A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-10 / 6. szám
hogy ezeket az igényes feladatokat maradéktalanul teljesítsük, amihez az kell, hogy helyi szervezeteink erőfeszítései megfelelő megértésre találjanak a pártszervek- és szervezetek, a helyi nemzeti bizottságok és népművelési otthonok vezetősége részéről. SIDÓ ZOLTÁN: A februári győzelem új korszak kezdetét jelentette Csehszlovákia valamennyi dolgozója, így az itteni magyarság számára is. Visszakaptuk állampolgári jogainkat, ismét megindult az anyanyelvi oktatás, megjelent az első magyar nyelvű lap a háború után, s végül 1944 márciusában megalakult a CSEMADOK, azzal a feladattal, hogy fejlessze, ápolja és terjessze a nyelvében magyar, tartalmában szocialista kultúrát. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban, ahol jelenleg 35 helyi szervezetben 5984 CSEMADOK-tag tevékenykedik, sikerült valóra váltani az alakuló közgyűlés célkitűzéseit, ugyanúgy, mint Szlovákia többi magyarlakta járásában, vidékén. A megalakulás utáni első időkben elsősorban a belső szervezeti kérdések megoldása, a falvak szocializálása, a magyar nyelvű sajtótermékek terjesztése és megfelelő kultúrműsorok szervezése volt a feladat. Az utóbbi években az újvári járás gazdasági arculata is megváltozott, és a végbement változások új feladatok elé állították helyi szervezeteinket. A megváltozott körülményekkel a járás nem minden helyi szervezete tudott rögtön lépést tarsoraink közül a régi gárda tagjai, a kultúra eddigi fáklyavívői. Ehhez pedig a legjobb módszer a személyes agitáció. A jövőben meg akarjuk szilárdítani a járás összes helyi szervezetében a belső szervezeti életet, a tagtoborzás mellett javítani akarjuk a HÉT propagálását, a helyi párt- és állami szervekkel, kulturális intézményekkel való együttműködést, kiküszöbölve tevékenységünkből a még meglevő formalizmust. Az életesebb kapcsolatok kialakítása érdekében a járási bizottság elnöksége nem Érsekújváron, hanem a járás községeiben tartja üléseit, s ezekre meghívja a környező községek helyi szervezeteinek vezetőit. Az elnökségi ülés után kiértékeljük munkájukat és új konk-Sidó Zoltán falvainkba, városainkba, dolgozóink szívébe, öntudatába. Ezeknek az úttörőknek a munkáját szavakkal szinte ki sem lehet fejezni, s méltóképpen nem is tudja értékelni csak az, aki önmaga is részese volt ennek a munkának. Nekik azonban a legszebb jutalom az, hogy tapasztalhatják: munkájuk nem volt hiábavaló. Látják — akik még életben vannak —, hogy állandóan előre haladunk, népünk hagyományaira építve keressük az új megnyilvánulási formákát, tanultunk és tanítottuk tagjainkat a népi értékek megbecsülésére, a szebb jövő építésére. Járásunkban jelenleg 35 helyi szervezet működik 4386 taggal, akikkel az állandó beosztott aktivistáinkon, plénumtagokon, elnökségi tagokon, és a helyi szervezetek vezetőségi tagjain keresztül tartjuk az állandó kapcsolatot. Szervező és politikai munkánk eredményességét az is elősegíti, hogy kölcsönösen jók a kapcsolatok, az együttműködés a járási és a helyi párt- és állami szervekkel s a társadalmi szervezetekkel. Szép eredményeket értünk el már eddig is a felnőttoktatás területén, különböző előadások, beszélgetések, vitaestek szervezésével, de járásunkban már évek óta fenntartunk egy hégesztőtanfolyamot, ami — úgy tudjuk — országos viszonylatban is egyedülálló. Itt kell megemlíteni a párt alapító tagjaival való beszélgetéseket, valamint a polgári ügyeket intéző testületekkel való jó együttműködést; munkájukból jelentős részt vállalnak a CSEMADOK szervezetek minden községben. Az irodalom népszerűsítése, a addig pedig mint az Ifjúsági Szervezet tagja állandóan aktív munkát fejtettem ki a szervezetben) tudom : a lehetőségek még soha olyan kedvezőek nem voltak tevékenységünkhöz, országos viszonylatban is, mint a jelen időszakban. Ma már a legnagyobb segítséget kapjuk az államigazgatási szervektől — csak élni kell vele és tenni kell! A nemzeti bizottságok nemcsak ellenőrzik a CSEMADOK-szervezetek tevékenységét, de erkölcsi és anyagi támogatást is nyújtanak hozzá. A CSEMADOK Központi Bizottsága is értékeli munkánkat és a legjobbak között tartja a rozsnyói járási szervezetet. Az is további jó munkára kötelez, hogy több országos rendezvénynek lehettünk és leszünk a jö-Balogh Gyula-FIATALOS LENDÜLET tani; nem volt zökkenőmentes az átállás, az alkalmazkodás. Mindezek ellenére állítom, hogy az újvári járásban is sikerült valóra váltani a CSEMADOK alakuló közgyűlésének célkitűzéseit. Járási bizottságunk az elkövetkező évékben legfontosabbnak a gyengébb helyi szervezetek aktivizálását tartja. El akarjuk érni, hogy a szálkái, nagykéri, újvári . . . szervezetekhez fel tudjanak zárkózni elsősorban a nagy községek gyengén működő szervezeteit, mint például a köbölkúti és a tardoskeddi helyi szervezet. A televízió házhoz viszi a legkülönbözőbb oktató, szórakoztató műsorokat, könyvek óriási választéka elégíti ki a művelődési igények jó részét, így az emberek zöme egyre inkább befelé fordul, visszavonul otthonának négy fala közé. Ezt az élő kapcsolatok sínylik meg. Mindez szükségessé teszi az emberi kapcsolatok reaktivizálását, ami igényesebb szervező munkát követel meg helyi szervezeteink vezetőitől, különösen a fiatalság irányában. Új, vonzó munkaformákat kell találni és alkalmazni, felébreszteni az élő, aktív kulturális tevékenység iránti igényt, hogy legyen kinek átadni a stafétabotot, ha távoznak rét feladatokkal bízzuk meg őket. Milyen elképzelései vannak a járási bizottságnak a jövőre nézve? Tudatában vagyunk annak, hogy a lakosság magas életszínvonala, az anyagi jólét biztosítására irányuló törekvés, a közösségi munka iránti átmeneti közömbösséggel jár. Ezt is figyelembe kell vennünk, különösen a vezetőségi tagok jelölésekor. Igyekszünk nem túlterhelni a tisztségviselőket, aktivistákat, de nem tarthatunk igényt azokra, akik tisztségüket teherként fogják fel. Szerencsére mindig vannak, akik vállalják — szabad idejük jelentős részének feláldozása árán is — az önkéntes és anyagilag nem jutalmazott CSEMADOK-munkát. Igyekszünk a lehető legnagyobb erkölcsi megbecsülést biztosítani ezeknek az aktív CSEMADOK-tagoknak. BALOGH GYULA: Rozsnyón (Rožňava) és környékén már a régi, kizsákmányoló rendszer idejében is voltak forradalmi kultúrát ápoló fáklyavivők, akik a CSEMADOK megalakulásánál az élre kerültek, s a múlt dicső hagyományaira építve tovább vitték a CSEMADOK fáklyáját, bevilágítva vele könyvvel való munka, könyvtárakkal való szoros együttműködés, irodalmi estek, író-olvasó találkozók, könyvkiállítások, a vers- és prózamondók vetélkedői stb., azok a munkaformák, amelyek ma már állandóan ott szerepelnek a helyi szervezetek munkatervében. A táncmozgalom területén kiváló munkásságot fejt ki a rozsnyói helyi szervezet, amely már évek óta balett-tanfolyamot tart fenn. Az énekkari kultúra hagyományos a járásban. Több országos viszonylatban is mindig az élvonalban tartozó kórus működik itt, így például a több mint 110 éves Rozsnyói Munkásdalárda mellett, a Gömörhorkai Cellulóz- és Papírgyár és a CSEMADOK „Sajóvölgye" énekkara, a dernői és a hosszúszói énekkarok, a Pelsőci Körzeti Művelődési Központ és a CSEMADOK Kamarakórusa. Hagyományosan már ötödízben évente megrendeztük a Forradalmi Dalok Járási Fesztiválját, melyen járásunk legjobb dalárdái, énekkarai vesznek részt, továbbá egy-egy szlovák vendégkórus. Az elképzelések megvalósítása minden esetben attól függ, milyenek a lehetőségek a célkitűzések eléréséhez. Mint régi CSEMADOK-tag (1953 óta hivatalosan, vőben is „házigazdái"; ezek közül elég, ha megemlítem a Gombaszögi Országos Kulturális Napokat, az itteni magyar munkásdalórdák három évenként megrendezésre kerülő országos fesztiválját. Ezeknek szervezését — ha többletmunkát is jelent a számunkra — mindig szívesen vállaljuk, mert tudjuk, hogy a felsőbb szervek bíznak bennünk, s a bizalom mindig becsületes munkára ösztönözte járásunk CSEMADOK-tag ság át. Egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk a taglétszám emelését és a tagnyilvántartás pontosítását. Azonkívül ugyanis, hogy a taglétszámot a jubileumi évben szeretnénk 4600-ra emelni, rendezni akarjuk azon tagjaink hovatartozását is, akik lakhelyükről átköltöztek más városba, faluba (más járásba isi), s nem jelentkeztek be az ottani szervezetbe, így sok hasznos tisztségviselőt veszít el szervezetünk. Tovább szeretnénk fejleszteni az amatőr színjátszók, néptánc-együttesek, zene- és énekkarok, valamint az irodalmi színpad munkáját, továbbá az ifjúsági szervezetekkel, klubokkal, művelődési központokkal való együttműködést, fellendíteni a sajtótudósító, a hangosanbeszélő műsorszerkesztői tevékenységét. 7
