A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-21 / 16. szám
Elsősorban az, bogy diákjaink ragaszkodnak az iskolához, ha tehetik, szivesen látogatnak meg bennünket. Másodsorban pedig az, hogy az ország többi magyar iskolájához hasonlóan, a mi diákjaink helytállása is cáfolja azt o helytelen szemléletet, hogy a magyar tannyelvű alapiskolák és gimnáziumok növendékei kevésbé érvényesülnek az életben, nem állják meg a helyüket a főiskolákon és az egyetemeken ... Hallgatom az igazgatót, közben eszembe jutnak a táblák, amelyeket a három önálló iskolának otthont adó épület második emeletén szorongó gimnázium folyosóin láttam. Képek, arcok — egy negyed évszázad emlékei ... Az egykori növendékek között találni atomfizikust és építészmérnököt, gyógyszerfizikust és építészmérnököt, gyógyszerészt és pedagógust, újságírót és színésznőt, jnb-alelnököt és jól menő állami gazdaság igazgatóját, agrármérnököt és közgazdászt, állatorvost és katonatisztet, vegyészmérnököt és ügyészt. . . és még hosszan sorolhatnám. EGY A VISSZATÉRTEK KÖZÜL GÁLFFYNÉ ÁGH ÉVA magyar—szlovák szakos tanárnő. A mostani huszonhéttagú tantestületben egyike azoknak, akik egykor itt érettségiztek, most itt tanítanak és érettségiztetnek.- Hatvannégyben érettségiztem - mondja. — Eleinte bizony kissé fura érzés volt abban az iskolában tanítani, ahol én tanultam, de aztán sikerült jól beleilleszkednem a tanári karba. Volt tanáraim befogadtak és ma is támogatnak. Ez pedig jó munkára, alapos igyekezetre kötelez. A szlovák nyelvet tanítom, ami különösen lelkismeretes munkát igényel, mert az aktiv szlovák nyelvtudás tanulóink későbbi érvényesülésének egyik előfeltétele. Ennek érdekében például szakkonverzációt is oktatunk, ami azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek az élő beszédben is alkalmazni tudják a különböző tantárgyak szlovák szakkifejezéseit. Csak így érhetjük el, hogy tanulóink ne legyenek hátrányos helyzetben a felvételi vizsgán vagy az életben, más iskolát végzett társaikkal szemben. Sokat változott-e a gimnázium azóta, hogy Ágh Éva nem diákként, hanem tanárnőként rója az ismert folyosókat? Elmosolyodik. Válaszolhatnék igennel is, nemmel is . .. Nem, mert ugyanazon a folyosón helyezkednek el a tantermek, mert ugyanott van a tanári ... De mondhatnám azt is, hogy igen, mert sokkal zsúfoltabb lett itt minden a folyosókra szorult a 16 ezer kötetes diákkönyvtár és még Így is állandó tanteremhiánnyal küszködünk. Sok tekintetben megváltozott a tanulóifjúság gondolkodásmódja is, mi valahogy sokkal szerényebb körülmények között nevelkedtünk. De a diákság többsége ma is még józanul, reálisan gondolkozik és komolyon veszi az életre való felkészülést, ezért külön öröm számomra, hogy egykori iskolámban lehetek pedagógus. A PÁLYAVÁLASZTÁS FELELŐSSÉGE A dunaszerdahelyi gimnázium tanári karában immár több éve — heti órakötelezettsége mellett — BENKOVSZKY LAJOS tölti be a pályaválasztási tanácsadó szerepkörét. Sok figyelmet, gyors meglátást igénylő, felelősségteljes pedagógusmunka ez, hiszen a megfelelő útbaigazitás sorsdöntő befolyással lehet az életbe lépő diákság önálló érvényesülésére. Reális esélylatolgatás, józan mértéktartás jellemezte az idén érettségizők pályaválasztási szándékait mondja Benkovszky Lajos. — Nem titkolom azonban azt sem, hogy főképpen a IV. A-ból többen is jelentkezhettek LÁTOGATÁS A DUNASZERDAHELYI (DUNAJSKÁ STREDA) MAGYAR TANNYELVŰ GIMNÁZIUMBAN • PÁLYAVÁLASZTÁS, ÉRETTSÉGI, TOVÁBBTANULÁS Horváth Tibor, a gimnázium igazgatója — ezúttal a tanteremben volna főiskoláink valamelyikére. Iskolánk erőssége a természettudományi irányzat, így tanulóink közül ezúttal is sokon választották a műszaki pályát. Az előző évfolyamok példáján fölbuzdulva ismét lesznek, akik csehországi főiskolákon fognak felvételizni. A tanácsadást irányitó tanár mennyire tudja befolyásolni az érettségizők döntéseit?- Külön tanácsadás vagy az osztályfőnöki órák keretében rendszeresen beszélgettünk a továbbtanulásról, fontolóra vettük a lehetőségeket. Így sikerült közelebbről is megismernem a diákok elképzeléseit és ennek megfelelően tájékoztattam őket a különböző egyetemek és főiskolák felvételi irányszámainak alakulásáról vagy az egyes tanulmányi irányzatok választékáról. A lányok, tornaórán, már a jövő évi spartakiád elögyakorlatait végzik A biológia órák gyakran telnek meg figyelésekkel Dunaszerdahelyen ellenben a jövőben még körültekintőbbé, még alaposabbá akarják tenni a pályaválasztást. Ezért már az első évfolyamtól kezdve több olyan gyakorlati jellegű választható tantárgyat is oktatnak, amelyek hozzájárulnak majd a diákok érettségi utáni érvényesülési lehetőségeinek kiszélesítéséhez. Ugyancsak az első évfolyamtól minden diáknak külön pályaválasztási űrlapja is van, amelyen Benkovszky Lajos rendszeresen bejegyzi: ki melyik évfolyamban milyen pályára készül?... A továbbtanulók százalékarányának javítására a gimnázium vezetősége a családokkal való együttműködést is el fogja mélyíteni, hogy a szülök az önálló kereset biztosítása helyett, gyerekük továbbtanulását helyezzék előtérbe. SOKSZEMKÖZT Az iskola igazgatóhelyettesének irodájában a gimnázium néhány diákjával beszélgetek. Bindics Miklós, Méhes József, Berecz Mária és Kálmán Ilona negyedikes, Berecz Éva pedig harmadikos. Éva úgy került társaságunkba, hogy ö külföldi főiskolára készül az érettségi után, s mivel a továbbtanulásnak erre a módjára már ebben a tanévben kellett jelentkeznie, hát vele éppen úgy lehet társalogni a pályaválasztás vagy az érvényesülés kérdéseiről, mint egy évvel idősebb iskolatársaival. JÓSKA: „Régi vágyam, hogy csillagászattal és fizikával foglalkozhasson!. Prágába, a Károly Egyetemre jelentkeztem. Már több ifjúsági diákolimpián vettem részt sikerrel, bízom benne, hogy fölvesznek.” MARIKA: „Gimnáziumunk humán irányzatú osztályában fogok érettségizni és ez bizonyos értelemben megszabja a pályaválasztás lehetőségeit is. Bratislavába készülök, a Testnevelési Főiskolára. Nagyon szeretem a tornát és mivel atletizálok is, úgy gondolom ez nekem való pálya lesz." ILONA: „Tavaly még úgy gondoltam, hogy csak fölépitményű szakközépiskolában fogom folytatni tanulmányaimat, de aztán rájöttem: ha két évvel tovább tanulok, akkor diplomám is lehet, könynyebb lesz az érvényesülés. Nyitróra, a Mezőgazdasági Főiskola közgazdasági irányzatára készülök." MIKLÓS: „Pályaválasztás dolgában eléggé határozatlan voltam. Egy ideig külföldi főiskolára készültem, de aztán elálltam ettől a szándéktól, sőt, teljesen lemondtam a főiskoláról és közgazdasági felépitményi iskolába jelentkeztem. Gondolom, kozépkóderként is hasznos tagja lehetek a társadalomnak, és ha úgy alakul, hát levelező hallgatóként még a diplomát is megszerezhetem." ÉVA: „Harmadikos vagyok még csak, de külföldi tanulmányra már az idén, félévben kellett jelentkezni. Vegyészmérnök szeretnék lenni, a főiskolát Magyarországon szeretném elvégezni. Ha sikerül befejezni tanulmányaimat, akkor hazai környezetben, egy kutatóintézetben szeretnék dolgozni." Kérdezem az öt fiatalt, véleményük szerint vajon a gimnázium jól felkészítette-e őket tanulmányaik sikeres folytatásához? „Az majd kiderül a vallatásnál!” jegyzi meg tréfásan valamelyikük, de aztán megegyeztek abban, hogy sokat kaptak a szerdahelyi gimnázium tanáraitól, most már rajtuk múlik, hogy állnak majd helyt az életben. Nyelvi nehézségektől sem tartanak, még a Prágába készülő Jóska sem; egyedül Miklósnak vannak ebben a tekintetben csekély aggályai, de a társai felnőttesen, okos érvvel győzik meg az ellenkezőjéről. Nem egy-két nyelvbotláson múlik mondják , hanem a tárgyi tudáson. Az pedig gimnáziumban és főiskolán mindenkinek a „magánügye", azaz hogy ki mennyit tanul, annyit gyarapszik a tudása. — Az érettségi bizonyítvány, szerintetek, valóban felnőtté avat majd benneteket? — kérdezem fiatal barátaimtól. Ilona válaszol: „Az érettségi jobbára csupán egy szimbólum. Hogy valaki mikor válik felnőtté, azt elsősorban o tetteivel bizonyítja. Ha ennek megfelelően cselekszik, gondolkozik és minden tettéért a felelősséget is vállalja." ÚTRAVALÓ Búcsúzóul újra találkozom Horváth Tiborral. Kérdezem az igazgatótól: a ballagás napján vajon milyen szavakkal szokta útjukra bocsátani az életbe lépő fiatalokat? — Többnyire a pillanatnyi érzéseimet mondom el ilyenkor, de rendszerint türelemre, kitartásra, igyekezetre és becsületre intem őket. Magam is úgy tapasztaltam, hogy ez a legfontosabb egy ember életében. Tulajdonképpen ezt mondta Ilona is, csak fiatalosabban egy egész korosztály nevében... Mert még néhány hét, aztán egy-két nap izgalom és az agyontanult nappalok s éjszakák után ezer meg ezer frissen érettségizett emberrel több él majd hazánkban. Közöttük a dunaszerdahelyi gimnazisták is. Szeptemberben pedig új gimnazisták, új elsősök foglalják el megüresedett padjaikat. MIKLÓSI PÉTER Gyökeres György felvételei 13