A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-16 / 24. szám

(ČSTK felv.) Kiras KRONIKA LEONYID BREZSNYEV MAGYARORSZAGl LATOGATASA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának meghívására szovjet párt- és kormányküldöttség élén május végén háromnapos hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, - A küldöttség május 30-ón érkezett meg Buda­pestre, s a délutáni órákban megkoszorúzta a Szabadság téren a szovjet hősi emlékművet. CSEHSZLOVAK-ANGOLAI KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK Hivatalos baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban Paulo Jorge, az Angolai Népi Köztársaság külügy­minisztere. Paulo Jorge Prágában csehszlovák kollégájával, Bo­­huslav Chňoupekkal a két ország kapcsolatai további fejlesztésé­nek lehetőségeiről és a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdé­seiről tárgyalt. Az angolai külügyminisztert május 30-ón fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. AZ IZRAELI LÉGIERŐ BARBAR TAMADASAI Az izraeli légierő újabb támadásokat intézett Libanonban palesz­tin települések ellen. A Bejrúttól 15 kilométerre fekvő Damourban a bombázásnak több polgári személy esett áldozatul, és az anyagi kár is jelentős. Egy időzített bomba, amely két órával ledobása után robbant fel, további tíz embert ölt meg. — A képen: a Damour elleni bombatámadás során lerombolt iskola. Lassan négy éve lesz annak a pillanatnak, amikor az európai országok legmagasabb szintű képviselői Helsinkiben aláírták az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát - szocialista országok állhata­tos békepolitikójónak és évtizedes kitartó har­cának eredményeképpen. Mint ahogy azt Leonyid Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszu­sán előterjesztett beszámolójában megállapí­totta: „Az elért eredmények megérik a reá fordított igyekezetét.” A helsinki konferencia sikeres befejezése kedvező olapokat teremtett a béke felé vezető úton Európa népei szá­mára ahhoz, hogy mihamarabb kiküszöböl­hessék a háború utáni években felgyülemlett problémákat, kialakulhasson a kölcsönös bi­zalom, véget érjen a hidegháború és az ezt kísérő fegyverkezési hajsza. Ma négy évvel a helsinki találkozó után szilárd meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a záróokmány aláírása mint kontinensünk ás az egész emberiség döntő fontosságú és törté­nelmi jelentőségű eseménye vonul be az em­beriség történelmébe. A Szovjetunió és a szocialista országok kezdettől fogva következetes harcot folytat­nak egy olyan biztonsági rendszer létrehozá­sáért, amely kizárná az erőszak alkalmazását a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatában, lehetővé tenné a kölcsönös bizalom megteremtését, a vitás kérdések tár­gyalásos megoldását. A Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé az elmúlt évtize­dek folyamán nem egy konkrét javaslatot tett a világbéke megőrzésére. E javaslatok min­denkor figyelembe vették a reális világpoliti­kai helyzetet, a két eltérő társadalmi formáció érdekeit. E javaslatok mindenkor megfelelő alapot jelentettek a tárgyalásokhoz, és nem a szocialista országokon múlott, hogy az elért eredmények nem tükrözik eléggé erőfeszíté­seiket. Bár az elmúlt évek folyamán a hideghábo­rús kardcsörtetők nemegy kísérletet tettek az enyhülési folyamat megállítására, ez azonban nem sikerült nekik. Helsinki szelleme az el­múlt évek folyamán megerősödött, s az ame­rikai héják és segítőtársaik bármennyire is igyekeztek, hogy ezt a szellemet megfojtsák Belgrádban, törekvéseik kudarcba fulladtak. A szocialista rendszer országainak állhatatos­sága és kitartása végül is egy újabb kompro­misszumra kényszerítette azokat, akik az em­beri jogok megsértésének hamis vádjával a helsinki záróokmányt aláíró országok képvise­lőinek belgrádi tanácskozásán a szocialista országokat a vádlottak padjára szerették volna ültetni. A béke, a kölcsönös megértés és együtt­működés gondolata egyre nagyobb teret hó­dít Európában, sőt ez a szellem a különböző társadalmi rendszerű országok kétoldalú ta­nácskozásainak legtöbbjén is ott van. A szocialista országok a maguk részéről az elmúlt évek folyamán további kezdeményező lépéseket tettek az európai enyhülés érdeké­ben. A politikai életben egyre gyakoribbak a politikai konzultációk a szocialista és a ka­pitalista országok között. Ezek a találkozók nagyban hozzájárulnak a kölcsönös megértés elményítéséhez, és a földrész politikai együtt­működése megteremtésének nagyon jelentős eszközévé váltak. Egész sor kétoldalú talál­kozó valósult meg, amelyek további szerződé­seket és egyezményeket eredményeztek. így például a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság a szocialista országok egyeztetett külpolitikája szellemében aktívon résztvesz a népek békéjéért és biztonságáért folytatott harcban. Az elmúlt négy év alatt elmélyültek kapcsolataink egész sor tőkés országgal. Ki­bővültek diplomáciai kapcsolataink, ma több mint 120 országgal tartunk fenn ilyen kap­csolatokat. Párt- és állami vezetőink rendsze­resen részt vesznek kétoldalú tanácskozáso­kon. Csehszlovákia képviselői részt vesznek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését célzó bécsi tárgyalásokon, ame­lyeknek sikeres befejezése hozzájárulna a kölcsönös közeledést elősegítő politikai klíma megteremtéséhez. A politikai enyhülés és az a tény, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői­nek hétéves tárgyalások után sikerült meg­állapodniuk a hadászati támadó fegyver­­rendszerek korlátozására irányuló SALT-2 egyezmény kölcsönösen elfogadható szövegé­ben, újabb ösztönzésként hat a világ köz­véleményére, hogy még nagyobb erőfeszíté­seket fejtsen ki az általános és teljes leszere­lés elérésére. A Varsói Szerződés tagállamainak külügy­miniszteri bizottságának néhány héttel ezelőtt megtartott budapesti üléséről kiadott közle­mény a béke szempontjából további lépése­ket követel és hangsúlyozza, hogy a jelenlegi körülmények között fontos előrelépés volna, ha a helsinki záróokmányt aláíró valamennyi állam szerződést kötne arról, hogy nem alkal­maz elsőként egymás ellen sem nukleáris sem hagyományos fegyvereket. A külügyminiszterek által megfogalmazott közlemény alapvető eszmei célkitűzése, hogy a politikai enyhülést át kell vinni katonai területre is, vagyis konkrét lépéseket kell tenni a közeledés előmozdítására és a kölcsö­nös bizalom elmélyítésére. A külügyminiszterek felhívták a NATO- tagóllamok figyelmét, hogy az európai orszá­gok biztonsága érdekében „ne tegyenek olyan lépéseket, omelyek az európai helyzet rom­lásához és a katonai feszültség fokozásához vezetnének, mondjanak le a fegyverkezési hajsza növelésére irányuló intézkedésekről, lépjenek határozottan a katonai enyhülés és a leszerelés útjára. A szocialista 'országok javasolják, hogy most, amikor sikeresen be­fejeződtek a szovjet—amerikai SALT—2 tárgya­lások, tegyenek gyakorlati lépéseket vala­mennyi nukleáris fegyverfajta gyártásának megszüntetésére, a nukleáris fegyverek alkal­mazásának örök időkre való betiltására, a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező or­szágok biztonsága szavatolásának erősítésére. A nemzetközi kapcsolatokban a kölcsönös bizalom megteremtése nélkül elképzelhetetlen a leszerelés megvalósítása. Nem véletlen te­hát, hogy a külügyminiszteri bizottság a teljes egyenlőség, a kölcsönös bizalom megterem­tésére helyezi a hangsúlyt. A világ közvéle­ménye elvárja, hogy ez kifejezésre jut a SALT—2 aláírása után, amely kedvező klímát teremthet az olyan tanácskozásokhoz, mint a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia részéről az atomfegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról folyó megbe­szélések. A május 21-én felújított tárgyalás sikeres lehet, ha az Egyesült Államok nem folyamodik újabb halogató taktikához. A Szov­jetunió mindent megtesz annak érdekében, hogy a most felújult genfi tárgyalásokon olyan globális egyezmény szülessen, amely lehetővé teszi földünk atomszennyezettségének csök­kentését és megszüntetését. Május 17-én Bécsben megkezdődött a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek csök­kentésről folyó tárgyalássorozat újabb fordu­lója. A szocialista országok képviselői az el­múlt évek folyamán több konkrét javaslatot tettek, hogy e tárgyalásokat kimozdítsák a holtpontról. Nyugati tárgyaló partnereiknek javasolták: a tárgyaláson részt vevő államok tegyenek ígéretet, hogy elsőnek nem akalmaz­­nak sem nukleáris, sem hagyományos fegyve­reket, továbbá, hogy állapodjanak meg a fegyveres erők kölcsönös csökkentésében. E tárgyalások eddig nem vezettek eredmény­re. A nyugati tárgyaló felek egyoldalú egyez­ményeket követelnek a szocialista országok képviselőitől azzal az ürüggyel, hogy szerin­tük a szocialista országoknak a fegyveres erők csökkentését érintő lörzetben 150 000 fős ka­tonai fölényük van. Az ilyen egyoldalú előnyök szorgalmazása nem vezethet el a kölcsönös bizalom meg­erősödéséhez. Az elmúlt hetekben több nyu­gati politikai vezető hangsúlyozta, hogy a SALT—2 egyezmény hozzájárul a bécsi tárgya­lások sikeres előbbre jutásához. Az emberiség elvárja, hogy ez nem csak kijelentés marad azok részéről, akik tehetnek valamit az előbb­re jutás érdekében. A szocialista országok olyan pozitív lépések megtételét várják tár­gyaló partnereiktől, amelyek helsinki szelle­mének további megerősödéséhez vezetnek, Európában és az egész világon. PÉK VENDEL 5 Helsinkitől napjainkig

Next

/
Thumbnails
Contents