A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-20 / 3. szám

A betonpályán ezüstösen csillognak a karcsú gépmadarak az erős napfény­ben, várva a pilótanövendékeket, akik számára közeledik életük nagy pillana­ta: az első önálló repülés. — Ahhoz, hogy a pilóta mesterien tudja kezelni a gépet, alaposan össz­pontosítania kell az irányítóberendezés­re és a fedélzeti műszerekre — mondja Ján Burian oktató. - A repülés, a gép vezetése igen nagy igényeket támaszt a pilóta fizikai adottságaival és pszi­chikai képességeivel szemben. Termé­szetes, hogy ennek megfelelően igyek­szünk a növendékeket a lehető legjob­ban felkészíteni igényes feladataik ellá­tására: a szocialista haza, az ország légiterének védelmére. A pilótakiképzés igen bonyolult fo­lyamat, aminek megvannak a maga sajátosságai. A növendékek az idősebb, tapasztalt pilótáktól tanulnak. Igyekez­nek minél többet átvenni a tudásukból, tapasztalataikból. Ki repül elsőnek? - olvasható le a kérdés a fiatal pilóták feszült arcvoná­sairól. Nem sokáig kell várniuk, csak­hamar eldől a kérdés. Elsőként Zdenék Pidrman pilótanövendék, SZISZ-tisztség­­viselő, a raj agitátora emelkedik a ma­gasba. Nagy figyelemmel veszi át a gépet a technikustól. Ez most tovább tart ne­ki, mint máskor. Hiszen ma egyedül fog repülni, oktató nélkül. Ezért sokkal gondosabban, nagyobb felelősséggel igyekszik eleget tenni az előírt szabá­lyoknak. korszerű légierővel szemben — mondja az egyik oktató. — Nagyon erős az igénybe vétel, ezért újabb és újabb fiatal vadászpilótákkal kell feltölteni az állományt. A felkészítésben, kiképzés­ben nagy segítségünkre van a szocia­lista verseny. Jól megy nálunk a munka, aminek bizonyítéka, hogy a tavalyi ki­képzési évben megszereztük a „Példás alakulat" kitüntető címet. Arra törek­szünk, hogy ezt az idén is megtartsuk. Alakulatunk tagjai megígérték, hogy mindent megtesznek ennek érdekében. Pártszervezetünkben állandóan és rendszeresen foglalkozunk annak kér­désével, hogyan lehetne minőségileg még jobbá, még hatékonyabbá tenni a munkát. Kialakítottuk az alakulatnál a kritikai igényesség légkörét; a párt­tagok és a SZISZ-tisztségviselők szemé­lyes példával járnak elöl, s ez nagyban elősegíti a kiképzési év feladatainak teljesítését. — A repülési terv kidolgozásakor szintén tekintettel voltunk a munka minősége és hatékonysága növelésének követelményére — kapcsolódik be a beszélgetésbe az alakulat repülőmér­nöke. — Úgy állítottuk össze a tervet, hogy kiküszöbölhessük a fölösleges motorpróbákat, s ilymódon sikerült havonta 25-30 ezer koronát megtakarí­tanunk. xxx Megjelenik egy pont a látóhatáron, pillanatról pillanatra egyre nagyobb lesz, már elérte a repülőteret, a gép- A 244-es engedélyt kér a hajtómű beindítására - hangzik kissé remegő, de határozott hangja.- 244-esnek a beindítást engedélye­zem! - jön azonnal a válasz a gya­korlatot irányító parancsnoktól. A pilóta beindítja a motort, fokozza a fordulatszámot, és feszülten figyeli, hogyan reagál a hajtómű. Gondolatban még egyszer sorra veszi a műveleteket, amelyeket végre kell hajtania. Tudja, hogy semmiről sem szabad megfeled­keznie. Feszülten figyel a technikus utasításaira. A kifutópálya szabad, innen nézve vége már összeolvad a látóhatárral. A fiatal vadászrepülő közeledik gépével a kifutópályához.- Felszállást engedélyezem! - hang­zik fel a gyakorlatot irányító parancs­nok utasítása. Felbőg a hajtómű, megreszket a gép s rágördül a kifutópályára, hogy aztán pár pillanat múlva, több ezer lóerővel legyőzve a földi vonzóerőt, elszakadjon a kifutópálya betonszalagjától. A terep hátrafelé fut a gép alatt, egyre kisebbek a tárgyak a földön, ki­tárul a levegő tengere. A pilóta fel­ismeri a tájékozódási pontokat, ame­lyeket a térképről mint topográfiai je­leket ismer. Pillanatokon belül sötét foltokként látja maga alatt az erdőket, az utak szalagként kígyóznak alatta, s meg tudja különböztetni a vasút ket­tős ezüstcsíkját. A fiatal pilóta finoman mozgatja a botkormányt, kipróbálja, hogyan visel­kedik a gép a különböző ívű kanyarok­ban. Megelégedéssel nyugtázza, hogy engedelmeskedik akaratának. xxx — Egyre növekednek az igények a kerekei kisvártatva a betonpályán gör­dülnek. A pilóta ügyesen a pálya köze­pén tartja a gépet, csökkenti a sebes­séget, s odagördül a kiinduló ponthoz, a helyére, ahol már türelmetlenül várja a műszaki személyzet. A növendék jelenti, hogy befejezte a repülést. — Kitűnő! - foglalja össze egyetlen szóba a véleményét az oktató. A mosoly Pidrman őrvezető arcán azt mutatja, hogy büszke első sikeres ön­álló repülésére, feladatának kifogásta­lan teljesítésére. Vágya, álma lassan teljesedik: lépésről lépésre közelebb jut ahhoz, hogy vadászpilóta, repülőtiszt legyen. x xx A Szlovák Nemzeti Felkelésről elne­vezett katonai repülőakadémia oktatói, növendékei folytatják elődeik hagyomá­nyait. Kitűnően teljesítik a pilótakikép­zési feladatokat, hogy aztán ugyanilyen kitűnően láthassák el a szocialista haza s légiterénelk védelmét. JOZEF KENIŽ A szerző felvételei 22

Next

/
Thumbnails
Contents