A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-05 / 18. szám
A CSALLÓKÖZ NÉPZENÉJE íl. A népdalok gyűjtése Magyarországon mór a 19. század második felelően megindult. A teljes értékű népzenei anyag céltudatos felkutatása és rögzítése azonban csak e század elején valósult meg. Bartók Béla és Kodály Zoltán helyezték tudományos alapokra ezt a rendkívül fontos munkát. Edison korszakalkotó találmányát, a hang rögzítésére szolgáló fonográfot népdalgyűjtésre először Vikár Béla, a kiváló magyar etnográfus, a finnek hősi eposzának, a Kalevalának a fordítója használta 1896-ban. A dallamok lejegyzését azonban a két fiatal zeneszerző, Bartók és Kodály végezte el. Tempo giusto Jatt BODAK Énekelte: Lukovics Andrásné Varga Terézia (62) Gyűjtő: Ág Tibor, 1962 tó, vir a — iá, ma — lom a - la, ______--------• — —0 ___■ — Víz hajt — ja a mal-mot, Sze — re — lem a csői — kot. Tempo giusto J.77 ANY"; Hér - vadj, ro - zsam, hér - vadj, Mer NYjÜfffl s valószínűleg ez a munka érlelte meg bennük az elhatározást, hogy 1 az elkezdett gyűjtőmunkát folytas- f sák. Amikor Bartók Béla a húszas évek elején megírta első nagy összefoglaló tanulmányát a magyar Ä népdalról, 7814 népdal állt a ren- | delkezésére. Azóta — a nagyobb- f részt hangfelvételen is rögzített — j népdalok száma már a százezret is | meghaladja. Kodály Zoltán 1905-ben Galántáról indult el első népdalgyűjtő útjára, valóra váltva Liszt Ferenc elképzelését. Kodály „gyalogszerrel, útizsákkal a hátán" bejárta a Mátyusföld legeldugottabb falvait. A gyűjtőút eredménye: 150 népdal. Az első sikereken felbuzdulva, előbb a Zobor vidékén, majd később Gömörben folytatta a népdalgyűjtést. Ez idő alatt Bartók Béla Erdélyben gyűjtött, majd 1910- ben két ízben járt a Csallóközben, Nagymegyeren. Először márciusban, másodszor november elején. Hogy miért éppen Nagymegyert választotta gyűjtőmunkája helyéül, ma már nehéz lenne kideríteni, de munkájának eredménye őzt bizonyítja, hogy nem választott rosszul. 94 népdalt gyűjtött össze, ezek nagyobb részét fonográfhengereken is rögzítette. A szöveges dalok egy részét (18 népdalt) már 1924-ben közzétette A magyar népdal című könyvének példatárában. Bartók Béla nagymegyeri gyűjtése kitűnő dallamanyagot tartalmaz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 94 dallam közül — eddigi tudomásunk szerint — 37-et nyomtatásban is publikáltak. Abban az időben Nagymegyeren még dudás is volt. Bartók a könyvének végén közölt táblázatban megjegyzésként feltünteti, hogy a felvételek közül 7 dudajáték. De a dallamok eredetiségét az is bizonyítja, hogy zeneszerzők is szép számmal merítettek a közölt dallamokból. Bárdos Lajos három népszerű kórusművében használt fel népdalokat Bartók nagymegyeri gyűjtéséből, a János bácsi hegedűje, a Pozsony mellett és a Béres vagyok, béres címűekben. Maga Bartók Béla is felhasznált ^ egy nagymegyeri dallamot Magyar parasztdalok című művében. Ezt a népdalt ma már Nagymegyeren nem ismerik, de a Csallóköz más falvaiban még él. Ilyen az itt közölt népdal bodaki változata is. AG TIBOR FOTO: ABSOLON NAGYMEGYER Énekelte: Rácz József (60) Gyűjtő: Bartók Béla, 1910 az e — nyem nem vagy, *—*------^-J"" * J: J ^ Ha az e— nyjm vol-nál, kü — lön — bet nyi — Ion —nál.
