A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-30 / 26. szám
Gyakran hangzik el manapság is a kérdés szülők, pedagógusok részéről, hogy szerteágazó, civilizált (de sok mindenben még nem eléggé kulturált) korunkban miként lehetne fiataljaink érdeklődését a kor kívánalmai szerint irányítani, és felkelteni figyelmüket az egyetemes tudományosság iránt. Elérni azt, hogy a szigorúan vett tananyagon kívül egyéb kulturális hatások is érjék a tanulókat, és később a közép- vagy a szakmunkásképző iskola befejezése után már ezekkel „komplexen" felvértezve, komoly, szerteágazó tudásanyaggal léphessenek ki az életbe. Ennek elérése, irányítása nem könnyű feladat, és nemcsak a pedagógusok, pedagógiai módszertani központok feladata, hanem az egyes tudományág képviselőié is. Ezért hát kiterjedtebben kell terjeszteniük az olyan népszerű tudományos ismereteket, amelyek a legjobban megragadják az éppen eszmélő fiatalok érdeklődését, s később tudatos szellemi munkára ösztönzik őket. szakközépiskolából, iparitanuló-iskolóból jelentkezett a nyári szünidőben „ásatási munkásnak". Az avarkori temető egy részét kellett megmentenünk. Azon a hűvös júliusi reggelen jó hangulatban kezdtünk munkához, persze előtte kicsit elbeszélgettünk arról, mi vár ránk o temető feltárásánál, melyik népesség temetőjét fogjuk kiásni, milyenek voltak annak temetkezési szokásai, milyen jellegű leletanyag előkerülése várható. Ezek után nagy kedvvel láttunk hozzá a munkához. Az első hetekben főleg a kutotószelvények kiásásával foglalkoztunk, ami bizony férfierőt kívánt s bizony a fegyelem körül is felmerültek bizonyos problémák. Amikor azonban feltűntek az első sírfoltok, és megkezdtük az első sírok bontását, fényképezését, rajzolását, majd végül a leletek csomagolását, már záporoztak a kérdések. Miért vannak a sírok kirabolva, mikor rabolták ki őket, miért van orsógomb a női sírokban stb. S ekkor a régész számára GONDOLATOK EGY RÉGÉSZETI ÁSATÁS KAPCSÁN Egy épségben feltárt női sírban jobb kéz felöl egy szárnyas csontjait találtuk Bronz övcsat (a Dunamenti Múzeum gyűjteményéből) Hogy a mai tizenévesek jó részét valóban vonzzák nemcsak a műszaki újdonságok, de elvontabb — így például a történelmi — ismeretek is, arról egy régészeti ásatással kapcsolatos tapasztalatok is meggyőztek minket, amikor is egy avarkori temető feltárásán másfél hónapig együtt dolgoztunk 6—8 diákkal. A komáromi VII. századi avarkori temető ásatására több iskolából kerültek hozzánk tanulók; volt aki gimnáziumból, Orsógomb égetett agyagból (a Dunamenti Múzeum gyűjteményéből) nem maradt más választás, mint beszélni (amit igen szívesen meg is tett) az avarkori népességről. Arról, hogy az avarkori sírok egy részét még abban a korban felkutatták és kirabolták. Hogy az avarok keletről jöttek, 570- körül telepedtek le a Kárpát-medencébe; a női sírokban előforduló orsógomb a korabeli szövés-fonásnak bizonyítéka. Azért tették a sírba, hogy gazdájának a túlvilágon is a keze ügyében legyen. Jó volt látni a fiúk csillogó szemében az érdeklődést, a tudásszomjat. Lázas munkával teltek napjaink, egymás után tártuk fel a lovas-, női-, férfi- és gyermeksírokat. Sok szép fülbevaló, fibula, gyöngyszem, bronz övcsat, nyílcsúcs stb. került elő. Az ügyesebb fiúk már a sírok bontásában is segédkeztek. De semmi sem tart örökké. Az ásatásnál segédkező fiúk becsületesen elvégezték a munkájukat, az ásatást eredményesen befejezhettük. Jó barátokként váltunk el egymástól és azóta is többször találkoztunk, elbeszélgettünk már. Ilyen s ehhez hasonló munkalehetőség, százféle adódik mindenfelé, ezért Jiát rajtunk is múlik, hogy a fiatalságot bekapcsoljuk a munkába. Mert ha a jelen esetben a nálunk végzett munka ezekhez a fiúkhoz csak egy kevéssel is közelebb hozta a régészetet, már az is nagy dolog. Egy számukra eddig ismeretlen világba tekinthettek be. Már van fogalmunk orról, hogy milyen nehéz munkával vallatja a régész a földben megbúvó múltat. Másként néznek a múzeumra, mert már van valami közük hozzá (ők egy múzeum ásatásán vettek részt), visszajárnak, és ho régészeti szórványanyagot találnak, már nem közönyösen szemlélik azt. Ök már védeni fogják nemzeti kincseinket, amelyeket elődeink hagytak ránk. S ha a szakma neta.lán komolyabban érdekelné őket, mindjárt könnyebben mozoghatnak annak rengetegében. Nem a régészetet akartam itt népszerűsíteni — de hát egy régész írja e sorokat, és mi másról írhatna, mint a saját szakmája tapasztalatairól, tudva például azt, hogy a műszaki természettudományi szaktárgyak előtérbe állítása népgazdasági szempontból lényegesebb -, csak az egyetemes látókör kibővítésének egyik lehetőségére kívántam rámutatni. TRUGIY SÁNDOR A szerző és Bíró Béla felvételei TÜDŰBŰL TÜDŐBE „A szájból szájba, ill. tüdőből tüdőbe fúvás módszerével állítólag az életveszélyes sérültek 95 %-ót meg lehetne menteni. Mit kell tudni a mesterséges légzés e módszeréről?" A baleset szemtanúi, ha orvosilag képzetlenek, nem állapíthatják meg, hogy az áldozat menthetetlen-e. Hiszen ha nem is tapintható a gyenge érverés és nem észlelhető a légzés, az eszméletlen ember ereiben keringhet még a vér és elláthatja az agyvelőt oxigénnel. Tudni kell, hogy a halál véglegesen kb. öt-hat perccel azután áll be, hogy megszűnik a légzés és az agy oxigénellátása. Ho tétovázás helyett a baleset utáni 3—4 perces időszakban hozzálátunk a helyesen alkalmazott elsősegélyhez, még biztosíthatjuk a legfontosabb szervrendszerek, a légzés és vérkeringés továbbműködését. A sérültet oldalra fordított fejjel a hátára fektetjük. Felnyitjuk (akár erőszakkal is) a száját és két vagy három ujjunkkal kivesszük műfogsorót. Zsebkendővel vagy gézzel kitisztítjuk a szóját, amelyben hányadék, vér vagy a balesetnél kitört fog is rejtőzhet, ami a légutakba jutva fulladást okozhatna. A fej hátrahajlását a sérült válla alá helyezett összegöngyölt ruhával biztosítják s ezátal azt is, hogy a nyelv el ne zárja a légutakat. Ezt a helyzetet úgy rögzítjük, hogy egyik kezünket a homlokára helyezzük, másik kezünk az állót nyomja a felső állcsonthoz. Szájból szájba légzésnél az állkapcsot tartó kéz ujjaival könnyedén felnyitjuk a sérült ajkát, a másikéval befogjuk az orrlyukait. Ha az ajak fel van tépve vagy vérzik, szájból orrba légzést alkalmazunk. Kisgyermeknél szájból orrba és szájba légzést végezhetünk egyidejűleg. Mély lélegzetet veszünk és szájunkat rátapasztva a sérült szájnyílására — esetleg orrára vagy szájára és orrára is - testébe fújjuk a saját tüdőnkből kilélegzett levegőt. Miközben OLVASÓNK kérdez ORVOSUNK válaszol újra lélegzetet veszünk, figyelemmel kísérjük, emelkedik-e mellkasa és folytatjuk a műveletet. Befúváskor a mellkasnak emelkednie kell, a kilégzést a rugalmasság biztosítja. Percenként 12-20 befúvásra van szükség. Ha a tüdőbe fúvás nehéznek tűnik és nem jár a mellkas emelkedésével; vagy nem megfelelő a sérült helyzete, vagy pedig idegen anyag zárja el a légutakat. így állítható helyre a légzés mindenütt, ahol idejében vesszük észre, hogy a sérült szervezetében elfogyott az oxigéntartalék és a légzés leállása a szívműködés ill. a vérkeringés megszűntét vonja maga után. A vérkeringés helyreállításához ismernünk kell a külső szivmasszázs technikáját is. Ezt magunk végezzük vagy társunk segít vele. A sérült kemény alapon fekszik, egyik tenyerünket mellcsontjónak kardnyúlványáro helyezzük, rátesszük a másik tenyerünket s a mellkasra gyakorolt nyomással (igénybe véve bizonyos mértékig a testsúlyunkat is) a szívből a környező erekbe nyomjuk a vért. Ezt percenkint kb. 60-szor ismételjük meg. Minden nyolcadik-tizedik nyomás után gyors, erőteljes levegő-befúvásnak kell következnie. A mentést a szívműködés és vérkeringés felújulósáig, ill. a hivatásos életmentő vagy egészségügyi dolgozó megjelenéséig kell folytatnunk. A légzés megszűntének, a fulladásnak a tüneteit úgy ismerjük fel, hogy megfigyeljük, mozdul-e az orrhoz vagy szájhoz tartott vékony papírszelet, végzi-e a sérült hasa és mellkasa a légzőmozgásokat, hallhatók e szójánál a légzés zörejei. Jellegzetes a nyálkahártyák és a bőr kékes elszíneződése. Ahol fulladás fenyeget, azonnal alkalmazzuk a tüdőből tüdőbe fúvás életmentő jelentőségű módszerét, amelynek gyakorlatát a Csehszlovák Vöröskereszt tanfolyamain sajátíthatjuk el. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY 18
