A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

A NEMZETISÉGI KULTÚRA FEJLESZTÉSE A NYUGAT­­SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN Következő szőmunk tartalmából: Balázs Béla: CSELEKVŐ HAZAFISAG Agócs Vilmos: RANDEVÚ EGY KIRÁLLYAL Mihály Géza: KÖZÖS CÉLOKÉRT Készéii Ferenc: ZARÁNDOKLÁSOK MADÁCH IMRÉHEZ Miklósi Péter: TOLL ÉS MIKROFON (Interjú Klimits Lajossal) Címlapunkon Gyökeres György, a 24. oldalon Buday Endre felvételei A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szer­kesztőség : 890 44 Bratislava, Ob­chodná u. 7. Telefon: 3326-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waidovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem ér­zünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A fejlett szocialista társadalom, a dolgozók életszínvonalának szün­telen emelkedése folyamatosan új szükségleteket hív elő a kulturális érdeklődés kielégítésének és a kultu­rális-népnevelési tevékenységnek a te­rületén. Ez megkívánja, hogy az ember eszmeileg fejlett, osztályöntudatos és sokoldalúan művelt legyen, olyan, hogy el tudja sajátítani a legújabb tudomá­nyos és műszaki ismereteket. A tömegtájékoztatási eszközök is be­folyással vannak a lakosság kulturális életére; a kulturális-nevelési ráhatás jelentősége ezzel egyáltalán nem csök­ken. A kulturális-népnevelési tevékeny­ség egyik alapvető területe a párt és az állam művelődéspolitikája megva­lósításának. A CSKP nemzetiségi politikája, amely a marxizmus-leninizmus alapelveiből indul ki, az utóbbi időszakban nálunk, a nyugat-szlovákiai kerületben is po­zitív eredményeket ért el. A kerület politikai, gazdasági, kulturális és szo­ciális életét nem lehet teljes mértékben irányítani és megvalósítani a kerület­ben élő magyar nemzetiség kulturális­társadalmi szükségleteinek tiszteletben tartása nélkül. Ellenkezőleg, célunk a lehető legnagyobb mértékben biztosí­tani az összes állampolgárok folyama­tosan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. A nemzetiségek kultúrájának fejlesz­tése, a nemzetiségi kulturális szövetsé­gek tevékenysége a CSKP XIV. és XV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusai, a kerületi pártkonferencia határozatai­nak szellemében, valamint az állami szervek határozatai alapján történik. A pártszervek ideológiai plénumái pontosították és konkretizálták a nem­zetiségi politika területén fennálló fel­adatokat, majd a nemzeti bizottságok ezeket lebontva, kidolgozták a „nem­zetiségi kultúrák és a nemzetiségi kul­turális szövetségek tevékenysége továb­bi fejlesztésének koncepcióját". Kerületünkben hét járásban élnek magyar nemzetiségű állampolgárok nagyobb etnikai csoportokban; ezek: a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda — 80%), a komáromi (Komárno - 72%), a galántai (45%) az érsekújvári (Nové Zámky - 40%), a lévai (Levice - 35%), a bratislavai (10%) és a nyitrai járás (kb. 8%). A magyar nemzetiségi kultúra fej­lesztésében és a kulturális-népnevelési munka egyes területein kifejtett tevé­kenység biztosításában a kulturális­népművelési intézményeket is fontos 1978. december 2. és 4. között ren­dezték meg — immár a hetedik alka­lommal — a Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napokat. A háromnapos ren­dezvénysorozat szervezésének felada­tait szinte teljes mértékben a CSEMA­DOK Kassai (Košice) Járási és Városi Bizottsága vállalta magára és — némi szépséghibáktól eltekintve — sikeresen el is látta. A rendezők munkáját két­ségtelenül megnehezítette az a körül­mény, hogy az események több, egy­mástól viszonylag távol fekvő helysé­gekben zajlottak. Szombaton, decem­ber 2-ón, a Fóbry-napok résztvevői kó­hely illeti meg. Tevékenységük egybe­hangolt, az egységes kulturális-népmű­velési tervek alapján, az összes társa­dalmi szervezetekkel s főként a CSE­­MADOK-kal való szoros együttműkö­désben történik. Az ebben a tevékeny­ségben részt vevő összes szervek és intézmények jó együttmunkálkodásának feltétele a nemzeti bizottságok kultu­rális szakosztályain és a népművelési intézményekben a megfelelő irányító funkciók jó személyi betöltése, éspedig nemcsak a szakmai képzettség, hanem a nyelvismeret szempontjából is. A nemzetiségi kultúrák fejlesztése az elmúlt időszakban a nemzeti bizottsá­gok hatáskörében és irányításával a következő területeket ölelte fel: — felnőttoktatás (iskolán kívüli népmű­velés), — könyvvel való munka, — amatőr művészeti tevékenység, — műemlékek gondozása, — a komáromi Magyar Területi Színház és a Dunamenti Múzeum, — testvérbaráti kapcsolatok Győr-Sop­­ron megyével Az iskolán kívüli népművelés terüle­tén a legfontosabb munkaforma a ve­gyes lakosságú járásokban előadások és tanfolyamok szervezése, megtartása. A kulturális-népművelési intézmények a CSEMADOK-kal együttműködve a fel­nőttoktatás összes formáit alkalmazzák. A legvonzóbb formák azonban a kérdés—felelet estek, beszélgetések, élő újságok és előadások. De a felnőtt­­oktatás területén elért számos pozitív eredmény ellenére vannak bizonyos fogyatékosságok is, különösen a ma­gyar nyelvű kisegítő anyag (tudomá­szorúkat és virágokat helyeztek Fábry Zoltán stószi sírjára; este két község­ben rendeztek író-olvasó találkozót: Pelsócön (Plešivec) Csontos Vilmos és Duba Gyula, Perbenyiken (Pribeník) Ozsvald Árpád és Tóth László beszél­getett az olvasókkal. Vasárnap délelőtt a CSEMADOK kassai székházában gyülekeztek a vendégek és az érdek­lődők: itt került sor a Fóbry-szimpo­­zionra, melynek keretében öt előadás hangzott el. Ritzko Béla „Fábry Zoltán és a Kassai Békemanifesztáció 40 éve" című előadásában azokról a szoros kapcsolatokról beszélt, amelyek a ha­nyos ismeretterjesztő filmek, diafilmek, előadás-anyagok) kevés. Ugyancsak érezhető a magyar nyelvet jól beszélő lektorok hiánya. Ezeket a fogyatékos­ságokat igyekeznek kiküszöbölni a já­rási művelődési központok azzal, hogy kétnyelvű módszertani anyagokat adnak ki az egyes jelentős évfordulókhoz és egyéb más társadalmi-politikai esemé­nyekhez. A könyvvel való munka területén kö­vetkezetesen érvényesül a könyvtárak elkötelezett munkájának lenini koncep­ciója úgy, hogy a könyvtárak egész tevékenysége a nemzetiségileg vegyes lakosságú járásokban szorosan össze­kapcsolódjék a magyar nemzetiségű dolgozók feladataival kerületünk viszo­nyai között, éspedig a szocialista inter­nacionalizmus és a csehszlovák állami­ság elveinek szellemében. Azokban a járásokban, ahol a ma­gyar lakosság él, a könyvtárak rend­szeresen feltöltik könyvállományukat magyar nyelvű kiadványokkal. Például a komáromi járásban az összesen 341 873 kötetet kitevő könyvállomány­ból 153 486 kötet (44,9%) magyar nyelvű. A magyar nyelvű könyvek állo­mánya évente 15 000 kötettel gyarapo­dik. A lévai járásban csak a járási könyvtár állományának 32 százalékát teszik ki a magyar nyelvű kiadványok. Jelenleg a vegyes lakosságú járások­ban a közkönyvtáraknak 800 000 ma­gyar nyelvű kiadvány van az állomá­nyában, ami a teljes könyvállomány­nak 29 százaléka. A népkönyvtáraknak ezekben a járásokban 80 000 nyilván­tartott olvasója van. A könyvtárokban, akárcsak a felnőttoktatás területén, ladó szellemű, baloldali cseh, szlovák és magyar értelmiségiek között kiala­kultak a harmincas években (Levá Fronta, DAV, Sarló), s amely kapcsola­tok eredményeképp valósulhatott meg 1938 nyarán a Kassai Békemanifesztá­ció. Gál Sándor: „A szlovákiai magyar parasztság 30 éve" című dolgozatában felvázolta azt a bonyolult és nem ellent­mondásmentes fejlődési folyamatot, a­­mely meghatározta a szlovákiai magyar parasztság felszabadulás utáni sorsának alakulását, életformaváltását. Mihály Géza „A gazdasági élet és az élet­­színvonal alakulása Dél-Szlovákiában" FÁBRY ZOLTÁN SZELLEMÉBEN 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents