A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-30 / 26. szám
ERŐSÖDŐ SZOVJET-INDIAI KAPCSOLATOK Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Morardzsi Deszai indiai kormányfő eredményes, gyümölcsöző tárgyalásokat folytattak Moszkvában. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével és bővítésével összefüggő kérdéseket és megvitattak néhány kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi problémát. A találkozót követően június 12-én több közös dokumentumot írtak alá. Leonyid Brezsnyev és Morardzsi Deszai a tárgyalások eredményeit tartalmazó szovjet—indiai nyilatkozatot látták el kézjegyükkel, Ivan Arhipov szovjet miniszterelnökhelyettes és Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminiszter pedig gazdasági együttműködési megállapodást írt alá. - A kép a tárgyalások megkezdéséről készült, balról a szovjet, jobbról az indiai tárgyaló küldöttség. KULIKOV MARSALL CSEHSZLOVÁKIÁI LATOGATASA Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök június 11-én a prágai Várban fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, aki rövid munkalátogatáson tartózkodott az országban. CSEHSZLOVÁK-BOLGÁR KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök június 11-12-én baráti munkalátogatást tett Csehszlovákiában, és hivatalos tárgyalásokat folytatott Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnökkel. Sztanko Todorovot fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. — A képen: a Ruzyni repülőtéren Ľubomír Strougal búcsúztatta bolgár kollégáját. ĽUBOMÍR STROUGAL BELGRÁDI LATOGATASA Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök csehszlovák kormányküldöttség élén hivatalos baráti látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. Belgrádban tárgyalásokat folytatott Veszelin Djuranovics jugoszláv miniszterelnökkel a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének és bővítésének kérdéseiről, s a két kormányfő áttekintett egyes időszerű nemzetközi kérdéseket. — A kép a tárgyalások megkezdéséről készült, balról a csehszlovák, jobbról a jugoszláv tárgyaló küldöttség. ČSTK Ielv. Megvalósítjuk a CSKP XV. kongresszusának határozatait Dolgozóink legszélesebb rétegei saját tapasztalataikon keresztül győződnek meg arról, hogy a CSKP XV. kongreszszusa által meghirdetett gazdasági és szociálpolitika a dolgozók politikája, és ezért ennek megvalósításáért érdemes megfeszített harcot folytatni. Ebből a felismerésből adódik dolgozóink nagyfokú politikai és munkakezdeményezése, a szocialista munkaverseny, amellyel majdnem minden munkahelyen találkozunk. Negyedik éve fáradozunk a XV. pártkongresszus alapvető célkitűzéseinek megvalósításán. A határozatok teljesítése területén elért eredményeket a CSKP Központi Bizottsága 11., 12. és 13. ülésén értékelte. A központi bizottság hangsúlyozta, hogy társadalmunk sokoldalú fejlődése töretlen és további sikeres lépéseket tettünk a fejlett szocialista társadalom felépítésének útján. Természetes, hogy egyes területeken nehézségeink és problémáink is voltak, amelyek egyrészt a világgazdasági helyzet romlásából és a nemzetközi piacokon mutatkozott áringadozásokból adódtak, másrészt viszont annak tudható be, hogy munkánk színvonala nem minden esetben felel meg az igényes feladatok által meghatározott követelményeknek. Mindezeknek a nehézségeknek, problémáknak ellenére a társadalmi termelés emelkedő tendenciát mutat, amit a nemzeti jövedelem növekedése jellemez. A nemzeti jövedelem 1979 elején az 1975. évnél 13,5 százalékkal volt nagyobb. Az állami ipari termelés az elmúlt három év alatt elérte a hatodik ötéves tervben előirányzott szintet, és az 1975. évihez képest 16 százalékkal növekedett. Igen fontos a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése, azzal a céllal, hogy minél jobban megközelítsük az önellátást az élelmiszertermelésben. Bár - különösen a takarmánytermelést illetően - igyekezetünkbe olykor beleszól a kedvezőtlen időjárás, ennek ellenére az elmúlt három év alatt a mezőgazdasági össztermelés az ötödik ötéves terv időszakához képest 7,5 százalékkal növekedett. Az elmúlt három év alatt 30,4 millió tonna gabonát takarítottunk be, ami azt jelenti, hogy az átlagos évi gabonatermés az 1971- 75-ös évekhez viszonyítva 8,4 százalékkal volt nagyobb és az átlagos hektárhozam meghaladta a 40 mázsát. Az említett időszakban az állati termékek termelése 8,6, a hústermelés több mint 9, a tejtermelés és a baromfihús-termelés 20 százalékkal növekedett. Az élelmiszeripari termelés az előző ötéves tervhez viszonyítva abszolút értékben 17 százalékos növekedést ért el, ami egészében véve kedvező feltételeket teremt a dolgozók jobb, folyamatos élelmiszerállátásához. A szocialista állam hatalmas összegeket fordít mezőgazdasági beruházásokra. Az elmúlt három évben 45 milliárd koronát fektetett be a mezőgazdaságba, amely 8 százalékkal több műtrágyát és 18 százalékkal több takarmánytápot kapott. Az elért eredmények népgazdaságunk dinamikus fejlődéséről tanúskodnak, ami a jelenlegi világgazdasági viszonyok között nem csekély eredmény. Csehszlovákia túlnyomórészt feldolgozó iparral rendelkező ország, nyersanyagforrásokban aránylag szegény, ezért nem könnyű feladat megbirkózni a nyers- és alapanyagok, az energia és az élelmiszerek világpiaci árának robbanásszerű emelkedésével. Jelenleg az energiahordozók világpiaci ára 50-60 százalékkal magasabb, mint pár évvel ezelőtt. A tőkés piacokon a nyers- és fűtőanyagokért 3,1-szer kellett többet fizetni 1978-ban, mint 1970-ben. Míg például a kőolaj tonnája 1972-ben 18,3, 1978-ban már 96 dollárba került. Egy tonna vasérc ára 10,16 dollárról 13,57- re, búza 56-ról 117 dollárra, kávé 1124- röl 3208 dollárra, kakaó 700-ról 3740 dollárra emelkedett. Ezek olyan tények, amelyekkel számolnunk kell és amelyeket a tervezésnél figyelembe kell venni. Az a tény, hogy a nyersanyagok és az energiahordozók ára a hetvenes évek kezdete óta kétszer olyan gyorsan növekedett mint a késztermékek ára, Csehszlovákia gazdasági fejlődésére is befolyással van. Az életszínvonal emelkedésének biztosítása, az alapvető szükségleti cikkek kiskereskedelmi ára stabilitásának tartása a reánk nehezedő körülmények között nem kis összegekbe került társadalmunknak. A világgazdasági helyzet alakulásának Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlődésére gyakorolt befolyása megköveteli a belső tartalékok és források maximális mozgósítását. Ennek, s a szocialista országokkal, főként a Szovjetunióval folytatott kölcsönösen előnyös együttműködés további elmélyítésének az útján csökkenteni lehet a nyersanyagok és az energiahordozók behozatali árának erős nyomását népgazdaságunkra és a nép életszínvonalára. A társadalmi termelés növekedése az elmúlt három év alatt kedvező feltételeket teremtett a lakosság életszínvonalának folyamatos emeléséhez. A lakosság pénzbevételei az elmúlt három évben több mint 13 százalékkal növekedtek. A személyi fogyasztás 8, a társadalmi fogyasztás pedig több mint 18 százalékkal emelkedett. A havi átlagkereset az elmúlt három év folyamán 213 koronával nőtt, és ma meghaladja a 2500 koronát. Csehszlovákia azon országok közé tartozik, amelyek a legnagyobb figyelmet szentelik az ember és a felnövekvő nemzedék nevelésének. Nálunk jelenleg a 3-5 éves gyermekeknek 73 százaléka látogatja az óvodákat, és több mint kétmillió gyermek részesül iskolai étkeztetésben. A családokra és a gyermekekre fordított szociális kiadások évi 30 milliárd koronát tesznek ki, s e kiadások összege az elmúlt 8 év alatt csaknem 50 százalékkal növekedett. Nyugdijakra és egyéb járadékokra évente 37,6 milliárd koronát fordít az állam; ez a juttatás az elmúlt három év alatt 20 százalékkal növekedett. A lakosság életszínvonalának emelkedése, szociális és gazdasági körülményeinek javulása a népszaporulat növekedésében is megmutatkozik. 1976- 1978-ban csaknem 850 ezer volt az élveszületések száma, és a természetes szaporulat elérte a 330 ezret. Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy kommunista pártunk következetesen megvalósítja a CSKP XV. kongreszszusa által kitűzött programot. A központi bizottság egyes ülésein elemzésnek veti alá az elért eredményeket, biztosítva a nép életszínvonala rendszeres emelkedésének, szociális és létbiztonsága erősítése programjának megvalósítását. Ez azonban megköveteli mindannyiunktól, hogy a munka, a termelés frontján gazdaságosan bánjunk adott forrásainkkal, okosan és célszerűen használva lel a belső tartalékokat a kitűzött célok elérése érdekében. PÉK VENDEL 5
