A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-26 / 21. szám
Napjainkban az orvosokat általános tisztelet övezi. E tisztelet forrása mindenekelőtt a félelem. Félelem a betegségektől, a testi fájdalmaktól, végsősoron a haláltól. Táplálója pedig a remény, az, hogy a fehérköpenyes doktor úr mindettől megszabadít bennünket, fájdalmainkat csillapítja, rettegéseinket elűzi, halálunk óráját elodázza. Ez a tisztelet nem válogat, ugyanúgy övezi a jót, mint a rossz orvost, ama egyszerű oknál fogva, hogy az orvos munkáját illetően a legtöbb ember laikus, különbséget legfeljebb egyes orvosok viselkedésmódja és modora között képes tenni. Épp ezért nehéz megállapítani, hogy e tiszteletben mennyi a szeretet és mennyi a puszta félelem. Minél idősebb az ember, annál több orvost ismert meg. Jómagam sem vagyok kivétel, holott hálistennek eddig komolyabban beteg nem is voltam. Ismerek nyugodt és ideges, fölényeskedő és közvetlen, tétova és magabiztos, cinikus és munkáját aszkétikus hivatástudattal végző orvost. Különösebben egyiküket sem szeretem, hiszen már látásuk is különféle kisebb-nagyobb testi nyavalyáimat juttatja eszembe. Dr. Herdics János, a nagyfödémesi (Veľké Ul'any) egészségügyi körzet orvosa. Körzetébe kb. ötezer ember tartozik. Naponta mintegy hatvanhetven beteget vizsgál meg, de előfordul, hogy száznál is több beteg várakozik a rendelőben és a rendelő előtt. Egy-egy betegre a legnagyobb nap jöttek szűrővizsgálatra (szív-és érbetegségek, daganatos megbetegedések szűrővizsgálata), mindennap két ember jön s ezek kivizsgálása, továbbá a szakvizsgálatok összegezése stb. kilenc óráig tart. Ezután következik a többi beteg, először a lázas vagy nagyon rossz állapotban lévő betegek megvizsgálása, elsősegélynyújtás, kórházbautalás, utána érkezési sorrendben a többi beteg. Az orvosnak azonnal fel kell ismernie a A rendelőben jóakarattal sem jut két-három percnél több idő. Milyen is egy körzeti orvos átlagos munkanapja? Herdics doktor minden reggel háromnegyed nyolckor érkezik a rendelőbe. Az egészségügyi nővér ekkora előkészíti azok beteglapját, akik az-Családi körben szimulánsokat, ilyen főleg vasárnap és ünnepnap után bőven akad. A rendelés fél egyig-egyig tart, de közben „beugorhat" egy-egy sürgős hívás, olyankor vagy riasztja a mentőszolgálatot, vagy saját kocsiján száll ki, nyújt elsősegélyt, s ha kell, kórházba szállítja a beteget. Délután beteglátogatás. Négy-öt beteqet kell meglátogatnia naponta, utána az eredményt, a tapasztalt változásokat, javulást, vagy rosszabbodást be kell vezetnie a beteg kórlapjára. Az adminisztratív munka sajnos, évről-évre szaporodik. Herdics doktor munkaideje délután fél ötig tart, de sokszor még este kilenckor is dolgozik, betegeket látogat, vagy otthon végzi az adminisztrációs munkát. Utána még a szakkönyvekben lapozgat, tisztáz néhány homályos kórképet, őszintén örül annak, ha valamelyik betegjének hasznos gyógymódot tanácsolhat. Lefekvés előtt, ha még nem túlságosan álmos, angol nyelvtudósát gyarapítja. Doktor Herdics János 1969. január 1-én jött Nagyfödémesre. Nem túlzott örömmel, azt meg kell hagyni. Előzőleg egy évet a komáromi sebészeten, egyet pedig a tüdőosztályon dolgozott. Jobb szeretett volna ottmaradni. Az eltelt tíz év alatt megszokta és megszerette Nagyfödémes lakóit, ma már jól érzi itt magát, megtalálta azt a „kulcsot”, amelyre az emberek, elsősorban a betegek, megnyílnak előtte, s ez megkönnyíti a gyógykezelést. Elmondja, hogy nagyon sokat köszönhet doktor Killinger Zdenonak, a galóntai belgyógyászat főorvosának, rengeteget tanult az osztályán, az orvosi gondolkodás alapjait tőle sajátította el. Munkáját egyébként is csak a kórház és a poliklinika szakorvosainak segítségével tudja jól végezni. Nagy segítséget kap doktor Sáfár Istvántól, a belgyógyászati osztály főorvoshelyettesétől, de jó az együttműködése dr. Čimo Dušan járási sebésszel, a poklinika igazgatójával, dr. Pasiar Štefan sebésszel és dr. Ilavsky Michal ideggyógyásszal. 1970-ben megnősült, két kislánya van, a nyolcéves Melinda és a négyéves Adél. Szép, tágas lakásban laknak (orvosi lakás), a hall bútorait a feleségével együtt tervezte s Diószegen készítették el teljes megelégedésükre. A kis óvodás Adél olyan hosszú verset mondott el tiszteletünkre, aminőt én azt hiszem, sohasem tudnék megtanulni. Melinda pedig zongorázott nekünk.- Az a baj, hogy túl kevés idő marad a család számára — mondja az orvos — szinte csak este találkozunk, a gyereknevelés szinte kizárólag a feleségemre marad. Aki viszont nagyon jól ellátja ezt a feladatát, hiszen a két kislány páratlanul kedves, jólnevelt és szeretetreméltó. ■ Délután beteglátogatásra kísérem az orvost, öt helyre látogatunk el, csupa idősebb, fekvő vagy lábadozó beteghez. Herdics doktor az alapos és gondos kivizsgálások után nem fukarkodik a biztató-vigasztpló szavakkal sem. Hiszen ez legalább anynyira hozzátartozik a gyógykezeléshez, mint mondjuk a gyógyszerek. Egyébként is az orvos, akinek egész lényéből optimizmus sugárzik, szinte árasztja magából a derűt és a bizakodást, ami, tudjuk, ragadós, s még a halálos betegek arcára is tétova és reménykedő mosolyt varázsol. Ilyennek láttam én a 36 éves Herdics doktort. Kedvesnek, emberségesnek, olyannak, akinek, már a megjelenése is bizalomkeltő - tehát gyógyító. ZS. NAGY LAJOS Fényképezte: Prandl Sándor
