A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-16 / 24. szám

javasolt és sebeket is mézzel kent be, hogy gyorsabban gyógyuljanak. Plinius a keléseket gyógyította mézzel, sőt, „pikáns mellékíze" is volt ennek a mi­tológiai édességnek: a középkori báj­italokban is szerepelt — a szexuális tel­jesítményt fokozandó . . . Egy ötezer éves kínai orvosi könyv zsen-sen gyö­kérrel kevert mézet ajánl, állítólag cso­dálatos hatású gyógyszer sokféle beteg­ség ellen. Találkozni a mézzel a régi rómaiak­nál is. Gladiátoraik fizikai erejük növe­lésére fogyasztották; Vergilius pedig az étkezések leírásánál említi, de a méz szóba kerül például a mohamedánok Koránjában is. Hazánk fekvése, éghajlata s növény­világa is kedvező a. .méhészetre, így nem csoda, hogy mifelénk már 1. István király korában ismert mesterség volt a méhészet. Sőt, akkoriban a dézsmát is borban és mézben fizették. A török uralom idején viszont a hadisarc egy részét szedték be ebben a természeti járandóságban; és egy pint (mintegy másfél liter) mézért keresztény rabszol­gát lehetett vásárolni, egy iccéért pe­dig még foglyot is lehetett kiváltani. Jelenleg - sajnos - sokkal kisebb becsben áll a méz. Főképpen hazánk­ban, ahol a hivatalos fejenkénti méz­fogyasztás alig éri el évente a 25 de­kát. Ez igen szerény szám, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy például Angliában, az NSZK-ban vagy Kanadában évente egy-másfél kiló a használják, de szerepe van a diabetikus ellátásban vagy a sportolók erőnlété­nek javításában is. De azért a focisták álmatag kényelmességére még a virág­por vagy az ennél is finomabb pempő sem mindenható csodaszer! . . . • • • Idősebb Kontár Gyulát Felsőszelin kerestük fel. Régi, tapasztalt méhész. Házának kertjében jól el tudja helyezni méheit. Persze, a méhekkel való törődés távolról sem csupán ennyiből áll. Állan­dóan foglalkozni kell velük. Elsősorban legeltetni. Erre valók az akácosok, de méztermelésünk alapját több ezer hek­tárnyi napraforgó, repce, lucernaféle is szolgáltatja. A méhész gondja, hogy jó virágmezőre találjon és idejében el­jusson oda. Sok és jó minőségű mézet csak jól fejlett méhcsalád ad. Ehhez nemcsak betegség, elhullás ellen kell óvni a méhcsaládot, de egy életerős és fiatal anyára is szükség van. — Egy jól fejlett méhcsalád több tíz­ezer dolgozó méhből, néhányszáz heré­ből és a méhkirálynőből áll — mondja Gyula bácsi. — Egyetlen méhkirálynőből? Hogy ér egy közönséges álcát ekkora megtiszte­­lés? .. . Az idős méhész elmosolyodik. — Ö pempőn nevelkedik! A közönsé­ges dolgozó méhnek nemigen jut az efféle „falat". .. A pempőn hizlalt király-Somorján (Samorin) szakkörben tömörülnek a méhészet iránt érdeklődő gyerekek Gyula bácsi a kaptárból kiemelt sonkolyt ügyeli Indul a méz vándorútra . . . fejadag. A mézfogyasztás visszaesését a szakemberek több tényezővel indo­kolják. A cukor olcsósága, könnyű ke­zelhetősége, tárolása és egyszerű fel­használási módja az egyik. Pedig a méz épp olyan előnyös, mint a termé­szetes cukor és a gyümölcs. És legalább olyan egészséges is. A túlzott cukor­­fogyasztás ugyanis különféle érrendszeri betegségekhez vagy a belső szervek el­változásaihoz vezethet. . . Nem úgy vi­szont a méz, mely a benne található virágpor kedvező élettani hatásai révén a korszerű táplálkozás egyik gyakran ajánlott tartozéka lett. Persze, s felte­vésnek tudományos magyarázata is van. A méh a begyűjtött nektárt — melyből a mézet állítja elő —, gyomrá­ban enzimek segítségével már javarészt szőlő- és gyümölcscukorrá alakítja, és ez az átalakítás a kaptárban tovább folytatódik. Aki mézet eszik, annak szervezetébe majdnem teljes egészében ilyen cukorként kerül a nektárban lévő szaharóz. Igen nagy értékű tápanyag a méhpempő is, amely a kaptárokban készül és alapanyaga a virágpor. A pempőt főként kozmetikai célokra nő sokkal korábban kel ki, mint a kö­zönséges méh.- És a nagykereskedelmi fogyasztás számára hogyan termelik a pempőt? — A királynő bölcsőjéből szedjük ki, de újabban inkább a virágport igényli a kereskedelem. Külföldön is, otthon is most inkább ennek van divatja. Vendéglátónk bosszúsan mondja, hogy a legnagyobb veszélyt a méhek számá­ra a kemizálás jelenti. A permetezések helyéről és idejéről a méhészek nem­igen értesülnek, úgyhogy előfordul, hogy permetes viráglegelőre viszik méheiket s ilyenkor bizony egész méhrajok hulla­nak el . . . Pedig a méh tulajdonképpen mezőgazdasági bérmunkás, hiszen segít a beporzásban s így a terméshozamok emelésében. Attól függően, hogy a méhek melyik növényről vagy virágról gyűjtötték a mézet, nevezik el az egyes mézfajtákat. Világszerte legkedveltebb az akácméz, de nálunk külön ez a fajta nincs hiva­talos forgalomban. Keresett cikk — már azok számára, akik szívesen fogyasztják ezt a cukornál hasznosabb édességet — a vegyes virágméz vagy az erdei méz­félék. A hazai szabvány megköveteli, hogy a méz eredeti legyen, tehát ke­ményítőszörpöt, cukrot vagy egyéb mi­nőséghamisító anyagot nem tartalmaz­hat. Hamisított méz nálunk hivatalos forgalomba így nem kerülhet. Sajnos, piaci vételnél vagy a kéz alatti vásár­lás más formáinál előfordulhat, hogy az érdeklődő bedől a méz látszólagos színének és csak otthon, a tárolás so­rán veszi észre, hogy tulajdonképpen pancsolt árut vett. A jó minőségű méz nemcsak egyenletes színű és csomó­mentesen sima folyású, de az illata is jellemző a virágra, melyből gyűjtötték. A méz felvásárlásával a Jednota Fo­gyasztási Szövetkezet, feldolgozásával a galóntai MEDOS, forgalmazásával pedig az Intercoop Vállalat foglalkozik. Az export jelentős. A szlovákiai méz kedvelt exportcikk Európa piacain. Külföldön szívesen veszik meg tőlünk a méhészet különböző melléktermékeit is, így a virágport, a méhviaszt, méh­­szurkot. Természetesen változatlanul ke­resik a méhpempőt is. Mindezek fel­­használása valóban sokrétű: kozmetikai cikkek, különféle dúsító anyagok, vita­minok, antibiotikumok és más gyógy­szerek, illetve tápanyag előállításához használják fel. Igaz, az idei tavasz nem kedvezett a méhészetnek, az akácvirág egy része elfagyott, a gyümölcsfák virágzása ide­jén pedig hideg, esős volt az időjárás. A MEDOS-ban ennek ellenére derű­látóak. Abban bíznak, hogy az erdei méhlegelők fogják pótolni a hagyomá­nyos méz-alap kiesését, de az ellen­súlyozhatja a mostoha időjárás okozta károkat, hogy az idén megnőtt a — sok virágport és nektárt kínáló — napra­forgó vetésterülete is. Ha így lesz, akkor az idén a galán­­tai MEDOS-ban — szorgalmas méheink és méhészeink igyekezete nyomán — közel kétezer tonna mézet dolgozhat­nak majd fel. Amennyiben ezt teljesíteni tudják, akkor ebben az illatos üzemben is — stílszerűen — édes lesz az évvégi mér­legvonás, akár a méz .. . KONTÁR GYULA felvételei 13

Next

/
Thumbnails
Contents