A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-28 / 17. szám
CSEMADOK 1971. december 31-én szilveszteri kabaréműsort adott a színjátszó csoport. Az új kultúrházban folytattuk a klubban megindult sikeres munkát. Ez azonban sok gondot okozott a színjátszó csoport tagjainak, akik majd mindannyian a vezetőségnek is tagjai voltak. Észrevettük, hogy nehéz konkurrálni a televízióval, ezért új, vonzó munkaformákat kell keresni és találni: be kell vonni az embereket az aktív kulturális munkába. így aztán szakköröket szervezriájú magyar amatőr színjátszó csoportok nyugat-szlovákiai kerületi versenyén. Ezeken a versenyeken két alkalommal elnyertük a legjobb rendezésért járó díjat, egyszer második, egyszer első díjjal, a legutóbbi kerületi versenyről pedig a legjobb férfialakítás díjával tértünk haza. Tavaly teljesedett legfőbb vágyunk. Jókai Mór—Kovács Kálmán: Gazdag szegények című tragikomédiájával részt vettünk a XV. Jókai-napokon. Ez jelentette a legnagyobb sikert Oláh Ödön Fűzék Lőrinc ÍGY DOLGOZUNK Ml... Ezerkilencszázhatvonkettő őszén az egyik nap késő délutánján dobszó csalogatta ki hgzukból Felsővámoson az embereket. Az került kihirdetésre, hogy a CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége szereplőket keres egy színdarab betanulásához. Az összejövetel másnap este fél hétkor lesz. Másnap harmincon jelentek meg a rozoga kultúrházban. Ekkora érdeklődésre a vezetőség nem számított. A kiválasztott színdarabhoz csak 11 szereplőre volt szükség. Akik eljöttek, mindnyájan szerepelni szerettek volna. A vezetőség kis tanácskozás után meghozta a döntést. A színdarab betanulásához mind a harminc emberre szükség van. Három nap múlva este fél hétkor lesz a szereposztás. Mindenki diktálja be a nevét a szervezet titkárának, s aláírásával kötelezze magát, hogy pontosan fog járni a próbákra. A vezetőségnek olyan darab után kellett néznie, amely 30 szereplőt igényel, s nem okoz problémát a kezdő színjátszó csoportnak. Három napon belül a vezetőség beszerezte a Bort, búzát, békességét című 3 felvonásos, népies, énekes játékot. Ehhez éppen 24 szereplőre és 6 statisztára volt szükség. A szereposztáshoz, ha nem is pontosan fél hétkor, de mindenki megjelent. Ez volt a sokat ígérő kezdet. A .kultúrházban” egy rossz kályha volt. A szereplők hazulról hordták a tüzelőt a fűtéshez. Hetenként háromszor volt próba. Természetesen a termet is a szereplők takarították. A betanult darabot nemcsak otthon, hanem a környező falvakban is sikeresen előadták. Traktor vontatta pótkocsin jártunk .vendégszerepelni”. Anyagi támogatást senkitől sem kaptunk, a kiadásokat magunknak kellett fedezni az előadások bevételéből. 1968-ig, amikor lebontották a düledezó kultúrházat, a következő színdarabokat tanultuk be és adtuk elő Esztergályos Gabriella, Nagy Nándor és Oláh Ödön rendezésében: Virágzik a hars. Bort, búzát, békességet, Bolondóra, -Elveszett útlevél, Bikaviadal, Esküvő, Jeggyűrű a mellényzsebben, A fiam nem a lányom és Dalol a nyár. Amikor lebontották a kultúrházat. a szervezet vezetősége és a színjátszó csoport tagjai hallani sem akartak arról, hogy most már kulturális rendezvények nélkül maradjon a község. Az általános iskola egyik régi helyiségét alakítottuk át, ahová azonban csak kb. 50 személy fért be. Itt 1972-ig kabaréműsorokat, táncdal- és népdalesteket, vitaesteket, író-olvasó találkozókat, ismeretterjesztő előadásokat, zenei és irodalmi fejtörőket stb. szerveztünk. A fiatalok számára, .illik — nem illik" esteket és bemutatókat rendezett a színjátszó csoport. Csaknem négy éven át minden szombaton volt valamilyen CSEMADOK-rendezvény a klubhelyiségben. Szinte naponta tartottunk megbeszéléseket próbákat, hogy a szombat esti akcióink sikerüljenek. A helyiség kicsi volt, az érdeklődés pedig nagy, nemcsak a felsővámosiak, de a környező községek lakói részéről is, olyannyira, hogy a kis terem mindig tömve volt, még orz ablakokban is ültek az emberek. 1971-ben önerőből, társadalmi munkában felépült az új kultúrház. Még meg sem volt a hivatalos átadás, már az összes felsorolt színdarabban szerepelt. Nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. Szervezik, tanítják a fiatalokat. A legtöbbször a darabokat I.» maguk választják ki, sőt a legtöbb esetben a díszleteket is ők tervezik. Természetesen a többi szereplő mindenben segítséget nyújt nekik. Egy-egy színdarab betanulása sok lemondást, fáradtságot igényel a szereplőktől. A legutóbbi színdarab betanulása két és fél hónapig tartott. Mindennap próbált a színjátszó gárda, a szombatokat—vasárnapokat is beleértve. Igaz, a végén nagyon belefáradtak a szereplők. De megérte. A Jókai-napokon való szereplés mindent kárpótolt. 1962 óta több olyan szereplőnk volt, aki ingázik, Bratislavában dolgozik. Ezek a szereplők rendszerint este hét óra körül érkeznek haza. Leszáflnak az autóbuszról és jönnek a próbára, s itt kapják be a hideg vacsorát. Hajnali négy órakor pedig már utaznak vissza Bratislavóba. A szereplők lelkesedése nem ismer határt. Ezt bizonyítja Fűzék Lőrinc bácsi esete is, aki igen rossz állapotban, de mégis játszotta a Kaviár és lencse című vígjáték főszerepét. Amikor lejött a színpadról, a színfalak mögött összeszorított fogakkal, összekuporodva kínlódott. Szívgörcsei voltak, de senkinek sem mondta meg, mi a baja, s amikor be kellett lépnie a színpadra, mosolyt varázsolt az arcára s játszotta a szerepét. Két hét után az orvosok megállapították, hogy Lőrinc bácsi akkor szívinfarktust vészelt Jelenet a Gazdag szegények című tragikomédiából tünk, ahol mindenki a saját érdeklődésének megfelelően foglalkozhatott valamilyen 'amatőr művészeti tevékenységgel. Ma már van a szervezetnek színjátszó köre, éneklő csoportja, citera együttese, tánccsoportja, irodalmi köre, és kabaréegyüttese. Mindegyik csoport tagjai rendszeresen találkoznak és készülnek egy-egy bemutatóra. A szervezet kultúrfelelőse Oláh Ödön, a helyi általános iskola igazgatója. A helyi csoport vezetőségének nagy része amatőr színjátszó. így aztán a vezetőség tagjai ősztől tavaszig vagy nyárig hetente legalább háromszor együtt vannak. 1972-től a csoport minden évben részt vesz az amatőr színjátszók járási vetélkedőjén, s mindig megszerzi az 1. helyezést. Az 1200 lakosú községben a CSEMADOK-szervezet színjátszó csoportjának egy-egy darabot háromszornégyszer is meg kell ismételnie. Vendégszerepléseink akalmával is legtöbb helyen telt ház fogad bennünket. Két alkalommal tettünk eleget magyarországi művelődési otthonok meghívásának. Többször szerepeltünk a Csallóközi Kulturális Napokon. Háromízben képviseltük járásunkat a C kategószámunkra. A zsűritől nagyon jó bírálatot kaptunk. A magyar nyelvű lapok is elismeréssel írtak szereplésünkről, Oláh Ödön, a darab rendezője és egyben főszereplője megkapta a legjobb férfiaalakítás diját. Megérdemlik, hogy felsoroljuk azoknak a nevét, akik sikerre vitték a darabot. Oláh Ödön, Fűzék Lőrinc, Zalka Jenő, Csömör László, Szeif Rozália, Kozma Mária, Kálmán Béla, Bugár Kálmán, Menyhárt Mihály, Gányovics Lídia, Szabó Piroska, Javorcsik Laura, Tóth Teréz, Jávorcsik Lajos, Tóth János és Gerezdes Mária. Ahogy említettük, 1972 óta új kultúrházban tevékenykedhetünk. Azóta a Boldogságfelelős, az Ilyennek hazudtalak, a Gazdag szegények, A kísértet házhoz jön, a Kaviár és lencse című darabokat mutattuk be s felújítottuk a Gazdag szegényeket. A színjátszó csoportnak általában húsz tagja van, akik közül természetesen többen cserélődnek főként a női szereplők, majd minden évben. Férjhez mennek, családot alapítanak, jön a gyerek, s ez lehetetlenné teszi a próbákon való megjelenést. Van három olyan tagja — Oláh Ödön, Fűzék Lőrinc és Zalka Jenő — az együttesnek, aki eddig át... A lelkes kultúrmunkások sorából Zalka Jenőt sem hagyhatjuk ki, aki nemcsak az egyik legjobb amatőr színjátszónk, de a citerazenekarnak és az éneklő csoportnak is aktív tagja. De így sorolhatnánk tovább a neveket. Ma már. noha a kultúrház fűtése még nem oldódott meg teljesen, fűtött helyiségben tartjuk a próbákat. Ha vendégszerepelni megyünk valahova, a vásárúti egyesített efsz autóbuszt bocsát a rendelkezésünkre, a kellékek szállításához pedig a helyi nemzeti bizottságtól kapunk teherautót. Erkölcsi és anyagi támogatást kapunk a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központtól és a CSEMADOK járási titkárságától is. Amíg ilyen támogatásban lesz részünk és érezni fogjuk, hogy lelkesedésünk nem hiábavaló, minden évben betanulunk legalább egy színdarabot. Sokáig szeretnénk fáklyavivői lenni a hazai szocialista magyar kultúrának. A CSEMADOK felsővámosi helyi szervezetének vezetősége 1 s
