A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-31 / 13. szám
A FÉMXENON ELŐÁLLÍTÁSA TUDOMÁNYTECHNIKA FELFEDEZŐK ÉS FELTALÁLÓK „A szégyen azoké, okik felfedezéseinket lealacsonyítják : bombákkal próbálnak megoldani politikai problémákat és elfelejtik, hogy nem bombák oldanak meg problémákat, hanem az érfelemmel párosult jóakarat." SZENT-GYÖRGYI ALBERT Egy természettudóst, aszerint, milyen kutatást folytat, az ún. alapkutatók illetve optikáit kutatók közé lehet besorolni. Ezeket a kacifántos kifejezéseket nyugodt szívvel felcserélhetjük felfedezőkre és feltalálókra. A kettő között lényeges különbség van. A legelfogadottabb meghatározás szerint a felfedező (alapkutató) természeti törvényeket, összefüggéseket próbál megismerni, s kutatása során nem törődik túlságosan azzal, mire lesz jó a természet egy újabb titkának a leleplezése. A feltaláló viszont már a legalább alapjaiban ismert természeti törvények felhasználásával próbál valamit kitalálni, amit aztán az emberek használni fognak. Mindamellett a meghatározás sok esetben nem a legpontosabb. Nem mondható el a rákkutatóról (alapkutató), hogy fogalma sincs, mire lesz jó a felfedezése. Természetesen a rák gyógyítására! Megfigyelhető, hogy a fiziko-kémia-biológia-orvostudomány sorban az utóbbiaknál egyre pontatlanabb a „nem törődik túlságosan'' formula. A „titkot leleplez" ill. a „titkot felhasznál" kritérium azonban a döntő. Néhány példa: Otto Hahn felfedezését, hogy lassú neutronok szétvetik az uránmagot, gyorsan követte az atombomba és az atomreaktor feltalálása; a szerves vegyületek felépítésének és reakcióinak a tisztázása (felfedezés) után jött a mesterséges makromolekulák feltalálása; az emberi megtermékenyítés mechanizmusának a megismerését követte a fogamzásgátlók feltalálása, és így tovább. Rendszerint a találmányt megelőzi a felfedezés. Helytálló az a kijelentés, miszerint felfedezők nélkül az ember ma is a neandervölgyi szinten lenne! S közben Szent-Györgyi Albert arra figyelmeztet, hogy az emberiség ezért annyit fizetett (tehát az alapkutatásra „Adómtól kezdve" annyit áldozott), amennyi az évi (!) fegyverkezésre költött összeg ötödrésze! Jócskán van azonban olyan felfedezés is, melyet nem követett találmány. Az emberiségnek a legkisebb haszna és kára nem lett abból, hogy megismerte a Tejútrendszer felépítését, vagy hogy ne menjünk messzire, megfejtette a kutyaugatás mechanizmusát. Az alapkutatás mellett egyedül csak a gyakorlati találmányok szólnak? Semmi esetre sem! A felfedező kutatómunka a művészi tevékenységgel együtt az a két művelete oz emberi eszmének, melyek segítségével az az őt környező természet fölé emelkedik. Ezt nem szabad elfelejteni! Már kérdés o találmányok ügye. A feltalálóknak tudniuk kell, hogy akár tetszik, akár nem, az ember is a természet egy része, mégha magasan az őt vezető világ fölé nőtt is! Nyilvánvaló, hogy nincs szükség olyan találmányokra, melyek többet ártanak, mint használnak. Nincs azonban olyan találmány, amely egyértelműen káros, ill. egyértelműen hasznos lenne. Még az atombombáról se mondható ez el. Tény, hogy több, mint három évtizede nem volt világháború, s ezt sokak szerint az atomtól való félelemnek köszönhetjük. Néhány találmány forradalmasította a világot (könyvnyomtatás, villanykörte, rádió, televízió). Az elterjedésük utón a meglévő kisebb-nagyobb káros hatást tiszta fejjel kell lecsökkentenünk (pl. hétfői szünnap a Tv-nél). Sok találmány a bevezetése után az emberiség nem meqfelelő műveltsége miatt ijesztő veszélyeket rejt magában, pedig megfelelő inteligencia mellett káros hatásuk nem volna nagy (pl. a gyermekhalandóság visszaszorításával nem párosul a demográfiai egyszeregy megtanulása - „három elég" - a fejlődő világban, a foqamzásgátlás elterjedésével jött a borzasztó eqykézés; fölösleges gépeket „szül" a gépek elterjedése; q gyógyszerek velejárója a toxikománia stb. . .). Sok olyan találmány került forgalomba, melyek káros hatása naqyobb a hasznuknál. Sőt olyanok is vannak, melyek mór a hitleri Endlösunq (véqső meqoldós) rémével „kecsegtetnek" (atombomba, környezetszennyezés). Eqy találmány nem választható el annak következményétől, ezzel tisztában kell lennie minden feltalálónak. A következményeket oediq a meqlévő viláa alapián kell mérleaelni. nem pedig olyan alapján, amilyennek látni szeretnénk. S ha már egyszer meg is van a találmány, mérnök, meteorológus, hidrolóqus. pszichológus, környezetvédő s eqvéb szakember véleményét szükséaes meghallgatni és oszerint dönteni a bevezetéséről. S a szokásos „mire iá?" kérdésen kívül a „mi lesz ebből" kérdést is fel kell tenni. Az utóbbi száz év megtanított arra, hoqy az „inkább ne, mint igen" sokkal jobb. Nyilvánvaló, hogy orra a legkevesebb szükség sincs, hogy pl. a szülők kényének legyen kitéve a „fiú vagy leány?“ kérdés megválaszolása. A természet gondoskodik a fiúk és a lányok egyensúlyáról. Nem kell a mesterséges inteligenciafokozás sem a genetikai faktorok befolyásával; nem kell egy óriástükör a Föld köré, mely megvilágítaná bolygónk éjszakai oldalát; nem kellenek a méq borzalmasabb fegyverek és íqv tovább. A feltalálók és az esetleges találmányuk ügyében illetékes szakemberek felelőssége a mai világban óriási. Arról természetesen szó sem lehet, hogy leóllítíuk a felfedező kutatómunkát! Mindamellett a felfedezőknek sem szabad „nem törődni túlságosan" azzal, mire lesz ió. .. Mint mór mondottuk. o fizika—kémia-biológia—orvostudomány sorban az utóbbiaknál o felfedezők bizonyos mértékiq tisztában vannak felfedezésük következményeivel. Amennvire csak képesek előrelátni, biztosaknak kell lenniük abban, hogy a természet eqy rejtélyének leleplezésével nem fog senki sem visszaélni. Ha ez lehetetlen, akkor sajnos iobb, ha n titok titok marad, ha nem is mindörökké, de legalább addia, ameddia az emberi gyarlóság ezt szükségessé teszi. mészáros attila, fizikus Az amerikai Cornell Egyetem munkatársainak a tudományok történetében először sikerült roppant nyomással fémes állapotba vinniök a legritkább stabil nemesgázt, a xenont. Először mínusz 241 C fokos hőmérsékleten szilárd anyaggá „fagyosztották“ a xenont, majd 320 ezer atmoszférás nyomással hatva rá, állították elő oz új fémet. Megfagyott állapotban a xenon nem vezeti a villamos áramot de 320 ezer atmoszférás nyomással hatva rá, a szilárd xenon villamos vezetőképessége az eredeti érték százmilliárdszorosára nőtt, és fémként kezdett viselkedni. A kísérletekhez csupán nagyon kis mennyiségű xenont használtak fel. Az alkalmazott nyomás rendkívüli mértéke akkor válik szembetűnővé, ha arra gondolunk, hogy az óceánok legmélyebb pontján, mintegy 11 ezer méter mélységben is csupán ezer atmoszféra a nyomós. A 320 ezer atmoszférás nyomás egyébként éppen a hatszorosa a mesterséges Az ébrenlét és az álom határán mindenkinek része lehetett már életében abban a különös élményben, hogy hirtelen görcsbe rándulnak az izmai és mintha megnyílna alatta a löld... Ez az állapot ugyan csak pillanatokig tart, az ijedtség azonban hosszabb ideig. Az elalvás során már teljesen kikapcsolt a test, a gondolatok lassan álommá alakulnak át és akkor hirtelen hevesen összerándul minden izom. Erre a rángógörcsre (myoklonus) talált most magyarázatot két amerikai neurológus. Elalvása során a felnőtt hirtelen úgy reagál, mint egy megijedt gyermek - vélik a kutatók. Félálomban az agy ugyan tudomásul veszi a zajokat, de nem osztályozza őket jelentésük szerint. A Német Demokratikus Köztársaságban is, Nagy-Britanniában is részletesen megvizsgálták a közelmúltban a gyógyszerek és háztartási vegyszerek otthoni tárolásának módját. Ezek a vizsgálatok azért fontosak, mert a gyermekek mérgezéses baleseteinek száma világszerte aggasztóan növekszik. A Német Demokratikus Köztársaságban például 1975-ben háromezer tíz évnél fiatalabb gyermeket kellett otthoni mérgezés miatt mentőorvosi ellátásban részesíteni - 30 gyerek meghalt közülük. Száz angol háztartás átvizsgálása szerint csak a háztartások 16 százalékában tárolják úgy a gyógyszereket, vegyszereket, hogy a gyermekek ne férhessenek gyémánt előállításához szükségesnek. Minthogy a xenon szigetelőképessége visszatér, amint a roppant nyomást megszüntetik, a felhasználás lehetőségei nyilvánvalóak. A kutatócsoport megpróbálja majd fémes állapotban előállítani az oxigént, a kriptont, a nitrogént, az argont és a hidrogént is. Elméleti megfontolások alapján valószínűnek tartják, hogy a hidrogén, sőt a gyémánt is fémes állapotba kerülhet, ha megfelelően nagy (több millió atmoszférás) nyomás hat rá. Ha a megfagyott hidrogént sikerül nagy nyomással fémes állapotba vinni, majd ezt oz állapotot a nyomás megszűnte után is fenntartani, rendkívüli rakétahajtóanyaghoz, szupravezetőhöz és a fúziós erőművek különleges fűtőanyagához juthatnak. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakértői behatóan vizsgálják a fémhidrogén előállításának lehetőségeit. A nagyagykéreg ebben az időben nem lejt ki ellenőrző tevékenységet, így az idegek minden külső benyomást — legyen az a legkisebb is — tovább vezetnek az agytörzsbe. Itt azonban hirtelen riadót váltanak ki, anélkül, hogy tudnánk miért, és így az érintett ember azonnal teljesen felébred. A mozgásidegek hasonló „hibás gyújtása" bármikor akaratlan izomrángásokat idézhet elő a szervezetben. A legtöbb átmeneti rángás teljesen ártalmatlan. Ilyen például a csuklás is, amelyet a rekeszizom térségében levő idegek hibás ingerei váltanak ki. A krónikus csuklás azonban komolyan veendő dolog, amelyet onrosnak kell megvizsgálhozzájuk. A tárolt gyógyszerek között friss csomagokon kívül 15 éveseket is találtak - legnagyobb részben nyugtotokat (pszichotarmakonokat) és altatószereket. A fel nem használt gyógyszerek 30 százalékának csomagolását soha nem bontották fel. A gyógyszergyűjtés okai nagyon sokrétűek. Orvos és beteg között sokkal jobb kapcsolatra van szükség ahhoz, hogy a beteg a rendelt gyógyszert valóban be is vegye - amikor erre szükség van. A szükséges gyógyszermennyiség pontosabb kiszámítása és az ésszerűbb gyógyszercsomagolás is hozzásegíthetne a házi gyógyszergyűjtemények csökkentéséhez. HAMIS RIADÓ AZ AGYBAN SZÍNES KÉP AZ OLIMPIA RIPORTEREINEK Minden korábbi teljesítményt felülmúlva, Moszkvából egyidejűleg 20 csatornán sugározzák majd a XXII. nyári olimpiai játékok sporteseményeit. A sportriporterek segítő társai, a Silalis c-40' típusú új színes tévékészülékek most gördülnek le Litvánia fővárosában a futószalagról: képernyőjük átmérője 32 centiméter súlyuk 16 kilogramm Az olimpiai bizottsác máris háromezer készüléket rendelt. A HÁZIPATIKÁK VESZÉLYEI 18
