A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-24 / 12. szám
vetkezetesen érvényesítik a pórt káderpolitikájának elveit. A szervekben, a vezető-irányító testületekben, a módszertani és tanácsadó szolgálat, a nevelés szervezésének, módszertani irányításának területén politikáikig és szakmailag jól képzett párttagok és pártonkívüiiek tevékenykednek, éspedig a lakosság nemzetiségi összetételének megfelelő arányban, többnyire olyanok, akik mind a két nyelvet beszélik. A legfelsőbb szlovákiai pórt- és állami szervek döntése alapján a nemzetiségi kulturális szövetségek 1971-ben átkerültek o Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának a hatáskörébe. Mivel a járásban a CSEMADOK a kultúra jelentős terjesztője, a nemzeti bizottságok és kulturális-népművelési intézményeik számára ebből az a feladat következett, hogy ót kellett venniük a felelősséget és a garanciát a társadalom erkölcsi-politikai egységének megszilárdításáért,, keresve a közös utakat a formájában nemzeti és tartalmában szocialista, tehát internacionalista kultúra fejlesztésére. A feladat e felfogásban: egységesen, az egységes tervek alapján vezetni a kulturális-népművelési intézményeket és a CSEMADOK-szervezeteket a csehszlovák államiságra nevelés kibontakoztatásához. A CSEMADOK járási bizottsága 33 helyi szervezetben tömörült 7340 tagot tart nyilván. Számukra és az összes dolgozók számára a járási bizottság és a helyi szervezetek 1976/77-ben 260 politikai és 114 népszerű tudományos előadást rendeztek, amelyeknek 42 000 hallgatója volt. A munkásmozgalmi emlékek nyomában akció keretében 42 kirándulást szerveztek Csehszlovákia minden részébe. Továbbá a könyvtárakkal, a Nemzeti Front társszervezeteivel, a kulturális-népművelési intézményekkel közösen 68 irodalmi estet, 75 író-olvasó találkozót, s az ezekkel kapcsolatos könyvkiá'llításokon 67 000 korona értékben adtak el könyveket. Az állami politikai ünnepségek és évfordulók alkalmából vetélkedőket rendeznek, ilyen volt például a „Mit tudsz a Szovjetunióról" ; csak a választások előkészítése és lebonyolítása idején agitációs brigádok 74 alkalommal adtak kulturális műsort. A járási CSEMADOK-szervezetei számos kulturális együttest tartanak fenn. A 8 felnőtt énekkar közül a legjobb a galántai Kodály 2oltán kórus és o diószegi Vox Humana: működik ezenkívül 17 éneklő, 10 színjátszó, 6 néptánc-, 12 esztrádcsoport, 8 Irodalmi színpad, 8 citeraegyüttes, 42 népdalénekest tarta-Matiaiko László üzemgazdász FRANTIŠEK SIDÜK, a Galántai Jnb kulturális osztályvezetője nak számon. Az öntevékeny színjátszó együttesek két év alatt 95 előadást tartottak, 26 ezer néző előtt, a vágkirályfai (Króľová nad Váhom) a legjobb magyar öntevékeny színjátszó együttesek közé tartozik; ugyanígy a galántai magyar gimnázium népművészeti csoportját s a diószegi Üj Hajtást a élegyüttesek között tartja számon a CSEMADOK. Az esztrádcsoportok 125 alkalommal léptek fel, 37 000 néző előtt, volt a járásban 22 népdalest, háromévenként megrendezésre kerülnek Galántán o Kodály Zoltán Nopok, a járási bizottság és a helyi szervezetek rendszeresen meghívják rendezvényeikre Bratislavából a Jan Nálepka százados nevét viselő Katonai Művészegyüttest, Prágából a Vrt Nejedlý Katonai Művészegyüttest, a Csehszlovák Néphadsereg Központi Zenekarát, a Szlovák Népművészeti Együttest, a Lúčnicát és más együtteseket. Tekintettel tagállományukra és az alkotó tevékenységhez való viszonyukra, túlzás nélkül állítható, hogy a CSEMADOK-szervezetek a legaktívabbak közé tartoznak. Az említett pozitív eredmények ellenére a jelenlegi szükségletek és o további tóvlotak szempontjából nem elégszünk meg az elért állapottal. A pártós állami szervek határozatainak és a Kulturális Minisztérium utasításainak megfelelően kidolgoztuk „A nemzetiségi kultúrák irányításának és további fejlesztésének elveit a galántai járásban az 1978—80-as évekre". Ezt 1978 szeptemberében jóváhagyta a jnb kulturális bizottsága. A szlovák kormány 1978. szeptember 13-án kelt 277. számú határozatának megfelelően „A kultúra és a népművelés 1979. évi fő feladatait". Ezt a járási pártbizottság ideológiai bizottsága 1978. szeptember 27-én, a Nemzeti nagyobb kereset, saját otthon után kellett nézni. Hazajöttem a szövetkezetbe. Mivel érettségim van, először csoportvezető voltam. De a kereset még mindig kevésnek bizonyult. így lettem sertésgondozó. Statisztikai kimutatások szerint a középiskolai érettségivel rendelkező fiatalok tíz százaléka és a szakmunkások egyharmada végez a jobb kereseti lehetőség miatt olyan munkát, ahol semmi hasznát sem veszi képesítésének. Lengyel István, a szövetkezet fiatal sertésgondozója az említett tíz százalékhoz tartozik. A VÁROSI FIÚ — Hogy került ide? — kérdezem Jozef Sovik zootechnikustól. — A bátyám Nagymagyaron fogorvos, ő hallotta, hogy szakembert ke-Front járási bizottsága 1978. október 18-ón hagyta jóvá. A feladatokat le kell bontani és felvenni az 1979. évi egységes kulturális és népművelési fejlesztési tervekbe, illetve az intézmények költségvetésébe; ennek biztosítására 1978. november 14-én összehívtuk a járási, városi és helyi kulturális-népművelési intézmények dolgozóinak aktívaértekezletét, ahol részletesen megtárgyaltuk azt a kérdést, hogyan kell öszszehangolni a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek és a szakmai, illetve kulturális szövetségek feladatait. December elején egésznapos szemináriumot tartottunk az oktatásügyi, kulturális, egészségügyi és szociális szakbizottságok elnökei és tagjai számára, ahol az egységes kulturális és népművelési fejlesztési tervek és a vonatkozó költségvetések kidolgozásáról, a jóváhagyásukkal kapcsolatos eljárásról és megvalósításáról volt szó; erre a szemináriumra a CSEMADOK járási bizottságának és helyi szervezeteinek vezetőit is meghívtuk. A CSEMADOK Központi Bizottsága a Kulturális Minisztérium megbízása alapján a múlt év decemberében Galántán bentlakásos szemináriumot tartott a járási titkárságok dolgozói számára az egységes tervek kidolgozásáról, a jóváhagyásukkal kapcsolatos eljárásról és a tervekbe felvett feladatok megvalósításáról. A járási kulturális-népnevelési intézményeket abban az irányban vezetjük, hogy terveikbe vegyék fel a helyi szervezetek tagjainak, az együttesek, csoportok, szakkörök vezetőinek, a koreográfusoknak oktatását, iskolázását. Tartalékokat látunk azon a téren, hogy nagyobb mértékben igénybe kellene venni a tanácsadó testületeknek, a bíráló bizottságoknak, az állami-politikai ünnepségek, évfordulók, jubileumok előkészítő bizottsága tagjainak segítségét, és több fellépést kellene tartani a_ nagyközönség előtt. A politikai, gazdasági és kulturális élet valamennyi területén mutatkozó feladatok összehangolásában, megvalósításuk egységében, melyre sokoldalúan és mindkét részről törekszünk, látjuk a CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa, a kerületi és a járási pórtkonferencia határozatai céltudatos teljesítésének lehetőségeit, ami a harmonikusan fejlett személyiség nevelését, az ország nemzetei és nemzetiségei erkölcsi-politikai egységének szilárdítását, a leghumánusabb internacionalista küldetés teljesítését illeti. Emellett teljes mértékben tudatában vagyunk, hogy sok munka vár ránk ezen a területen. rés az itteni szövetkezet. Jelentkeztem. Lakást és állást kínáltak. Nem csak nekem, a feleségemnek is, ö kertészmérnök. Mi egyebet kívánhattunk volna még a jó kezdethez? — Nehéz volt itt megszokni? — Nyitrai születésű vagyok. Eleinte bizony mondogatták: városi fiú. Mit tehettem? Igazuk volt. De bárhova kerültem volna, mindenütt meg kellett volna szoknom az új környezetet. Sok főiskolás társam félt a gyakorlattól. Kutatóállomáson, kísérleti telepen dolgoznak inkább. Megszerettem az itteni embereket. A feleségem is. Kedvesek, szorgalmasak. Állítom, sehol az országban olyan dolgos nép nem lakik, mint Dél-Szlovákiában. Ha az etető, a gondozó, a fejő nem végezne rendes munkát, a fejem tetejére óllhatnék, akkor sem javulnának az eredmények.- Ha már a munkánál tartunk, mi okozta a tömeges sertéshullást?- Mondjam, hogy a nagy hideg? Nem lehet mindent az időjárásra fogni. Pedig, ha a mínusz húsz fokos kinti hideghez hozzászámítjuk a sertésistállók páradús levegőjét... Elavultak ezek az épületek. A kismalacok még az (Folytatás a 4. oldalon) HÉTVÉGI LEVÉL Velem együtt, azt hiszem sokan látták február 18-án a tévében a Družstevník Topot niky — Zsalgirisz Kaunas KEK női kézilabda mérkőzést, s bizonyára együtt szurkoltunk — ha külön-kűlön is — Németh Pál edző csapatának. Hogy e hétvégi levélben visszatérek erre az ötven percre, az egyáltalán nem véletlen. Hogy miért, azt alább szeretném egy kicsit részletezni. Nem vagyok jártas Európa sport-történelmében, de bárkivel mernék fogadni, hogy földrészünkön egyetlen országot sem képviselt még egy olyan kis lélekszámú falu együttese, mint Csehszlovákiát az idén a KEK-ben Nyárasd. Ha semmi mást nem látnék e tény mögött, sporthistóriai szempontból is érdemes volna megemlékezni róla. En azonban egy kicsit ismerem Nyárasdot. Tudom, hogy milyenek az utcái, hol a íocipályája, a szövetkezet gazdasági épületei, s azt is tudom, hogy a szövetkezet gazdasági eredményei évtizedek óta kiválóak. Gazdasági vonatkozásban azonban mellé lehetne állítani még egy sor csallóközi és mátyusföldi falut. Vagyis lényegében nem sokban különbözik egy sor hasonló helységtől. S mégis, egyszerre csak néhány európai nagyvárosban előveszik a térképet és keresni kezdik e kisközség nevét, azon egyszerű oknál fogva, hogy van ott egy női kézilabda csapat, amely 1978-ban megnyerte a Csehszlovák Kupát, s amellyel meg kell mérkőzniük. Valószínű, hogy ha megtudják, hogy ez az együttes egy Jalusi csapat", rettenetesen elcsodálkoznak, vagy rökönyödötten állnak egy hihetetlen jelenség előtt. Pedig ez a jelenség tény és valóság. Egy közösség évtizedes, szervezett és céltudatos munkájának az eredménye. Nemzetiségi valóságunk, kultúránk, népünk tehetségének, alkotókészségének egy-egy példamutató megnyilatkozását láttam, s látom ezekben a kiemelkedő, nemzetközi fórumokon aratott sikerekben. De — a másik oldalon — azt is látom, látnom kell, hogy milyen ritka az ilyen siker. Az igaz, hogy minden faluban nem lehet egy egy olyan női kézilabda-csapatot összehozni, mint Nyárasdon. Ahhoz ugyanis olyan szakember kell, mint amilyen Németh Pál — úgy tudom, tanító —, aki évtizedes munkával nevelt fel egy olyan nemzedéket, amely falujának nevét európai rangra emelte. De hány hasonló — vagy még jobb, kedvezőbb — körülmények között levő helységünk van, ahol sportban, kultúrában, közéletben aligalig mozdul valami. S ha mozdul is, ez a megmozdulás szalmaláng életű. Mégpedig azért, meri hiányoznak a Németh Pálok, s azok, akik melléjük sorakozva valamivel többet vállalnak, mint a szürke átlag, s amit vállalnak, azért képesek áldozatokat is hozni. Tulajdonképpen ez a nyárasdi példa lényege, s ez késztetett e sorok megírására. Az, hogy ők bebizonyították: lehet — Fábryval szólva — „szükségből erényt" kovácsolni. GYÜMÖLCS 3
