A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

A legnepszerubb sportágban, a labda- n ,. .

. ...... Rarotonga szigeten a kenyer is lan

lugasban, minduntalan valamilyen uj .....

edzésmódot alkalmaznak. Svájcban terem' lme’ a ken»erfa 9i^o\cse.

például luícsa bábokat állítanak lel, amelyek „védik" a kaput. A csatár egyedül „harcol" ellenük, feltételezhetően teljes sikerrel.

Nemcsak Hollandiában vannak szélmalmok. Kontár Gyula (elvétele Magyarországon készült - a kecskeméti szélmalomról.

Londonban lérjhez ment Margaret Liles huszonöt éves női ’ rendőr. A hir érdekessége abban rejlik, hogy három év előtt, amikor a íöldalatti vasúton súlyos szerencsétlenség történt (42 halottal), tizenkét órát töltött a roncsok alatt, bátorítva a többi szerencsétlenül iá rt utast. Súlyos sérülésekkel került kórházba, ahol megismerkedett mostani lérjével, egy ápolóval.

A moszkvai Vörös térén, a gránitból és márványból épült Lenin-mauzóleum előtt mindig , hosszú sor kígyózik -szovjet emberek és külföldiek egyaránt leróják kegyeletüket a forradalom vezérének síremléke előtt.

I

Ez a két norvég tizenéves fiatal mosolyogva pózolt a fényképésznek a skateboardnak nevezett kerekes deszkával, amely Amerikából már Európába is eljutott. A szép képén nem látni, milyen veszélyes ez a játék: csak Amerikában tavaly 28 gyerek vesztette életét, mintegy százezer pedig megsérült. Miután Norvégiában is sok balesetet idézett elő a játék, árusítását és reklámozását betiltották. Okosan.

ZS. NAGY LAJOS

CERUZASOROK

SZEMEM ROMLÁSÁRÓL

Már jó ideje sejtem, hogy romlik a szemem, hogy hamarosan szemüvegre lesz szükségem. Rosszul Iátok, különösen este villanyfénynél, ha könyvet olvasok, a kisebb betűk úgy ölelik át egymást, mint a szerelmesek, egymáshoz simulnak vagy mámoros táncba kezdenek. Ha nagyon erőltetem a szemem, akkor azért még ki tudom bogozni a szavak értelmét, de megfájdul a fejem.

Arról azonban, hogy valóban szemorvoshoz kell fordulnom, ma győződtem meg, nappali világosság mellett. Egy 1968-ban kiadott világirodalmi kislexikonban ugyanis egy bizonyos I. B. Singer nevű amerikai írót kerestem. Ez az úriember ugyanis 1978-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, tehát illene tudni róla valamit, esetleg el is kéne olvasni egy-két művét. Jómagam sajnos eddig a nevét sem hallottam, s ezt most szégyellem is bizony.

Először az amerikai, majd a jiddis írók névsorát veszem szemügyre (Singer ugyanis jiddis nyelven ír). Se itt se amott nem találom ezt a nevet. Dehát említettem már, hogy nem bízok a szememben. Most kiderült, hogy rosszabb a helyzet, mint gondoltam. Mert azt mégsem hihetem, hogy ez a friss Nobeldíjjal rendelkező író, ez az Isaak B. Singer 1968 előtt semmit sem írt volna, semmi jelentősét, ami legalább a lexikonszerkesztők figyelmét felhívta volna. Azt még kevésbé hihetem, hogy

I. B. Singer 1968 után született volna. Azaz, hogy ki tudja! Hátha csodagyerekként robbant a világirodalomba, s a Nobel-díjat odaítélő bizottság, ezt a tényt is szem előtt tartotta.

Maradjunk inkább abban, hogy romlik a szemem, ezért nem találom I. B. Singert a kislexikonban, ahol pedig, hogy mást ne mondjak, már Vladislav Mňačko is szerepel.

De ha nem a szemem romlik, hanem a Nobel-díj bizottság? Amelyet egyébként már szinte divat szidni?

Nézzük hát kikből is tevődik össze ez a díjosztó bizottság! Tagjai között sok a költő: Lars Forsell (1928), östen Sjöstrand (1925), Henry Olsson (1896), Kari Ragnar Gierow (1904), Johannes Edfeld (1904). A tizenhét tagú bizottság titkára Lars Gyllensten (1921), legrégibb tagja pedig a ma már kilencvennégy éves Anders österling, aki 1919 óta vesz részt a díjkiosztásban. A tagok „életfogytiglan" viselik tisztségüket.

A Nobel-díj odaítélése elég „bonyolult" folyamat, s ugyanakkor nagyon egyszerű: a javaslatok a világ minden tájáról Stockholmban futnak össze, a sokszáz jelöltből a bizottság öt tagja választja ki (senki sem tudja, milyen kritériumok alapján) a „díjra érdemeseket“. Ezután a bizottság tagjai szavazással döntik el, ki kapja meg a Nobel-díj aranyérmét és a vele járó 770 000 svéd korona — 170 000 dollár értékű csekket.

Mondom, a Nobel-díj bizottságot szidni divat, hiszen hány — ma már klasszikusnak számító — világirodalmi nagyságot mellőzött. Példának legtöbben Lev Tolsztojt hozzák fel, aki még élt s legnagyobb műveit megírta az első Nobel-díj kiosztáskor. S hány Nobel-díjas író merült a feledés homályába.

Mi hát nem csatlakozunk a divathoz, nem szidjuk ezt a bizottságot, hiszen e bizottság tagjai is csak emberek, s tévedni, tudjuk, emberi dolog. Épp csak csöndesen megjegyezzük, hogy írónak rangot nem díjak, hanem igazi művek adnak.

Azt azonban remélem, hogy mire

I. B. Singer művei hozzánk is eljutnak, akkorra a szemüvegem is elkészül.

VLADIMIR KUBELKA

A VÁLOGATÓS VŐLEGÉNY

Jaroslav unokafivérem végre-valahára elhatározta, hogy megnősül. Mivel komoly, jó állású ember, valamennyien segíteni akartunk neki.

Segítségünk lényege természetesen az volt, hogy megfelelő menyasszonyt találunk Jaroslav számára. De volt itt két bökkenő: Jaroslav nem húszéves, hanem már a negyvenötöt is betöltötte, és nem először, hanem harmadszor szándékozott megházasodni. Mindazonáltal egész családunk - a nagymamát, a nagypapát és a felnőtt gyerekeket is beleértve — lázas tevékenységbe fogott, s amikor már elegendő számú, csábító menyasszonyjelöltet gyűjtöttünk csokorba, vendégségbe hívtuk Jaroslavot.

Megiszogattunk egy üveg jóféle bort, és néhány vicc elmesélése után kijátszottam az első adut: elővettem egy fényképet és átadtam unokafivéremnek.

— Ez a hölgy stewardés, a neve Jana, 35 éves, elvált asszony, gyerekei nincsenek, három nyelven beszél, remekül főz . ..- Várj csak - szakított félbe vendégünk — mindez nagyon kedves, de van-e vezetői jogosítványa? Tud-e kereket cserélni? Ki tudja-e fújni a karburátort?

Ez a kérdés kissé meghökkentett. Az igazat megvallva, ezt a körülményt nem vettük figyelembe, és ezért kénytelen voltam tagadóan válaszolni.

A második adut a feleségem játszotta ki. A fénykép egy fürdőruhós, szőke hölgyet ábrázolt - szakasztott filmcsillag. Utána nyomban részletesebb adatok is következtek: docens, 32 éves, elvált asszony, gyermektelen, kiváló társadalmi munkás, sportol, jó háziasszony . . .

— Ez mind nagyszerű — vágott a feleségem szavába Jaroslav - de vajon le tudja-e szedni a rárakódott hamut a gyertyákról, ért-e a gyújtás szabályozásához.

Mivel e kérdés után is nehéz helyzetbe kerültünk a feleségemmel, apám vette át a szót:

— Idesüss, fiú, ez aztán a nagyágyú! Intellektuális szexbomba, aki hivatást érez a családi élet iránt! Ide nézz, még egy ilyet keresve sem találsz.

— Tudjátok, kedves barátaim — mondta unokafivérem és eközben kigombolta zakója egyik gombját, mert tekintélyes pocakja majd szétfeszítette a kabátot — nekem megfelelő állásom és fizetésem van, rendezett körülmények között élek, a nyaralóm felépült, a kocsim a garázsban áll. Ami az evést illeti, nekem már réges-régóta fogynom kellene. Viszont, amikor haza kell jutnom vagy ki kell mennem a nyaralóba, gyakran nem ülhetek oda a Skodám kormánya mellé, mert hát kissé be vagyok csiccsentve, ahhoz pedig semmi kedvem, hogy villamoson vagy autóbuszon rázassam magam. Ezért autóvezető feleségre van szükségem, olyanra, aki egyúttal a gépkocsi-lakatos szakmában is jártas. Most már értitek végre?

Ford.: Gellért György

9