A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-03 / 9. szám
1990-ig kidolgozott távlati terv szerint biztosítani kell a lakosság életszínvonalában és életkörülményeiben mutatkozó egyenlőtlenségek kiegyenlítődését az ország egész területén. A MAGYAR NEMZETISÉG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB MU TATÓI Dél-Szlovákia és az itteni magyar lakosság gazdasági felemelkedése egymástól elválaszthatatlan folyamat. A magyar lakosság 96 százaléka Dél- Szlovákia 13 járásában és 2 nagyvárosában él. 1977. december 31-én a magyar lakosság száma kereken 600 ezer volt, ebből 578 ezer fő élt Szlovákiában és 22 ezer Csehországban. Ha a magyar nemzetiségű lakosság lélekszámát vizsgáljuk: a legtöbb magyar lakos Komáromban (Komárno) él (16 ezer), ezután következik Bratislava (szintén 16 ezer fő), majd Dunaszerdahely (10 ezer), Guta (9000), Érsekújvár (7200), Rimaszombat (6400) stb. Az egyes járásokban a magyar lakosság részaránya 5,2 és 89 százalék között váltakozik: a 13 járásban együttesen kb 40 százalékot tesz ki. Kerületek szerint: a nyugat-szlovákiai kerület összlakosságának 22,6 a kelet-szlovákiainak 7,2 és a közép-szlovákiainak 6,3 és végül Bratislavának 5,2 százaléka magyar nemzetiségű. A magyar lakosság gazdasági feltételeinek javulását támasztja alá például az a tény is, hogy a két utolsó népszámlálás (1961 —1970) közötti időszakban a foglalkoztatott személyek száma 209 ezerről 234 ezerre emelkedett és ma már meghaladja a 270 ezret. 1970-ben a magyar népesség gazdasági ágak szerinti foglalkoztatottsága a következő volt. Az iparban 56 ezer fő (a szlovákiai ipari dolgozók 8 "„-a), a mezőgazdaságban 79 ezer (19 "„). az építőiparban 30 ezer (14 "„), a kereskedelemben 17 ezer (11 "«), a közlekedésben 15 ezer (10 "„). az egészségügy területén 10,6 ezer, az oktatásügy területén 6,5 ezer, a tudományos kutatásban 600, egyéb ágazatokban 19 ezer fő dolgozott. A magyar lakosság szociális illetve osztálymegosztása a következő: 138 ezer munkás volt (59 "„), a szövetkezeti paraszt 53 ezer (23 "o), egyéb 43 ezer (18 "„). Az elmúlt három évtized folyamán sokat fejlődött a magyar lakosság műveltségi színvonala. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint 293 ezer csehszlovákiai magyarnak volt általánosiskolai végzettsége, 19 ezernek szakmunkás bizonyítványa, 13 ezernek gimnáziumi, 20 ezernek szakközépiskolai érettségije és 5800-nak egyetemi, illetve főiskolai oklevele. A népszámlálás idejében 3800 személy nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel, ami országos viszonylatban 7,3 százalékot jelent. (Csehszlovákia összlakosságának 4 ",,-a a magyar). A pozitív eredmények ellenére a jövőben szükséges, hogy o magyar lakosság a párt- és kormányhatározatok célkitűzéseinek megfelelően az eddiginél lényegesebben nagyobb aktivitást fejtsen ki a továbbtanulás területén. Fontos, hogy az érettségi bizonyítványt nyújtó középiskolák egyes osztályaiban tanuló magyar diákok száma a mostani kb. 3300-ról 4600—4700-ra emelkedjen, ami elsődleges feltétele annak — a továbbtanulási igény fokozódásával, s nem utolsósorban a népgazdaság szükségleteinek megfelelő pályaválasztással együtt —, hogy a hazai felsőoktatási intézményekbe évente necsak 1100 magyar fiatal (a szlovákiai főiskolások 5 "n-a), hanem ennek legalább kétszerese jelentkezzen. Csak ily módon biztosítható Dél-Szlovákia további tervszerű és dinamikus gazdasági fejlődése. Ugyanis a tudományos-műszaki haladás korában a távlati gazdasági terveknek megfelelően már az új létesítmények üzembe helyezése előtt gondoskodnunk kell a megfelelő számú dolgozó szakmai képzéséről. A TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FŐBB ERED—ŕ- NYEI A harminc év folyamán elért eredmények — a termelőerők dinamikus fejlődése, falvaink és városaink korszerűsödése, az életszínvonal lényeges emelkedése — meggyőző tanúbizonyságai a CSKP politikája sikeres megvalósításának. A felszabadulás óta — több milliárdos állami hozzájárulással — alapvető változások mentek végbe a mezőgazdaságban, amely a gyors ütemű iparosodás ellenére Dél-Szlovákiában a termelési ág. A szocialista termelés előnyeiről és az itt élő emberek szorgalmáról, áldozatos munkájáról tanúskodik, hogy ma már a gabonafélék és egyéb haszonnövények hektárhozama több éve átlagban eléri a jó nemzetközi szintet. Köztudott, hogy az ország legtermékenyebb és a mezőgazdasági termelésre legalkalmasabb földjei vannak Dél-Szlovákiában. A magyar mezőgazdasági dolgozók a XV. kongreszszus határozatának megfelelően még jelentősebben hozzájárulnak a jövőben országunk élelmiszerekkel és egyéb mezőgazdasági termékekkel való egyre kielégítőbb ellátásához. Ugyancsak büszkék lehetünk a délszlovákiai járások dinamikusan fejlődő iparára, amelyben a vezető szerepet a gépipar korszerű ágazatai vették át, megelőzve a sokéves hagyományokra visszatekintő élelmiszeripart. A harmadik helyet az építő- és építőanyagipar foglalja el új korszerű üzemeivel, amilyen például a tornai cementgyár, a losonci csempegyár és több más tégla-, cserép-, valamint épületelemgyár. Gyors ütemben fejlődött és fejlődik a vegyipar és ezen belül a petrolkémia. Gondolunk itt az olyan fontos létesítményekre, mint a Slovnaft, bratislavai és vajáni üzeme, a vágsellyei Nitrogén Művek, valamint a párkányi Cellulóz- és Papírgyár. Fontos szerepet tölt be továbbá a fafeldolgozó és bútoripar — Galántán, Füleken, Losoncon, Királyhelmecen és másutt. Kisebb-nagyobb textil- és ruhaipari üzem ma már csaknem minden délszlovákiai járásban található. A szocialista iparosítás nagy mértékben hozzájárult a foglalkoztatottsági problémák megoldásához Dél-Szlovákiában, mivel az új létesítmények lehetőséget nyújtottak a mezőgazdaságban felszabadult munkaerőtöbblet jelentős részének elhelyezésére és a nem kívánatos munkaerő-elvándorlás, valamint az ingázók csökkentésére. A hatodik ötéves terv és a hosszútávú fejlesztési tervekben is elsődleges feladatként jelölik meg Dél-Szlovákia gép- és vegyiparának, s más korszerű iparágainak további fejlesztését. Rendkívül nagy fontosságú, országos, nemzetközi, de Dél-Szlovákia gazdasági fejlődésének a szempontjából és Csehszlovákia legnagyobb beruházása — a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer felépítése, amelyet a Magyar Népköztársasággal együtt valósítunk meg. Ez lesz a két ország eddigi legnagyobb közös beruházása. A létesítményeknek óriási lesz a gazdasági, energetikai és árvízvédelmi jelentősége. De ugyanakkor a környező területek qazdasági fellendítésére, valamint a termálvizeket hasznosító csallóközi üdülőhelyek, gyógy- és strandfürdők, telepek hálózatának kiépítésére is nagy hatással lesz: A hatodik és hetedik ötéves terv másik — Dél-Szlovákia szempontjából — igen fontos és jelentős beruházása a kassa-kúty-i ún. déli vasúti fővonal korszerűsítése és a legfontosabb szakaszokon a kétirányú közlekedést biztosító második vágány lefektetése. Dél-Szlovákiónak tehát minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy tovább haladjon a gazdasági fejlődés útján. A jövőben még kedvezőbb lehetőségek nyílnak a lakosság életszínvonalának további emeléséhez. Az elért eredmények pártunk irányító és szervező munkájának és dolgozóink fáradságot nem ismerő, kitartó erőfeszítésének köszönhető. MIHÁLY GÉZA L. Strakuš felvételei 31
