A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-23 / 25. szám
A gimnázium épülete kat ezen intézmények valamelyikében Kassátál Prágáig. Az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy 49-en nyertek pedagógusi képesítést a magyar tagozatról, 13-an különböző műszaki főiskolán szereztek oklevelet. Több orvos, mezőgazdász, gyógyszerész került ki a nagykaposi gimnázium falai közül, sőt, közülük öten jelenleg főiskolai oktatóként tevékenykednek különböző felsőoktatási intézményeinkben. — A kezdeti években - mondja az igazgató — azért jelentkeztek viszonylag kevesen főiskolára és egyetemre, mert nem volt olyan kiválasztási lehetőségünk a felvételnél, mint mostanában. A korai, kezdeti években olykor hármas, négyes rendű tanulókat is felvettünk. Ma a hozzánk kerülök zöme jeles rendű bizonyítvánnyal és - teszi hozzá nyomatékkai - a bizonyítványhoz arányos tárgyi felkészültséggel jön hozzánk. Ez fontos dolog, hiszen a jó alapra könnyebb építeni. Nem nehéz egyetérteni e kérdésben Gustáv Albrechttel. Amit mondott, nyilván nemcsak itt, de általában mindenhol érvényes és elfogadott tény. A nagyszünetben módom volt elbeszélgetni négy fiatallal, akik mór túl vannak az írásbeli érettségi viszgákon. Arról kérdeztem őket, hova, merre indulnak az érettségi bizonyítvány megszerzése után. Kaszonyi Éva, Balogh Valéria, To-AZ UTOLSO CSENGETÉS ELŐTT szőkébb pátriánkban nem volt elég munkalehetőség - mondja Petrik Barna. — Azóta persze megváltozott a helyzet, s így a fiatalok nagyobb kedvvel készülnek a műszaki főiskolákra, egyetemekre.- Amikor erről beszélünk — jegyzi meg Géczi Lajos — azt is figyelembe kell venni, hogy nagyon távol esnek tőlünk a felsőoktatási intézmények. Ma ugyan ez már nem jelent különösebb problémát, de a hatvanas évek elején sok esetben ez is szerepet játszott abban, hogy néhány tehetséges diákunk itthon maradt.- A gimnázium magyar tagozata létezésétől kezdve aktívan bekapcsolódott a város kulturális életébe. Ezt a munkát több mint húsz éve Géczi Lajos szervezi, irányítja. Melyik megmozdulások voltak a legnevezetesebbek az iskola történelme során?- A hatvanas években Katona József Bánk bánjának színrevitele volt az egyik legemlékezetesebb munkánk. De Illyés Gyula Bolhabálja, Csokonai Dorottyája, Kisfaludy Károly A kérőkre is szép sikert hozott. Azt pedig .'sütőn is szeretném kiemelni, hog« Illyés Gyula Az éden elvesztése című oratóriumát a magyarországi bemutató után mi vittük színre másodikként. Természetesen az Erdélyi János napok szervezését-rendezését a CSEMADOK helyi szervezetével közösen végezzük. Ide tartozik még az is, hogy öt ízben nyerték meg diákjaink az orosz nyelvű olimpiász kerületi döntőjét, s arra is büszkék vagyunk, hogy a Kazinczy Nyelvművelő Napok keretében megrendezett kiejtési versenyen két diákunk lett országos győztes. A gimnóziom igazgatója Gustáv Albrecht három éve áll az intézet élén. Az ö irodájában olvasom egy bekeretezett nyomtatványról, hogy az egykori tizenegyéves iskolát 1967 szeptember elsején emelték gimnáziumi rangra. Vagyis nem tartozik a nagymúltú gimnáziumaink sorába. Ennek ellenére itt a keleti végeken fontos szerepet töltött be, s ez a szerep ma sem változott, sőt egyre növekszik. — Jelent-e különösebb gondot a közös, tehát a szlovák és a magyar tagozat irányítása? — kérdem Gustáv Albrechtét. — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk — mondja — hogy ilyen problémánk nincs. Nem is volt. Én megtanultam magyarul, persze nem valami tökéletesen - teszi hozzá mosolyogva - de az a lényeg, hogy értjük egymást. A tanári kar tizenhét tagjáról szintén csak ezt mondhatom. Legfeljebb egy kevéske szakmai irigységgel, hiszen a magyar kollégák többsége alapításától kezdve tagja a tantestületnek, s ez természetesen a diákok tanulmányi eredményeiben is megmutatkozik. — Hányán érettségiztek a gimnázium megalakulása óta az önök intézetében? — Pontpsan nem tudom, de összeszámolhatjuk - mondja készséggel, s előveszi az osztálynaplókat. Alig negyedórás számolgatás után a következő adatokat jegyezhetem le: eddig a nagykaposi gimnáziumban összesen 1165 fiatal tett érettségi vizsgát; ebből a magyar tagozaton 588- an. Jelenleg az intézetben 201 diák tanul, s az idén a magyar tagozaton 21-en készülnek az érettségire. Mivel a gimnázium igazgatósága az egyetemet, s főiskolát végzett volt hallgatóit is számontartja, elmondhatom, hogy a magyar tagozatról az 1974/75-ös iskolaévet bezáróan 89-en végeztek főiskolát vagy egyetemet, s jelenleg 38-an folytatják tanulmányaimon Éva és Kovács László nyugodt és bizakodó. Tudják mit akarnak, s azt is, hogy amire vállalkoznak, nem lesz könnyen elérhető.- Bratislavába készülök - mondja Kaszonyi Éva, aki Nagyráskáról jár be Kapósra — a műszaki főiskola vegyészeti karára. Vegyész szeretnék lenni. Balogh Valéria pedig majdan lakóházakat szeretne építeni. Tehát az építészeti kart választotta.- Én pedig Kassára, az orvosira adtam be a jelentkezési lapomat — mondja Tömöri Éva.- Magad döntöttél így?- Magam. A szüleim nem szóltak bele. Kovács László veskóci; Veskóc ugyan ma már Nagykapos része, de László azért veskócinak érzi magát.- Lokálpatrióta vagyok - mondja mosolyogva - és közgazdász szeretnék lenni. De hogy mi, s hogy lesz, arról legfeljebb feltételes módban mernék beszélni. Valahogy így: ha sikerül az érettségi, ha sikerül a felvételi, ha nem esek ki az első szemeszter rostavizsgáin. . .- A sok „ha" után hadd kérdezzem meg tőletek: mi történik, „ha" nem vesznek fel a főiskolára, egyetemre benneteket2!- Mivel csak egy főiskolára adhattuk be a felvételi kérvényünket, tartalékként majdnem mindannyian valamelyik felépítményi iskolába jelentkeztünk.- Nekem pedig — mondja Kovács László — marad még egy külön „tartalék-lehetőség"! a tényleges katonai szolgálat. . . Csengetés után azzal búcsúzom a négy fiataltól, hogy a sok feltételezést rázzák le magukról, úgy talán könynyebb lesz terveiket, elképzeléseiket valóra váltani.- Reméljük - mondják szinte kórusban, s becsukódik mögöttük az osztályba vezető ajtó. GÁL SÁNDOR (a szerző felvételei) 13
