A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-31 / 13. szám
Ľudovít Pezlár elvtárs üdvözlő beszéde ALAPVETŐEN MEGVÁLTOZOTT DÉL-SZLOVÁKIA ARCULATA Szlovákia sokoldalú fejlődésével alapvetően megváltozott a mogyar nemzetiségű dolgozók helyzete is. Szlovákia szocialista építésének éveiben a déli járásokban is számos gépipari, energetikai, vegyi, élelmiszeripari és más üzem épült. Példaként hadd említsem meg a vógseMyei (Šaľa) Dusfo-t, a komáromi hajógyárat, az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit-et, a tornai (Turňa nad Bodvou) cementgyárat a párkányi (Štúrovo) cellulóz- és papírgyárat a komáromi cipőüzemet, a rimaszombati (Rimavská Sobota) húskombinátot és zámos más jelentős létesítményt. A, kapitalizmus ideje alatt a déli járásokat az elmaradott mezőgozdaság jellemezte feudális maradványokkal, nemesi és egyházi nagybirtokkal. Ma ezen. a vidéken a páratlan fejlődést a kiváló eredményeket elérő szocialista szövetkezeti szektor és az állami gazdaságok sora hirdeti. Az a Dél-Szlovákia, ahol a kisparasztak, a béresek tengették életüket, s ahol a nyomor uralkodott, már visszavonhatatlanul a múlté. Ezen a helyen köztársaságunk egyik fejlett iparral és mezőgazdosóggat bíró országrésze fejlődött ki, ohöl müveit és öntudatos nép lakik, amely egyetértésben formálja jelenét és jövőjét. A pártunk XV. kongresszusán jóváhagyott program értelmében közös hazánknak ez a része is dinamikusan fejlődik tovább. Dél-Szlovákia további gazdasági fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárul majd a dunai vizierőmü, amelyet déli szomszédunkkal), a Magyar Népköztársasággal együtt építünk fel. Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára találóan állapította meg, hogy az új, boldogabb élet kialakításának e folyamatában „a közös célok, s a közös építőmunko, a testvéri együttműködés során és a közös harcokból leszűrt tapasztalatok révén megerősödött nemzeteink és nemzetiségeink egysége, megszilárdult Szlovákia népének, a szlovák, a magyar és az ukrán dolgozóknak az egysége." GAZDAG KULTURÁLIS ÉLET Tisztelt Elvtársak! Társadalmunk vezető erejének, Csehszlovákia Kommunista Pártjának irányításával az állami szervek minden feltételt megteremtenek, ahhoz, hogy lakosságunk — nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül kulturális igényeit teljes egészében kielégítsék. A magyar nemzetiségű dolgozók a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyenjogú polgárai, akik teljes mértékben élnek azzal a lehetőséggel, amelyet társadalmunk nyújt nekik nemzeti életük fejlődéséhez. Jelenleg a Szlovák Szocialista Köztársaságban 403 magyar tannyelvű iskola működik, ahol 66 919 tanulót oktatnak. Az egyetemeken és főiskolákon mintegy 2800 magyar nemzetiségű hallgató tanul. Az Új Szón, az SZLKP KB napilapján kívül — amely naponta átlagosan kilencvenezres példányszámban jelenik meg — nálunk még 28 magyar nyelvű folyóirat jelenik meg, közöttük a Hét című kulturális-politikai hetilap is, amely méltán népszerű a széles körű nyilvánosság körében. Szlovákiában két magyar színtársulat működik, s eredményesen fejlődik a népművészet és az amatőr művészeti mozgalom is. Aktívan dolgozik a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciója. Hazai magyar íróink néhány kiemelkedő alkotása méltán gazdagítja szocialista irodalmunk tárházát. Ezek és más adatok egyértelműen igazolják, hogy a magyar nemzetiség gazdag kulturális életet él. A -CSEMADOK jelentős érdemeket szerzett a magyar nemzetiségű dolgozók művelésében is. Számos tanfolyamat, szemináriumot, előadássorozatot, különböző vetélkedőt szervez, s irá-. nyitja a szakkörök munkáját-Hasonló szép eredményeket ért el a CSEMADOK az amatőr művészeti mozgalomban. Ma a szövetségnek 558 amatőr művészeti csoportja van, amelyek évente több ezer embert örvendeztetnék meg. Eredményes munkáinkat, előadásaik egyre javuló színvonalát a már hacryományos országos rendezvényeken — a gombaszögi orszógos népművészeti fesztiválon, a Jókainapokon, a Kodály-napakon, a Dunamenti Tavaszon és más rendezvényeken — igazolják. Helyesnék tartjuk, hogy ezeken a rendezvényeken szlovák, cseh és ukrán csoportok és szólisták is fellépnek, örülünk annak is, hogy a magyar csoportok mind gyakrabban vendégszerepeinek olyan hasontó rendezvényeken is, amelyeket más nemzeti kulturális szövetségek, illetve az állami szervek szerveznek. A szövetség érdemei közüli ki kell emelnünk azt is, hogy a cseh, a szlovák és a világkultúra értékeit anyanyelvükön teszi hozzáférhetővé a magyar nemzetiségű dolgozók számára. A hivatásos magyar együttesekkel — a Magyar Területi Színházzal, a Thália Színpaddal, valamint az Ifjú Szívekkel — való eredményes együttműködés révén tovább gazdagították a magyar nemzetiséq kultúráját, amely a Csehszlovák Szcfcialista Köztársaság népeinek közös kincse. Pozitív jelenségnek tartjuk a CSEMADOK egyre szorosabb együttműködését az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségével, valamint a Matica szloveaskó-val. Mindez jelentős mértékben hozzájárul nemzeteink és nemzetiségeink életének, kultúrájának alaposabb megismeréséhez, egymás értékeinek gazdagításához. CÉLTUDATOS NEMZETISÉGI POLITIKA A CSKP XV., valamint az SZLKP kongresszusának határozatai céltudatos nemzetiségi politikánk és a magyar nemzetiségű dolgozók további kulturális fejlődésének srrlárd alapját képezik. Ezek a dokumentumok szocialista társadalom fejlődésének, további építésének hosszú távú programját határozták meg hazánk minden dolgozójának érdeke és igénye szerint. A kulturális-nevelő munka eddigi tapasztalatai, valamint a nemzetiségi kulturális szövetségek jelenlegi helyzetét, tevékenységét virsgáló felméréseink egyértelműen azt igazolják, hogy helyesen cselekedjünk, amikor ezeket a szövetségeket az SZSZK Kulturális Minisztériumának irányítása alá vontuk. A CSEMADOK ma olyan tényező, amely sikeresen hozzájárul a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember kimunkálásához, s szocialista államunk kulturális politikájával összhangon igényes feladatoknak tesz eleget. „Pártunk" — hangsúlyozta a CSKP XV. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs — „továbbra is megfelelő feltételeket teremt szocialista nemzeteink és nemzetiségeink fejlődéséhez, valamint nemzeti kultúrájuk habdó hagyományainak fejlesztéséhez.” Kétségtelen, hogy nagy eredményeket értünk el a magyar nemzetiség kulturális' és műveltségi szintjének növelésében. E téren sem eshetünk az önelégültség hibájába. Számos problémát még meg kell Oldanunk. Nyugtalanít bennünket például az a tény, hogy a magyar nemzetiségű egyetemisták és főiskolások aránya még nem megfelelő. Ebből adódik a fontos feladat, hogy érjük el: a rátermett magyar nemzetiségű fiatalok nagyobb szómban jelentkezzenek egyetemekre, főiskolákra, méghozzá főleg a músíaki irányzatokra. Ennek érdekében javítani kell a középiskolai oktató-nevelő munkát, a tanulók felkészítését az egyetemi tanulmányokra. Úgy véljük, hogy a pedagógusoknak és más nevelőknek még nagyobb erőfeszítést kell Kiejteniük a fiatalok helyes pályaválasztási orientációjáért, valamint megjelelő felkészítésükért. Sokkal többet kell tenni azért, hogy megfeleljenek a fejlett szocialista társadalmunk követelményeinek, a mai élet igényeinek. Iskolapolitikánkban továbbra is következetesen az önkéntesség elvét érvényesítjük. A jövőben elsősorban azt várjuk a CSEMADOK tagságától, szerveitől és szervezeteitől, hogy további munkájukban gyümölcsözően felhasználják három évtizedes tevékenységük tapasztalatait, és továbbra is a nemzetiségi kérdés megoldásának lenini elvei szerint végezzék kulturális, népművelői és nevelői munkájukat a magyar nemzetiségű dolgozok körében. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk a szorosabb együttműködésüket a nemzeti bizottságokkal, a társadalmi szervezetekkel és más kulturális szövetségekkel. Meggyőződésünk, hogy tevékenységükben továbbra is érvényesítik a párt vezető szerepét és magyar nemzetiségű dolgozóink körében tovább mélyítik és erősítik a szocialista hazaszeretet, a testvéri Szovjetunió nemzeteihez, valamint a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainkat, s munkájuk, ban gyümölcsözően egyesítik, a nemzeti és az internacionalista eszméket. Lakosságunk internacionalista nevelésében elsősorban jellegünkre, a reális szocializmus előnyeire és vívmányaira, továbbá közös forradalmi hagyományainkra támaszkodunk. Nem érthetünk egyet azokkal, akik a múltból kiszakítanak bizonyos eseményeket és ezeket úgy magyarázzák, hogy közben megfeledkeznek a munkástömegek közös sorsáról a feudális és a kapitalista kizsákmányoló rendszerben, s nincsenek tekintettel a közös forradalmi hagyományokra, harcra sem, amelyet elődeink az elnyomás és kizsákmányolás ellen vívtak. A legfőbb, ami minden dolgozónkat nemzeti és nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül egyesít, a szocialista társadalmi rendszer, amely a múlt közös forradalmi harcolnak vívmánya és a legnagyobb társadalmi érték. Még a legjobb családban is időről időre felmerülnek bizonyos problémák. Ugyanez érvényes olyon érzékeny területre is, mint a nemzeteik és nemzetiségek együttélése. Minden ilyen jellegű gondot, nehézséget elvszerűen, de egymást kölcsönösen tisztelve, a szocialista együttélés normái, valamint az érvényes törvények alapján maximális megértéssel kell megoldanunk. Például fontosnak tartjuk, hogy társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában a nemzetiségileg vegyes járásokban következetesen betartsák a kétnyelvűség elvét. Mindenfajta türelmetlenség, avagy bürokratikus nemtörődömség nagy károkat okoz, sérti a nemzeti büszkeséget, önérzetet. Hazánk valamennyi dolgozója előtt nagy távlatok nyílnak. Fejlett szocialista társadalmunk páratlan feltételeket teremt minden osztály és réteg, valamint az egyén önmegvalósításához. Minden kommunista és más dolgozó becsületbeli kötelessége, hogy a lehetőségeket miélőbb valósággá változtassa. Tisztelt Ehrtársok, engedjék meg, hogy az SZLKP KB, az SZSZK kormánya, valamint a magam nevében megköszönjem a CSEMADOK Központi Bizottságának, szerveinek, szervezeteinek és minden tagjának azt az áldozatos és eredményes munkát, amelyet az eltelt három évtized alatt végeztek. Munkájukkal hozzájárultak közös hazánk nemzetei és nemzetiségei testvéri egységének további megszilárdításához, a dolgozók kommunista tudatának, világnézetének megerősítéséhez. További alkotó munkájukhoz sok si.kert kívánunk. KÖLCSÖNÖS Lőrinci Gyulának, a CSKP KB tagjának, a CSEMADOK KB elnökének ünnepi beszéde Kedves elvtársak, Kedves vendégeink! Összejöttünk, bogy megünnepeljük a Csehszlovákiái Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének három évtizedes fennállását. A napokban emlékeztünk meg a februári győzelem 31. évfordulójáról, a munkásosztály, a dolgozók győzelméről a történelem kerekét visszafordítani akaró puccsista reakció felett. Ezt az erős ellenfelet — mely külföldi segítségre is számíthatott — csak egy harcedzett, tapasztalt párt vezetésével, irányításával lehetett legyőzni. Ez a harcedzett, tapasztalt párt Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A felszabadulás után 1945-től 1948-ig, a nemzeti demokratikus forradalom időszakában, nem volt könnyű szerepe Csehszlovákia Kommunista Pártjának, ezért ajánlatos ezt a korszakot kellő tárgyilagossággal, anyagismerettel és megértéssel értékelni. A nemzeti demokratikus forradalom a februári győzelemmel szocialista forradalomba ment át. A magyar kérdés rendezését várva váró magyar kommunisták és nem kommunisták láthattuk, hogy a februári győzelem után bizony szükség volt még legalább egy évre, amíg a párt vezető szerepe annyira megerősödött, hogy félresöpörve a sok évtizedes előítéletet, bizalmatlanságot, a proletár nemzetköziség szellemében hozzáláthatott a nemzetiségi kérdés egyenjogúságon alapuló rendezéséhez. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Magyar Népköztársaságban végbement politikai változások, a Nyugat felé kacsintgató Nagy Ferenc kormányának távozása, a munkásosztály hatalmának megerősödése jó visszhangra talált a cseh és a szlovák nép körében, így ez is elősegítette, hogy hazánkban a magyar kérdést kedvezőbb politikai légkörben lehetett intézni. Szeretném aláhúzni, hogy a CSEMADOK Csehszlovákia Kommunista Pártjának kezdeményezésére jött létre. Célját az alakuló közgyűlésen mind a mai napig tartó érvénnyel meghatároztuk. Célul tűztük ki a csehszlovákiai magyarok ideológiai, kulturális, műveltségi színvonalának állandó emelését, tudatukban a szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség szellemének elmélyítését, azt, hogy hazánk nemzetei és nemzetiségei kultúrájának, haladó történelmi hagyományainak kölcsönös megismerésével és megismertetésével hozzájáruljunk a barátság, a testvéri együttélés, a kölcsönös megbecsülés jó légkörének megteremtéséhez. Természetesen ez nem zárja ki, sőt elsődlegesen szükségessé teszi, hogy saját nemzeti haladó hagyományainkat, kultúránkat, népszokásainkat, népdalainkat, táncainkat őrizzük, feltárjuk, ápoljuk. Nemzeti kultúránk továbbfejlesztése ugyanolyan megtisztelő feladatunk, mint szocialista kultúránk megteremtése. Ezen a téren íróink, művészeink egyre jelentékenyebb eredményeket érnek el. Nem szabad megfeledkeznünk gazdag munkásmozgalmi hagyományaink, munkásmozgalmi múltunk megbecsüléséről, őrzéséről, feldolgozásáról, megismertetéséről sem. Dél-Szlovákia magyarlakta, vagy nemzetiségileg vegyes lakosságú területein főleg a mezőgazdasági munkások harcai kimeríthetetlen forrásanyagot adhatnak az osztályharc különböző formáinak, a munkásszolidaritás osztályjellegének megismertetéséhez. Ennek elsősorban szocialista társadalmunk ifjúsága számára van hézagpótló jelentősége, hiszen ők abban az irigylésre méltó helyzetben vannak, hogy egy kegyetlen kizsákmányoló, elnyomó rendszert, egy kosúti sortüzet már csak a történelmi adatokból, a múlt felidézéséből ismerhetnek meg. Szerencsések, mert nem kell kifeszített mellel puskagolyók és szuronyok elé állniok egy darabkával nagyobb kenyér kiharcolásáért. A közös múlt számon tartása mellett 6
