A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-03 / 9. szám
Internacionalizmusunk és szó „Eivtársak, világosan meg kell mondani: Szlovákiában végzett munkánkban kötelesek vagyunk ápolni a tiszteletet a cseh nemzet forradalmi demokratikus hagyományai iránt, a cseh nemzet iránt és úgyszintén a nemzeti kisebbségek iránt, mint osztálytestvéreink iránt, mint a közös egységes csehszovák államunk részei iránt. Velük élünk egy hazában, közös a sorsunk, semmiféle más kiutat a jövőben sem keresünk és pártunk ennek keresését soha nem engedi meg.“ (Gustáv Húsúknak, a CSKP főtitkárának az SZLKP 1971. évi kongresszusán elhangzott beszédéből) Dél-Szlovákia gazdag forradalmi hagyományokra tekint vissza. Ezek a hagyományok ma is joggal úgy élnek a köztudatban, hogy Dél-Szlovákia a múlt burzsoá köztársaságban a kemény osztályharcok és összecsapások fellegvára volt. A Dél-Szlovákiában lezajlott osztályharcok természetesen szerves részét képezték Csehszlovákia Kommunista Pártjának a szociális igazságért, a nagyobb darab kenyérért és végső fokon a kapitalizmus megdöntéséért vívott harcának. Ezért Dél-Szlovákia munkásmozgalma úgy él minden ember emlékezetében, mint a cseh, a szlovák nemzet, a magyar és a többi nemzetiség munkásosztályai internacionalista összefogásának és szolidaritásának példaképe, mely internacionalizmust továbbfejlesztve a szocializmus építésének mai körülményei között továbbra is azon munkálkodunk, hogy elmélyítsük az országban élő nemzetek és nemzetiségek közötti barátságot és testvéri együttélést. Nem véletlen, hogy a csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége már megalakulásánál zászlajára tűzte a forradalmi hagyományok ápolását és ehhez hű maradt egész harmincéves munkája alatt. Harminc éven keresztül haladt szövetségünk ezen az úton, melynek fő célja az, hogy a szocialista és nemzeti kultúra ápolásán keresztül hozzájáruljon az ország nemzetei és nemzetiségei erkölcsi és politikai egységének megszilárdításához, az új szocialista ember neveléséhez és végső fokon a szocialista társadalom sikeres építéséhez. Igen, büszkék vagyunk arra, hogy munkánkban a szocialista és nemzeti kultúra és a népművelés feljesztésében olyan hagyományok hordozói vagyunk, - melyek pártunk és munkásosztályunk történetének legfényesebb lapjaira kerülnek. Dél-Szlovákiát az egész burzsoá köztársaság idején egész sor jelentős forradalmi megmozdulás jellemezte. Ezek közé tartozik az a tény, hogy a kassai munkások 1920-ban megtartott tanácskozásukon kitűzték a baloldali mozgalom fejlesztésének és valamennyi nemzetiség internacionalista forradalmi erői egyesítésének elvét. Ezeknek az elveknek népszerűsítésében nagy szerepet játszott a Kassai Munkás; a hasábjain megjelenő írások a III. Internacionálé feltételeinek elfogadására készítették föl a munkásokat, rámutatva a kommunista párt megalakulásának szükségességére. Ide tartozik , az a történelmi tény, hogy a délszlovákiai kommunisták nagy szerepet játszottak a Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának előkészítését szolgáló lubochňai (fenyőházai) kongresszuson; az itt elfogadott alapelvek nagyban elősegítették a magyar és a szlovák munkásság közötti együttműködést. Előjelzése volt ez az esemény azoknak a forradalmi megmozdulásoknak, melyeknek később tanúi voltunk Kosúton, ahol a mezőgazdasági dolgozók jogos követeléseire a burzsoá állam csendőrsortűzzel válaszolt. Ide tartozik a füleki zománcgyár munkásainak sztrájkja, a gömöri vasércbányá-VARGA JANOS szók forradalmi megmozdulásai és még számos forradalmi megmozdulás, melyben a Mátyusföld és Gömör mezőgazdasági dolgozói vettek részt. Mindezek az ostzályharcos megmozdulások a dél-szlovákiai munkásság és szegényparasztság azon felismeréséből fakadtak, hogy egyformán súlyosan nehezedik rájuk a szociális és a nemzetiségi elnyomás. Ez a forradalmi harc egyben szerves részét jelentette annak a küzdelemnek, melyet pártunk megalakulásától kezdve folytatott a köztársaság jellegének megváltoztatásáért, egy igazságos szocialista társadalom felépítéséért, melyben nincs kizsákmányolt és nincs nemzetiségi elnyomás. Ezekhez a forradalmi munkásmozgalmi hagyományokhoz tartoznak azok a tömegtüntetések, amelyek 1938-ban Kassán több mint húszezer ember részvételével, valamint Tornácon zajlottak PKIvííDENr C/Í.SK(>fif.i »VI-NSK I I Rlil-uni.lKY A l.liXAJsniiOVJ SZBKACZOVI VI'&NAMUNA.N1H ZA V'ViNiKAJÜCU l’HACI 12
