A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-24 / 8. szám
nek adagolószivattyúja, a reaktor hűtésének kiesése következtében olyan mennyiségű hő halmozódik fel, hogy az robbanáshoz vezethet. Hasonló a helyzet más meghibásodás esetén is. Robbanás esetén radioaktív szennyeződés jutna a környezetbe, ami katasztrofális következményekkel járna. Ezért amenynyire lehetséges, teljesen ki kell zárni a robbanás veszélyét s azt is, hogy a vastag beton védőfalon ne keletkezhessenek repedések. A világ nagyon sok országában a közvélemény nem tud megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy esetleg sugárveszélynek legyen kitéve. Az atomenergia békés célokra történő felhasználásának igen nagy a jelentősége, mert az ún. klaszszikus energiahordozók (szén, kőolaj) nem állnak korlátlan mennyiségben rendelkezésre, azonkívül bányászásuk, szállításuk is lényegesen munkaigényesebb. A „klasszikus" hőerőművek és az atomerőművek élettartama (elhasználódásuk ideje) nagyjából azonos — kb. 25 év. Az atomerőmű építése ugyan A VILLAMOS ENERGIA SZÜLETÉSE A villamos energia fogyasztása körülbelül tíz évenként megkétszereződik. Úgyhogy 1990-ig újabb 10 000 MW összteljesítményű erőműveket kell építeni Csehszlovákiában. Köztudott, hogy már jelenleg is szénbehozatalra szorul az ország, s a kőolaj és a földgáz import sem fokozható, így a teljesítmény növelése csak atomerőművek építésével lehetséges. Trnava mellett már üzemel az első csehszlovák atomerőmű, illetve ennek első blokkja, de teljesítménye az energiarendszer összteljesítményével szemben elhanyagolható (er az erőmű inkább tudományos feladatokat tölt be). Két további atomerőmű épül jelenleg kb. 900 MW összteljesítménnyel. Az egyik szintén Trnava mellett, (lényegében a Jaslovské Bohunice-inek a második blokkja) a másik Dél-Morvaországban. Az atomerőmű tulajdonképpen szintén hőerőmű, csakhogy itt a gőzt nem hagyományos tüzelőanyagok égetésével, hanem a reaktorban az atommagok hasadásakor (vagy egyesülésekor) felszabaduló hőenergia felhasználásával állítják elő. (A termonukleáris reakció során felszabaduló energia igen nagy, általában egymilliószor akkora, mint a kémiai átalakulásokban felszabaduló energia.) A gőzt közvetve a hőcserélőben fejlesztik, s ezt turbogenerátorok alakítják át elektromos energiává. A nálunk épülő atomerőművek szovjet rendszerűek. Fűtőanyaguk dúsított urán. Bányászható uránérc Csehszlovákiában is van. Ez azonban csak 0,7 % hasadó uránizotópot tartalmaz (a hazánkban működő atomerőművekben az urán 235-ös izotópját alkalmazzák hasadó anyagként), ezért az uránt dúsítani kell. Igen nagy gondot okoz világszerte az atomerőművek üzemeltetésekor keletkező nagy mennyiségű radioaktív hulladék tárolása. Minden ország más és más módszert alkalmaz. Például kimerült bányák mélyén helyezik el, a tengerfenékre süllyesztik az ólomkazettába zárt szilárd halmazállapotú sugárzó anyagot. Az atomerőművek üzemeltetésénél keletkező folyékony halmazállapotú sugárzó hulladék elraktározása azonban még mindig problematikus. A légnemű halmazállapotú radioaktív hulladékot több hétig az erőműben tárolják, mindaddig, míg radioaktivitásuk olyan alacsony fokra csökken, hogy már nem veszélyes a környezetre, ezért egyszerűen ki lehet bocsátani a légkörbe, éspedig igen magas kéményekből. Az atomerőműveknél nagyon fontos követelmény a tökéletes biztonság. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a környezetbe a megengedettnél több radioaktív anyag jusson. Az atomerőmű valamelyi részének meghibásodása mindig maga után von valamilyen más meghibásodást. Ha például meghibásodik a reaktor hűtővizésokkal költségesebb, mint a „klasszikus" erőműé, viszont üzemeltetési költségei valamivel kisebbek. A vízierőművek a víz mechanikai energiáját használják fel villamos energia gyártására. A víz hajtja a vízturbinát, illetve áttételesen a generátort, a vízerőmű teljesítményét a folyó vízbősége és a vízszintkülönbség határozza meg. A vízerőművek összteljesítménye nálunk nem nagy (egyenként néhányszor tíz, illetve száz megawatt), s általában csak csúcsfogyasztás idején üzemelnek. Kis vízbőségű folyókra olyan erőműveket telepítenek, amelyek nagy fogyasztáskor, vagyis nappal áramot termelnek, míg éjszaka a turbinák meghajtásához felhasznált vizet - áramot véve fel a hálózatból - visszaszivattyúzzák a gát mögötti víztárolóba. Környezetvédelmi szempontból a vízerőmű a legelőnyösebb, mert nem szennyez. Bár építésük eléggé költséges, üzemeltetésük viszont alig igényel befektetést, ezért nagyon gazdaságosak. Valamennyi felsorolt erőmű közül a vízerőművek dolgoznak a legnagyobb hatásfokkal. Ez azonban önmagában még nem lehet mérvadó annak eldöntésekor, hogy milyen típusú erőművet építsünk. Ezt az adott lehetőségek és körülmények döntik el. Sok szó esik mostanában - különösen az 1974. évi olajválság óta — egyéb energiaforrások, például a napenergia felhasználásáról. Ennek azonban egyenlőre alig van jelentősége. A jelenlegi naperőműveknek a legjobb esetben is csak néhány kilowatt a teljesítménye, ezért legfeljebb háztartások igényeit elégíthetik ki. Bár a napenergia hasznosításának gondolata állandó témája az energetikai világkongreszszusoknak, gyakorlati alkalmazása egy ideig még váratni fog magára. Vannak már olyan működő erőművek is, amelyek a szél és a tenger vizének mozgásenergiáját hasznosítják. Ezek azonban egyelőre kis teljesítményűek. De egyet nem szabad elfelejtenünk, azt, hogy „sok kicsi sokra megy". Az energiaszükséglet tíz évenként körülbelül megkétszereződik, ezért fölmerül a kérdés, milyenek lesznek a jövő áramtermelő egységei. Az eddig használatos erőművek egyike sem oldhatja meg a jövő energiaszükségletének kérdését. A fosszilis fűtőanyagok ötven-száz év múlva csaknem teljesen kimerülnek. A folyók és tengerek mozgásenergiája is korlátolt s már nagyrészt hasznosított. A nukleáris energiát kihasználó erőművek számának szaporítása sem látszik — a sugárveszély s nem utolsósorban a hasadó anyagok mennyiségének korlátozottsága miatt — célszerűnek, illetve lehetségesnek. A napenergia és a geotermikus energia felhasználásával lehetne talán leginkább biztosítani a világ egyre növekvő „energiaéhségének" kielégítését. MÉSZÁROS PÉTER villamosmérnök HOLOGRAM A DOBHÁRTYÁRÓL A külső hallójáraton át a fülbe érkező hanghullámok rezgésbe hozzák a dobhártyát, amely a középfülben levő hallócsontocskákon adja át a rezgéseket a belsőfül hidrodinamikai rendszerének. A középfül átviteli rendszerének zavarai hangvezetéses hallássérüléssel járhatnak. Annak eldöntésére, hogy ez befolyásolható-e műtéti beavatkozással eredményesen, a műtét előtt meg kell állapítani a zavar helyét és okát. Az eddigi audiometriai és röntgenvizsgálati módszerekkel azonban gyakran nem lehetett a zavar helyét a középfülben pontosan lokalizálni. Ehhez gyakran meg kellett nyitni a középfület, ami eddig csupán a hallásjavító műtéttel összefüggésben volt lehetséges. A hangvezető lánc mechanikus tulajdonságai, kivált a középfül patológiai elváltozásai meghatározott hatással vannak a dobhártya rezgési magatartására. A müncheni egyetem orvosi optikai intézetében kidolgozott holografikus interferometriával érintés nélkül, nagy pontossággal meghatározható a rezgő tárgy legkisebb deformálódása is. A hologram interferenciacsíkjai alapján a középfül megnyitása nélkül nagy pontossággal elemezhetik a hangvezető lánc felépítését, működését, az esetleges zavarok helyét és okát is. NYOMÓGOMBOS NYILVÁNOS TELEFON A stuttgarti SEL cégnél újfajta nyilvános telefonkészülék mintapéldánya készült el. Nemcsak a hagyományos tárcsa tíz számjegyét helyettesítik rajta a gombok, hanem van még rajta pótgomb is. A csillagjel benyomására önműködően kapcsolja a segélykérő központot (mentők, rendőrség, tűzoltók); ha viszont egy hívott szám mással beszél, a négyszögjelet kell benyomni. A szerkezet ilyenkor tárolja a hívást, de azonnal kapcsol, ha szabad a vonal. SZÁMOLÓ RÁDIÓ Az elektronikus zsebszámológépek és a minirádiók viharosan terjedő divatjának legújabb terméke a Growth cég kis készüléke: rádió is, számológép is egyszerre. A rádióállomások hullámhossza a skálaablak felső számsora alapján egy oldalsó forgatógombbal állítható be rajta. Ha átkapcsolják számolásra, a vonal alatti sorban hat számjegy pontossággal jelenik meg a végeredmény. GYÓGYSZER A FÜL MÖGÖTT Egy új amerikai találmány azoknak a tengeribetegségre hajlamos embereknek jelent nagy segítséget, akik szeretnének mentesülni az injekcióktól, vagy a gyógyszertabletták ismételt lenyelésétől. Az egy centiméter átmérőjű, kicsiny, fényes korongot a fül mögé kell illeszteni, innen fokozatosan szívódik fel a benne levő tengeribetegség elleni gyógyszer a bőrön át - maximálisan három napon át. A korong négy rétegből áll. A legkülső ezüstös felület áthatolhatatlan membrán. Alatta van a kis tartály, amelyben a gyógyszer egy milligrammnyi adagja fér el. A következő mikroporózus rétegen meghatározott sebességgel hatol át a gyógyszer. Végül a legbelső réteg a ragasztó réteg, benne a gyógyszer kezdő adagjával. A gyógyszer nem okoz sérülést a bőrön és nem izgatja a bőrfelületet, amint áthatol rajta. A gyógyszer hosszú időn át meghatározott adagban a szervezetbe juttatása mentesít a nem kívánatos mellékhatásoktól is. 18
