A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-24 / 8. szám

nek adagolószivattyúja, a reaktor hűtésének kiesése következtében olyan mennyiségű hő halmozódik fel, hogy az robbanáshoz vezethet. Hasonló a helyzet más meghibásodás esetén is. Robbanás esetén radioaktív szennyeződés jutna a környezetbe, ami katasztrofális következményekkel járna. Ezért ameny­­nyire lehetséges, teljesen ki kell zárni a robbanás veszélyét s azt is, hogy a vastag beton védőfalon ne keletkezhessenek repedések. A világ nagyon sok országában a közvélemény nem tud megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy esetleg sugárveszélynek legyen kitéve. Az atomenergia békés célokra történő felhaszná­lásának igen nagy a jelentősége, mert az ún. klasz­­szikus energiahordozók (szén, kőolaj) nem állnak korlátlan mennyiségben rendelkezésre, azonkívül bányászásuk, szállításuk is lényegesen munkaigénye­sebb. A „klasszikus" hőerőművek és az atomerőmű­vek élettartama (elhasználódásuk ideje) nagyjából azonos — kb. 25 év. Az atomerőmű építése ugyan A VILLAMOS ENERGIA SZÜLETÉSE A villamos energia fogyasztása körülbelül tíz évenként megkétszereződik. Úgyhogy 1990-ig újabb 10 000 MW összteljesítményű erőműveket kell építeni Csehszlovákiában. Köztudott, hogy már jelenleg is szénbehozatalra szorul az ország, s a kőolaj és a földgáz import sem fokozható, így a teljesítmény növelése csak atomerőművek építésével lehetséges. Trnava mellett már üzemel az első csehszlovák atomerőmű, illetve ennek első blokkja, de teljesít­ménye az energiarendszer összteljesítményével szem­ben elhanyagolható (er az erőmű inkább tudomá­nyos feladatokat tölt be). Két további atomerőmű épül jelenleg kb. 900 MW összteljesítménnyel. Az egyik szintén Trnava mellett, (lényegében a Jas­­lovské Bohunice-inek a második blokkja) a másik Dél-Morvaországban. Az atomerőmű tulajdonképpen szintén hőerőmű, csakhogy itt a gőzt nem hagyományos tüzelőanya­gok égetésével, hanem a reaktorban az atommagok hasadásakor (vagy egyesülésekor) felszabaduló hő­energia felhasználásával állítják elő. (A termo­nukleáris reakció során felszabaduló energia igen nagy, általában egymilliószor akkora, mint a kémiai átalakulásokban felszabaduló energia.) A gőzt köz­vetve a hőcserélőben fejlesztik, s ezt turbogeneráto­­rok alakítják át elektromos energiává. A nálunk épülő atomerőművek szovjet rendszerűek. Fűtőanya­guk dúsított urán. Bányászható uránérc Csehszlovákiában is van. Ez azonban csak 0,7 % hasadó uránizotópot tartalmaz (a hazánkban működő atomerőművekben az urán 235-ös izotópját alkalmazzák hasadó anyagként), ezért az uránt dúsítani kell. Igen nagy gondot okoz világszerte az atomerőmű­vek üzemeltetésekor keletkező nagy mennyiségű radioaktív hulladék tárolása. Minden ország más és más módszert alkalmaz. Például kimerült bányák mélyén helyezik el, a tengerfenékre süllyesztik az ólomkazettába zárt szilárd halmazállapotú sugárzó anyagot. Az atomerőművek üzemeltetésénél kelet­kező folyékony halmazállapotú sugárzó hulladék el­raktározása azonban még mindig problematikus. A légnemű halmazállapotú radioaktív hulladékot több hétig az erőműben tárolják, mindaddig, míg radioaktivitásuk olyan alacsony fokra csökken, hogy már nem veszélyes a környezetre, ezért egyszerűen ki lehet bocsátani a légkörbe, éspedig igen magas kéményekből. Az atomerőműveknél nagyon fontos követelmény a tökéletes biztonság. Mindenképpen meg kell aka­dályozni, hogy a környezetbe a megengedettnél több radioaktív anyag jusson. Az atomerőmű valamelyi részének meghibásodása mindig maga után von valamilyen más meghibáso­dást. Ha például meghibásodik a reaktor hűtővizé­sokkal költségesebb, mint a „klasszikus" erőműé, viszont üzemeltetési költségei valamivel kisebbek. A vízierőművek a víz mechanikai energiáját hasz­nálják fel villamos energia gyártására. A víz hajtja a vízturbinát, illetve áttételesen a generátort, a víz­erőmű teljesítményét a folyó vízbősége és a vízszint­különbség határozza meg. A vízerőművek össztelje­sítménye nálunk nem nagy (egyenként néhányszor tíz, illetve száz megawatt), s általában csak csúcs­­fogyasztás idején üzemelnek. Kis vízbőségű folyókra olyan erőműveket telepítenek, amelyek nagy fo­gyasztáskor, vagyis nappal áramot termelnek, míg éjszaka a turbinák meghajtásához felhasznált vizet - áramot véve fel a hálózatból - visszaszivattyúzzák a gát mögötti víztárolóba. Környezetvédelmi szempontból a vízerőmű a leg­előnyösebb, mert nem szennyez. Bár építésük eléggé költséges, üzemeltetésük viszont alig igényel befek­tetést, ezért nagyon gazdaságosak. Valamennyi felsorolt erőmű közül a vízerőművek dolgoznak a legnagyobb hatásfokkal. Ez azonban önmagában még nem lehet mérvadó annak eldön­tésekor, hogy milyen típusú erőművet építsünk. Ezt az adott lehetőségek és körülmények döntik el. Sok szó esik mostanában - különösen az 1974. évi olajválság óta — egyéb energiaforrások, például a napenergia felhasználásáról. Ennek azonban egyen­lőre alig van jelentősége. A jelenlegi naperőművek­nek a legjobb esetben is csak néhány kilowatt a teljesítménye, ezért legfeljebb háztartások igényeit elégíthetik ki. Bár a napenergia hasznosításának gon­dolata állandó témája az energetikai világkongresz­­szusoknak, gyakorlati alkalmazása egy ideig még váratni fog magára. Vannak már olyan működő erőművek is, amelyek a szél és a tenger vizének mozgásenergiáját hasz­nosítják. Ezek azonban egyelőre kis teljesítményűek. De egyet nem szabad elfelejtenünk, azt, hogy „sok kicsi sokra megy". Az energiaszükséglet tíz évenként körülbelül meg­kétszereződik, ezért fölmerül a kérdés, milyenek lesznek a jövő áramtermelő egységei. Az eddig használatos erőművek egyike sem old­hatja meg a jövő energiaszükségletének kérdését. A fosszilis fűtőanyagok ötven-száz év múlva csak­nem teljesen kimerülnek. A folyók és tengerek mozgásenergiája is korlátolt s már nagyrészt hasz­nosított. A nukleáris energiát kihasználó erőművek számának szaporítása sem látszik — a sugárveszély s nem utolsósorban a hasadó anyagok mennyiségé­nek korlátozottsága miatt — célszerűnek, illetve lehetségesnek. A napenergia és a geotermikus energia felhasználásával lehetne talán leginkább biztosítani a világ egyre növekvő „energiaéhségé­­nek" kielégítését. MÉSZÁROS PÉTER villamosmérnök HOLOGRAM A DOBHÁRTYÁRÓL A külső hallójáraton át a fülbe érkező hang­hullámok rezgésbe hozzák a dobhártyát, amely a középfülben levő hallócsontocskákon adja át a rez­géseket a belsőfül hidrodinamikai rendszerének. A középfül átviteli rendszerének zavarai hangveze­­téses hallássérüléssel járhatnak. Annak eldöntésére, hogy ez befolyásolható-e műtéti beavatkozással eredményesen, a műtét előtt meg kell állapítani a zavar helyét és okát. Az eddigi audiometriai és röntgenvizsgálati módszerekkel azonban gyakran nem lehetett a zavar helyét a középfülben pontosan lokalizálni. Ehhez gyakran meg kellett nyitni a kö­zépfület, ami eddig csupán a hallásjavító műtéttel összefüggésben volt lehetséges. A hangvezető lánc mechanikus tulajdonságai, kivált a középfül patoló­giai elváltozásai meghatározott hatással vannak a dobhártya rezgési magatartására. A müncheni egyetem orvosi optikai intézetében kidolgozott ho­lografikus interferometriával érintés nélkül, nagy pontossággal meghatározható a rezgő tárgy leg­kisebb deformálódása is. A hologram interferencia­csíkjai alapján a középfül megnyitása nélkül nagy pontossággal elemezhetik a hangvezető lánc fel­építését, működését, az esetleges zavarok helyét és okát is. NYOMÓGOMBOS NYILVÁNOS TELEFON A stuttgarti SEL cégnél újfajta nyilvános telefon­­készülék mintapéldánya készült el. Nemcsak a ha­gyományos tárcsa tíz számjegyét helyettesítik rajta a gombok, hanem van még rajta pótgomb is. A csillagjel benyomására önműködően kapcsolja a segélykérő központot (mentők, rendőrség, tűz­oltók); ha viszont egy hívott szám mással beszél, a négyszögjelet kell benyomni. A szerkezet ilyenkor tárolja a hívást, de azonnal kapcsol, ha szabad a vonal. SZÁMOLÓ RÁDIÓ Az elektronikus zsebszámológépek és a minirádiók viharosan terjedő divatjának legújabb terméke a Growth cég kis készüléke: rádió is, számológép is egyszerre. A rádióállomások hullámhossza a skála­ablak felső számsora alapján egy oldalsó forgató­gombbal állítható be rajta. Ha átkapcsolják számo­lásra, a vonal alatti sorban hat számjegy pontos­sággal jelenik meg a végeredmény. GYÓGYSZER A FÜL MÖGÖTT Egy új amerikai találmány azoknak a tengeri­betegségre hajlamos embereknek jelent nagy segít­séget, akik szeretnének mentesülni az injekcióktól, vagy a gyógyszertabletták ismételt lenyelésétől. Az egy centiméter átmérőjű, kicsiny, fényes korongot a fül mögé kell illeszteni, innen fokozatosan szívódik fel a benne levő tengeribetegség elleni gyógyszer a bőrön át - maximálisan három napon át. A ko­rong négy rétegből áll. A legkülső ezüstös felület áthatolhatatlan membrán. Alatta van a kis tartály, amelyben a gyógyszer egy milligrammnyi adagja fér el. A következő mikroporózus rétegen meghatározott sebességgel hatol át a gyógyszer. Végül a legbelső réteg a ragasztó réteg, benne a gyógyszer kezdő adagjával. A gyógyszer nem okoz sérülést a bőrön és nem izgatja a bőrfelületet, amint áthatol rajta. A gyógyszer hosszú időn át meghatározott adagban a szervezetbe juttatása mentesít a nem kívánatos mellékhatásoktól is. 18

Next

/
Thumbnails
Contents