A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

Ebben az időszakban nagy gond előtt állnak az általános iskolák 8., illetve 9. osztályát végző gyerekek és a szüleik. Hogy megkönnyítsük számukra a pályaválasztást, teltettünk néhány kérdést Fodor Zoltánnak, az SZSZK Oktatási Minisztériuma nemzetiségi osztálya veztőjének az új oktatási rendszerrel és a továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatban.

— A párt iskolapolitikai határozatai alapján az illetékesek kidolgozták és jóváhagyták az új oktatási rendszert, Milyen változásokat hoz az iskolareform?

— Az eddigi oktatási rendszer mind tartalmában, mind formájában megváltozik. A Szovjetunióban, de több szocialista országban már jól bevált az ún. 4—4—4-es, ami azt jelenti hogy az általános iskola nyolc-, a középiskola négyosztályos. A kötelező iskolalátogatási idő 10 év lesz. Aki ezután munkaviszonyba kíván lépni, az az utolsó két év alatt alapfokú szakképesítést szerezhet. A továbbtanulni szándékozók gimnáziumba vagy valamely középfokú szakiskolába jelentkezhetnek. Az utóbbi iskolák négyosztályos nappali tagozatán a fiatalok teljes középiskolai végzettséget és szakmunkásképesítést szerezhetnek. A középfokú szaktanintézetek két-, illetve hároméves képzés után szakmunkásbizonyítványt adnak, és a dolgozó fiatal a munka mellett esti, illetve levelező tagozaton szerezheti meg az érettségi bizonyítványt.

— Az iskolareform érvénybe lépése előtt hol és milyen szinten folyt kísérleti oktatás?

— A kísérleti oktatás még mindig folyamatban van. A magyar tanítási nyelvű iskolákban például most az 5., a 6. és a 7 osztályban. A tapasztalatokat a Pedagógiai Kutatóintézet öszszegezi. Főleg arra kíváncsiak, megbirkóznak-e a tanulók az új tananyaggal. Az eredmények alapján dolgozzuk ki azután a tanterveket és szerkesztjük meg az új tankönyveket.

— Hol, miben érinti az új oktatási rendszer a nemzetiségi iskolákat?

— A Pedagógiai Kutatóintézet a bratislavai magyar iskolákban végzett felmérést. Figyelmük elsősorban azokra a tantárgyakra irányult, amelyeknek oktatása eltér a szlovák és a magyar iskolákban (magyar nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, orosz nyelv és irodalom). A kísérletek 1972-ben kezdődtek. Az általános iskolák 1—3 osztályában már az új rendszer szerint folyik a tanítás. Az iskolareform a pedagógusokat is igénybe veszi. Az ő felkészítésükről a járási pedagógiai központok gondoskodtak.

— Miben látja ön az iskolareform jelentőségét?

— Az a szándék vezetett minket, hogy a tanulók könnyebben bekapcsolódhassanak az életbe, hogy jobban felkészüljenek a továbbtanulásra, hogy alaposabb általános ismeretekkel hagyják el az iskolapadot.

— A szakmunkásképzés területén aránytalanul kevés a magyar tanítási nyelvű iskolák száma. Pártunk XV. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a szakmunkásképzés kérdésének. Az oktatási rendszer új tervezete milyen lehetőségeket, leltételeket biztosit magyar tanítási nyelvű középfokú szakiskolák létesítésére?

— Ahol eddig magyar nyelven folyt az oktatás, ott változatlan marad a

tanítási nyelv, még azután is, ha az eddigi szakmunkásképző intézet átalakul középfokú szakiskolává. Ahol szlovák nyelven folyik az oktatás, de a tanulók nagyobb hányada magyar iskolából jött, lehetőség van rá (I), hogy nem kötelező tantárgyként bevezessék a magyar és irodalom oktatását. Esetenként az iskola szakembereitől, azok anyanyelvétől függ az oktatási nyelv.

S most lássuk azoknak a középfokú szakiskoláknak, szakmunkásképző intézeteknek és iparitanuló-iskoláknak a hálózatát, amelyekben magyar nyelven folyik az oktatás, illetve magyar tanítási nyelvű osztályok nyíltak az 1978/1979-es tanévben:

Mecenzéli (Medzev) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet — mezőgazdasági gépjavító szak, hároméves tanulmányi idő, egy magyar osztály nyílt.

Szőlőskei Vinicky) Középfokú Kertészeti Szakiskola — kertészeti-szőlészeti szak, hároméves tanulmányi idő, egy magyar osztály nyílt.

Leleszi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet (magyar tanítási nyelvű) — a mezőgazdasági gépész szakon kétéves, az állattenyésztői szakon hároméves a tanulmányi idő.

Csécsi (Cečejov ce) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet — a traktoros-gépesítő és az állattenyésztő szakon egyaránt hároméves a tanulmányi idő. Több magyar osztály nyílt.

Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Iparitanuló-iskola (magyar tanítási nyelvű) — géplakatos, asztalos, kőműves, festő-mázoló, elárusítónő, női, és férfiszabó szakmákat oktatnak.

Jozef Novák, a kelet-szlovákiai kerületi nemzeti bizottság oktatásügyi osztályának vezetője szerint az 1979/1980- as tanévben a fent említett iskolák rendszerében nem lesz változás.

Pavel Parobek, a közép-szlovákiai j knb pedagógiai osztályának vezetője felsorolta azokat az iskolákat, ahol magyar tanítási nyelvű osztályok vannak. Ezek: Losoncon (Lučenec) a Pozemné Stavby n. v. Szakmunkásképző Intézete, Füleken (Fiľakovo) a Kovosmalt n. v. Szakmunkásképző Intézete, a Kövecsesi (Štrkovec) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, és a tornaijai (Šafárikovo) ruhagyár Szakmunkásképző Intézete.

A legnagyobb választék a nyugatszlovákiai kerületben van. Peter Geiszler mérnök, kerületi tanfelügyelő így tájékoztatott:

Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) magyar tanítási nyelvű iparitanuló-iskola működik, amely a következő tanévtől középfokú szakiskolává alakul.

Komáromban (Komárno) az iparitanuló iskola már ebben a tanévben középfokú szakiskolaként működik. A 32 osztályból 11-ben folyik magyar nyelven a tanítás.

A Dunaszerdahelyi Járási Építőipari Vállalat szakmunkásképző intézetében jövőre szintén nyílnak magyar osztályok.

Galántán, a középfokú szakiskolákban 2 magyar osztály nyílt, de ha igény mutatkozik, lehetőség van ezek számának bővítésére.

Érsekújvárban (Nové Zámky), a Priemstav n.v. szakmunkásképző intézetében a 13 osztály közül 9-ben folyik magyar nyelven a tanítás. A következő tanévben már ez is középfokú szakiskola lesz.

Párkányban (Štúrovo) a Dél-Szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár középfokú szakiskolájának 15 osztálya közül 2 magyar tanítási nyelvű: ezek számának

bővítésére szintén lehetőség van.

Komáromban a hajógyár szakmunkásképző intézetében 26 osztályból 18- ban folyik magyar nyelven az oktatás. A következő tanévben ez is középfokú szakiskola lesz.

Ipolyságon (Sahy) magyar tanítási nyelvű középfokú szakiskola működik. Itt a növénytermesztési-gépkezelő szakon négy év alatt szakképesítést és érettségit, a traktoros-gépesítő, valamint az állattenyésztői szakon három év alatt szakképesítést lehet szerezni.

A karvai (Kravany nad Dunajom) és a somorjai (Šamorín) mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben magyar nyelven folyik az oktatás.

Udvardon (Dvory nad Žitavou) részben magyar tanítási nyelvű középfokú szakiskola működik. A traktoros-gépesítő és a növénytermesztő-gépesítő szakon három év alatt szakképesítést, az állattenyésztési-gépkezelő szakon négy év alatt szakképesítést és érettségit lehet szerezni.

Az ógyallai (Hurbanovo) részben magyar tanítási nyelvű mezőgazdasági szakmunkásképző intézet hároméves tanulmányi idő alatt mezőgazdasági gépjavítókat képez.

Részben magyar tanítási nyelvű mezőgazdasági szakmunkásképző intézet működik még Komáromban — traktoros-gépesítő —, Galántán — mezőgazdasági gépjavító —, és Vágsellyén (Šaľa) — lótenyésztési-lovaglási szak.

A lévai (Levice) iparitanuló-iskola, amelyet átmenetileg Ipolyságra helyeztek át, a következő tanévtől mint középfokú szakiskola működik.

Azok a fiatalok, akik a középfokú szakiskolákban három, illetve két év alatt szakképesítést szereztek és munka mellett tovább akarnak tanulni, a dolgozók középiskolájában folytathatják tanulmányaikat és érettségizhetnek. A nyugat-szlovákiai kerületben 31 ilyen iskola működik, többek között Dunaszerdahelyen. Mivel eddig nem volt rá igény, hogy magyar tanítási nyelvű osztályt nyissanak, csak szlovákul folyik a továbbképzés.

Ezen kívül magyar tanítási nyelvű gimnáziumok találhatók a következő városokban: Bratislava, Dunaszerdahely, Galánta, Komárom, Szene (Senec), Ipolyság, Somorja, Zselíz, Želiezovce, Érsekújvár, Párkány, Fülek, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Tornaija, Kassa (Košice), Szepsi (Moldava nad Bodvou), Királyhelmec, Rozsnyó (Rožňava), Nagykapos (Veľké Kapušany): mezőgazdasági szakközépiskolák: Dunaszerdahelyen, Komáromban, Tornaiján, Nagykaposon, Szepsiben, Losoncon; közgazdasági szakközépiskolák: Érsekújvárban, Suranyban, Rimaszombatban, Kassán, Nagymegyeren (Galovo); egészségügyi szakközépiskolák: Dunaszerdahelyen, Érsekújvárban, Rozsnyón, pedagógiai szakközépiskola Ógyallán; ipari szakközépiskolák: Bratislavában vegyészeti, Érsekújvárban villamossági, Komáromban gépipari, Kassán gépipari és villamossági, Losoncon építészeti szakközépiskola.

FISTER MAGDA

(Prandi Sándor felvétele)

4