A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-09 / 23. szám
két a gépeket, mivel az automatika nem veszi tekintetbe a fényképezendő tárgy jellegét, azt, hogy gyors mozgás fényképezése esetén nagy zársebességet kell aikolmazni, ellenkező esetben a kép életlen lesz, tájfotónól pedig a ‘mélységélesség növelése érdekében kis rekesznyilással, tehát szükségszerűen kis zársebességgel kell fényképezni. Az ő számukra készült igényesebb gépeken az automatika kikapcsolható, kézi beállítással tetszés szerinti rekesznyilással és zársebességgel lehet dolgozni. A Minolta XD 7 gép mindhárom üzemmódban használható: kézi vezérléssel, teljes outomatikóval és félautomata gépként is. Ilyenkor a fényrekesz elővilágító dióda figyelmeztet, hogy csak állványról ajánlatos a gépet használni, mert kézből fényképezve a gép „bemozdul”. Az elektromos redőnyzárú gépek óriási előnye, hogy okár több száz méteres távolságból is kioldhatok, ami különösen vadon élő állatok fényképezésénél tehet nagy szolgálatot. A Contax RTS koméra esetében ez csatlakozókábel segítségével történik, a pálmát azonban a világ legjobb fényképezőgépének tartott, a holdfeiszinvizsgálatban is használt Hasselblad kamera viszi el. Rádió-adóvevő segítségével a gép egy kilométeres távolságból is üzemeltethető. Az automatikus élességbeóllitás megvalósítására irányuló erőfeszítéseket 1976-ban végül is siker koronázta: a Honeywell Bull amerikai számi-, tástechnikai gyár mérnökeinek sikerült kifejleszteni a Visionic-modulrvak elnevezett lineáris integrált áramkört, amely a hagyományos távolságméréshez hasonlóan oldja meg a képélesség beállítását. A forgalomban levő fényképezőgépek nagy részében két tükör von beépítve egymástól bizonyos tóvolsqgra. Az egyik rögzített, a másik az objektívvei együtt mozog. Amikor a két tükör képe egybeesik, akkor éles az objektív által kirajzolt kép. A gépbe épített integrált áramköri lapocska felületén két sorban fotodiódák helyezkednek el, az egyik sorra az álló, a másikra a mozgó tükör képe jut. A mélységélesség automatikus beállításához legkézenfekvőbbnek szervomotor alkalmazása tűnik, ez azonbon megnöveli a gép árát és főként a súlyát. A japán Konishiroku Photo Co. mérnökei o Konica C35AF gépében frappáns módon oldották meg a problémát: a gép felhúzókarját egy rugóval kapcsolták össze, amely a filmtovábbításnál megfeszül, a fényképezésnél pedig az objektivet mozgatni kezdi a legkisebb távolságtól végtelen felé. Abban a pillanatban, hogy a tárgy képe éles, az áramkör megállítja a mozgást. Ezzel a módszerrel rendkívül rövid idő alatt nagy pontossággal állítható be a kép élessége. A gépnek még gyakorlott fotósok is hasznát vehetik, mivel gyorson mozgó tárgy fényképezésénél a gép a kézi beállítás idejének töredéke alatt képes a képet élesre állítani. Ezzel lényegében sikerült olyan gépet szerkeszteni, amely mindhárom műveletet automatikusan elvégzi. A gépek kényelmesebbé tétele azonban ezzel még nem zárult le. Újabban egyre több típushoz kopható motoros gyorskioldó toldat, amely egyetlen mozdulattal csatlakoztatható a géphez. A gépen minden önműködő, a fotós a kioldó gomb lenyomásával állandó működésben tartja a gépet, ami különösen sport- és állatfelvételek készítésénél lehet hasznos. A motoros géppel másodpercenként 3-5 felvétel is készíthető. Néhány éve jelentek meg, de azóta nagy népszerűségre tettek szert a villanófényvezérlő komputernek nevezett érzékelők, amelyek a tárgyról visszaverődő fény alapján adagolják az örökvaku áramát, ezzel megoldva a rossz fényviszonyok közötti automatikus fényképezés problémáját. Több villanófény egyidejű alkalmazására szerkesztették meg a fénydiódával vezérelt, a géphez kapcsolt vaku felvillanására működésbe lépő második, ill. harmadik vakut, omely akár tíz méter távolságból is üzemeltethető. Az elektronika térhódítása a fényképészetben korántsem lezárt folyamat, az állandóan felbukkanó újdonságok azt célozzák, hogy ne csak a hivatásos fotósok de a fényképezés fortélyait nem ismerő omatőrök is magas technikai színvonalú, „profi" fényképeket készíthessenek. OZOGANY ERNŐ ELEKTRONIKUS „TEVE" A TŰ FOKÁN A tű fokán a bibliai tevével ellentétben könnyedén átférő szilíciummorzsa hétezer különálló elemet egyesit magában 1500 kapcsolóáramkört vagy kaput tortalmazó mikroprocesszor felépítésére, összesen 32 ezer, egyenként 16 bit információt tartalmazó szót hívhat le egy elektronikus memóriából, és ezeket az információkat olyan rendszer megfigyelésére és ellenőrzésére használhatja fel, mint például egy sugárhajtómű és üzemanyaga. A hat milliméter élhosszúságú lapocska mellett kötélnek látszik a stoppolócérnd. A FÖLDRENGÉS „KOTTÁJA" A kisinyevi központi földrengésvizsgáló állomáson éber műszerek jelzik, hogy milyen mértékű kilengést okoznak az épületekben és alapjaikban a földrengés által keltett rezgéshullámok. A „lekottázott“ rezgéshullámok újabb adatokkal egészítik ki a kutatók és tervezők helyszíni ismereteit. ELEKTRONIKA A FOTÓZÁSBAN Néhány évtizede az amatőr fényképezés még csupán egy aránylag szűk réteg hobbijónok számított. Az ötvenes években vált lehetővé szélesebb, a fényképezés fortélyait nem ismerő tömegek bevonása az amatőr fényképezésbe. Ebben az időben született a Kodak gyár azóta szállóigévé vált reklámszövege: „ön csak megnyomja a gombot, a többit bízza ránk.” A cél megvalósítása érdekében azonban a jól megszervezett és kitűnően felszerelt loboratóriumi hálózaton kívül szükség volt olyan gépek kifejlesztésére is, dmelyekkel egyszerűen nem lehet rossz minőségű felvételt készíteni. A fényképezőgépekbe épített első félvezető fénymérők még csak azt tették lehetővé, hogy a rekesznyílás beállításának helyességét egy mutató jelezte, biztosítva a megfelelő expozíciója képek készítését. A következő lépést a félautomata gépek megjelenése jelentette. Ezeknél a típusoknál a kezelőnek már csak két értéket — a mélységélességet és a kioldás! sebességet (vagy a rekesznyílást) — kellett beállítania a gépen, a harmadik értéket, a rekesznyílást (vagy a kioldás! sebességet) a gép a megvilágítási viszonyoknak megfelelően ön/nűködően beállította. A régebben használt kadmiumszulfid (CdS) cellás fénymérők nagy hátránya volt a megvilágítás intenzitásától való függőségük. Az újabban kifejlesztett szilícium cella kiküszöböli ezt a hátrányt, mivel még félhomályban is századmásodpercnyi idő alott képes a zársebesség vezérléséhez. Ez őzért fontos, mivel az újabb kamerák a lehető legjobb expozíció elősegítésére nem egyszerűen az objektívba kerülő fényt, hanem közvetlenül a filmet ért megvilágítást mérik, tehát csak a kioldás ideje alatt van a fénymérő működésben. Az elektronikának a fényképezésbe volá betörése a hatvanas évek közepén, az integrált óramkörjjk gyártásának megindulása Utón következett be. A néhány négyzetmilliméternyiv alacsony áramfogyasztású, nagy teljesítőképességű óromköri elemek könynyen elhelyezhetők a gép dobozában. A hetvenes években újabb ■ minőségi változás következett be: egyre szélesebb körben kezdték alkalmazni az eredetileg katonai és űrkutatási célokra kifejlesztett, a „klasszikus' integrált áramköri elemeknél jóval nogyobb teljesítményű, ütésre, rázkódásra, hőre kevésbé érzékeny, ún. flexibilis nyomtatott áramköröket. Elsőként a Kodak és a Polaroid cég jelentkezett ilyen kamerákkal a piacon. Mint várható volt, a félautomatikus gépeket hamarosan követték teljesen automatizált társaik, amelyeken mind a zársebességet, mind a fényrekesz nagyságát az automatika állítja be. Igényesebb amatőrök és hivatásosok kezdetben nem tudták hdsználni ezezetes beállításával az automatika a megfelelő zársebességet állítja be, ennek előnye, hogy közbülső értékek is exponálhatok, -pl. száznyolcvonnyolc század másodperc stb. A zársebesség előzetes beállításánál pedig a rekesznyílást vezérli az automatika. Még alig tíz évvel ezelőtt is o gépek legbonyolultabb és legérzékenyebb része a felhúzó, és kioldó szerkezet volt. Fogaskerekeivel, rugóival, billenőkarjaival egy nagyon finom óraműhöz hasonlított. A hetvenes évek elején készítették el elsőként japán mérnökök az új típusú elektronikus vezérlésű redőnyzárat, amelyet az Asahi Pentax ES-be építettek be. A zárszerkezet a rugóval felhúzott redőnyzárat elektromágnes segítségévei oldja ki. A gép félautomata változatában az előre beállított rekesznyílásnál a „memóriaegység" a fénymérő áramköréből kapott információ alapján hosszabb - rövidebb ideig tartja nyitva a zárat. Több konkurrens japán cég megvásárolta a villamos redőnyzár szabadalmát, a Nikkomat, Minolta XE—1. Yashica FX-1 stb. gépeik már ezzel vannok felszerelve. Az elektronika nagyfokú előretörése gyökeresen megváltoztatta a fényképezőgépek belsejét. A mechanikus alkatrészek nagy részét integrált áramkörök, kondenzátorok, kábelek váltották fel. ezzel hasonlatossá téve a fényképezőgépet o tranzisztoros rádióhoz. Természetesen minden fényképezőgép egyaránt alkalmas fekete-fehér és színes felvételek készítésére, azonban a beépített fénymérő cellájának színérzékenysége lényegesen eltér az emberi szem érzékenységétől, ezért szükségessé vált az automata gépek számára újfajta fénymérők kikísérletezése. Újabbon megjelentek az ún. „kékcellás" gépek, amelyékben a szilicium-cello szinérzékenységét kiegyenlítő szűrők beépítésével az emberi szem színérzékenységéhez tették hasonlóvá. A gépek komfortosabbá tételét célozta a tervezőknek az a törekvése, hogy a fényképezés valamennyi adatát o képmezöben leolvashatóvá tegyék. A képmező egy-egy sarkáK látható a fényrekesz, ifi. a zársebesség értéke, így onélkül, hogy a kamerát a szemünkről levennénk, leolvashatók a manuálisan, vagy akár a gép által automatikusan beállított értékek. Egyes gépeken gombostűfejnyi színes diódák jelzik a beállított értékeket, mint például az NSZK-beli Zeiss és a japán Yashica gyár közös konstrukciójú Contax RTS gépében, amelynek képmezejében tizenhat világító dióda helyezkedik el, a zársebességet jelző számok mellett mindig az a két dióda gyullad ki, amelyhez legközelebb van az automatikusan beállított zársebességi idő. Egyes gépeken harminc századmásodpercnél hosszabb expozíciós idő hosznólotónál 18
