03 / 5. szám
senynek. Az egyes kultúrházak értékébe nem számítottuk bele azokat a több százezer koronát kitevő összegeket, amelyeket a nemzeti bizottságok saját költségvetésükből a színpadok, illetve a kultúrházak és az esketőtermek berendezésére fordítottak. Viszont az is igaz, hogy a legszebb, a legjobb és a legcélszerűbb kultúrházak is üresek maradnának a kulturális-népnevelési tevékenység szervezőinek jó munkája nélkül. Az SZLKP 1976. évi tőketerebesi járási konferenciája feladatul tűzte ki, hogy 1980-ig hivatásos szintre kell emelni a közművelődési létesítményeket az alközpont jellegű községekben. Már ma hivatásos szinten működik a nagytárkányi, a leleszi, a vajáni és a bodrogszerdahelyi művelődési otthon. 1979. január 1-ig megtörténik a bolyi művelődési otthon hivatásos szintre emelése, amivel befejeződik a professzionalizálás. Az említett létesítményeken kívül a nemzetiségi kultúra fejlesztését hathatósan elősegíti a királyhelmeci és a nagykaposi városi művelődési otthon. A könytárhálózat is tevékenyen hozzájárul a kulturális népnevelési tevékenység fejlődéséhez a járás magyar lakosságának körében. Hivatásos dolgozók - főfoglalkozásként - látják el a munkát Királyhelmecen és Nagykaposon (6 szakképzett munkaerő), továbbá Szomotoron és Bodrogszerdahelyen, mellékfoglalkozásként, csökkentett munkaidőben Leleszen és Ágcsernyőn. A könyvállomány szerkezete megfelel a lakosság nemzetiségi összetételének: a járás közkönyvtárai könyvállományának 32,3 százalékát teszik ki a magyar nyelvű kiadványok. Igaz, ez az arány könyvtáranként eltérő, a királyhelmeci városi könyvtár állományának 59 százaléka magyar nyelvű kiadvány. A könyvtárak tevékenysége jó. Közülük több igen szép eredményeket ért el. A királyhelmeci városi könyvtár az idén elnyerte a „Példás népkönyvtár" címet, mint a legnagyobb elismerést a „Példás népkönyvtárt építünk" verseny keretében. A helyi népkönyvtárak a CSEMADOK helyi szervezeteivel együtt 1977—78-ban összesen 21 irodalmi estet és 22 íróolvasó találkozót rendeztek. Az egész kulturális népnevelési tevékenység az egységes tervek alapján valósul meg. A CSEMADOK-szervezetek közreműködése e tervek kidolgozásában és végrehajtásában jó, de nem olyan, hogy ne lehetne még jobb. A mi szemszögünkből nézve a CSEMADOK járási szervezete konkrét célokat tűz ki. Ezek összhangban vannak a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében történő neveléssel, tiszteletben tartva emellett a CSEMADOK-nak mint nemzetiségi kulturális szövetségnek jellegét, tükröződik ez az állami-politikai évfordulók - felszabadulási évforduló stb. — alkalmából rendezett előadások témájában. A CSEMADOK-szervezetek vagy a nemzeti bizottságok közművelődési létesítményei által kifejtett népművelő munka egyéb formáinak is egy közös célja van: elősegíteni a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus kiformálását. Érvényes ez a különböző vetélkedőkre, kérdés-felelet estekre és egyéb munkaformákra. A haladó forradalmi hagyományok kibontakoztatása is szorosan összefügg ezzel. Hogy a forradalmi hagyományok ápolására létesült szobák, vörös sarkok elegendő dokumentációs anyaggal rendelkezzenek, járási szinten biztosítottunk számukra fényképdokumentumokat a CSKP-nak seknek anyagi eszközöket bocsátanak rendelkezésükre hangszerek, kosztümök stb. beszerzésére, ezek a pénzösszegek csak kevéssé enyhítik a kedvezőtlen helyzetet. Ezért a következő időszakban a CSKP XV. kongresszusának és az SZLKP járási bizottsága plénumának művelődéspolitikai határozatai szellemében igyekszünk oda hatni, hogy a vállalatok, üzemek, földművesszövetkezetek és más közületek közművelődési és népjóléti alapjaik felhasználásával nagyobb segítséget nyújtsanak együttesek alakításához, fenntartásához. Tavaly a járási nemzeti bizottság költségvetéséből nyújtottunk támogatást a Bodrogközi Népi Együttes (Fürt) tevékenységéhez, a bodrogközi citeraegyüttest és más csoportokat a helyi nemzeti bizottságok támogatták saját költségvetésük terhére. A nemzetiségi kultúráknak és a nemzetiségi kulturális szervezetek tevékenységének további fejlesztésében a kidolgozott koncepciókból indulunk ki, s a CSEMADOK szerveit és szervezeteit abban az irányban vezetjük, hogy kulturális-népművelési tevékenységüket a nemzeti bizottságok által fenntartott közművelődési létesítményekben, vagyis a művelődési otthonokban és az ogitációs központokban fejtsék ki, amelyeket a városi és a helyi nemzeti bizottságok ingyenesen bocsájtják a társadalmi szervezeteknek, így a CSEMADOK-nak is a rendelkezésére. A népművelési intézmények és a CSEMADOK-szervezetek közötti együttműködés problémáival rendszeresen foglalkoznak a népművelési dolgozók munkaértekezletei és szemináriumai. A járási nemzeti bizottság szintjén továbbra is anyagilag biztosítjuk — a jnb kulturális szakosztálya és a Járási Művelődési Központ közötti kölcsönös megállapodás alapján - a vetélkedőket és seregszemléket. A Járási Művelődési Központon keresztül - a királyhelmeci Városi Művelődési Otthon keretében egy módszertani könyvtár létesítésével is — növelni kívánjuk a nyújtott módszertani segítséget, erősíteni a módszertani tanácsadást. Továbbá a járási nemzeti bizottság a művelődési otthonok professzionalizálásának útján biztosítani fogja a szorosabb együttműködést az alközpont jellegű községek körzetébe tartozó településeken tevékenykedő CSEMADOK-szervezetekkel. Rendszeresen értékelni és ellenőrizni fogjuk, hogy egy-egy szervezet hogyan teljesíti a számára kitűzött feladatokat. Az elmúlt időszakban a magyar nemzetiségi kultúra fejlesztése terén elért jó eredmények minden kultúrmunkást arra köteleznek, hogy még inkább aktivizálják ezt az egész tevékenységet, hogy az eredmények a jövőben még jobbak és átütőbbek legyenek. Az említett példák arról tanúskodnak, hogy a járás párt- és állami szervei, a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek és a közművelődési intézmények foglalkoznak ezzel a problémakörrel. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy járásunk szlovák és magyar nemzetiségű lakosságának túlnyomó része felelős hozzáállást tanúsít munkafeladatainak teljesítéséhez, bizalommal van pártunk politikája iránt és teljes mértékben támogatja azt. Ez elmélyíti a járás egész lakosságának hazafias érzelmeit, szilárdítja a nemzetek és nemzetiségek kölcsönös kapcsolatait, s mélyíti az internacionalizmus érzését a többi szocialista ország, főként a Szovjetunió népei iránt. ONDREJ OLEŇÄK a Tőketerebesi (Trebišov) Jnb alelnöke az első köztársaság idején folytatott tevékenységéről, a nemzeti felszabadító ; harcról és a nemzeti bizottságok tevékenységéről, amelyek a munkásosztálynak a boldogabb jövőért vívott küzdelmeit dokumentálják. E tevékenység részét képezik az egyes városok és községek jubileumi évfordulója - például a Királyhelymec és Bodrogszerdahely fennállásának 700. évfordulója - alkalmából rendezett ünnepségek, a Borsiban és Kaposkelecsényben (Kapušanské Kľačany) rendszeresen megrendezésre ' kerülő fesztiválok, az internacionalista barátsági estek küldöttségek és együttesek részvételével a beregszászi járásból, amellyel járásunk testvérbaráti kapcsolatokat tart fenn. Példaként megemlíthetjük ezek közül sorrendben a legutolsót, amely a múlt év szeptember 23-án volt Perbenyiken; ezen négy nemzet képviselői találkoztak, éspedig egy küldöttség a Szovjetunió Kárpátontúli Területéről, Beregszászról, Királyhelmec cseh testvérvárosának, Cáslavnak küldöttsége, a tőketerebesi járási szervek képviselői és az „SZNF 30. évfordulója" nevet viselő nagygéresi (Veľký Horeš) egységes földművesszövetkezet dolgozói. Egymás kulturális értékeinek kölcsönös megismerését segítik elő a szocialista országokból jövő és itt műsort adó együttesek. Az utóbbi években felléptek a járásban az NDK-ból, Lengyelországból jött együttesek, és évről évre rendszeresen vendégszerepeinek nálunk együttesek a beregszászi járásból és Magyarországról. A nemzetiségi kultúra területén elért sikerek mellett problémáink is vannak, éspedig elsősorban ami az együttesek anyagi-műszaki ellátottságát és tevékenységük finanszírozását illeti. Habár a nemzeti bizottságok egyes együtteCyere velem hóvirágot szedni a Duna partjára, oda, ahol az évszázados fák alatti avarból mint megannyi tavasztündér bújik elő a sok-sok kicsi virág. Szeretnék még egyszer gyermek lenni. Úgy, mint régen, hosszú pamutszállal a zsebemben - botot majd találunk az erdőn - s nagy-nagy reménységgel a szivemben az erdőig az utat a Zsitva jegén csúszkálva tenni meg. Egész délután nem gondolni másra, mint arra, hol található a legtöbb hóvirág. Elmerülni az erdő téli csendjében s alkonyaikor hosszú hóvirágfüzérrel térni meg anyámhoz. De már minden megváltozott. Városban élek, távol az erdőtől, szülőföldemtől, anyámtól... Hóvirág vajon van-e még? Van bizony) Piacon, utcasarkon, áruházak bejáratánál, később a virágárusnál is garmadával várja a vevőket. De hogy meddig bírja a szaporodást, nincs ember, aki meg tudná mondani. Mert manapság nem szórakozásból, séta közbeni időtöltésből, természetszeretetből járnak az emberek a „hóvirágmezőkre", hanem azért, mert rájöttek, hogy a hóvirágszedés jó üzlet. Hajrá, hórukk, mindent bele és meghagyom a szabadságomat a hóvirágszezonra alapon, ásóval, gereblyével felfegyverkezve s persze autón érkeznek a helyszínre. Az autó ugyanis a hóvirágszedés elengedhetetlen kelléke. Különben mivel vinnék haza a bőröndökbe, kosarakba halmozott szerencsétlen kis virágokat. A munka, a kapzsiság hevében olykor tövestől szakítják ki őket. S ez az, ami nekem különösen nagyon fáj. A hóvirágszedők elvonulása után úgy néz ki az erdő, mint a csatatér. Az erősebb legyőzte a gyengébbet. Aléltan, félholtan hevernek a szanaszét dobált gyökerek. Nem takarja mar őket a melengető avar. Hóvirágot szedni jöttek az emberek és az ibolya, a gólyahir, a gyöngyvirág tövét is feltépték. A visszatakarásra már nincs idejük. Mert akkor esetleg kevesebb virágot visznek haza, mint a szomszédasszony. A hajrá otthon is folytatódik. A konyhaasztal mellett, sajgó derékkal, elfagyott térdekkel, csokorba kötik a virágot. A kis csokor a kész áru. Megvehető vele kedvesünk szive. A hiábavalóan kitépett gyökerekkel, levelekkel megtelik a tömbház előtti szemetes kuka. így lehet kevés munkával sok pénzt keresni. Rajtunk. Kihasználva emlékeinket, természetszeretetünket, a tavasz hírnöke láttán kelt örömünket. Aki nem látta a feldúlt erdőt, annak nem fáj a pusztítás, az nem gondol vele, hány orgazda, hány kofa kezén ment át a kis csokor. Ne hozz nekem ilyen virágot... 3
