A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-12-23 / 52. szám
III. A HÁZ TÉRBELI FELOSZTÁSA, BÚTOROK ÉS ELRENDEZÉSÜK, TŰZHELYEK, VILÁGÍTÓESZKÖZÖK A medvesalji parasztházak általában három osztatúak voltak. Tehát ha az utcától indulunk, akkor a ház - pitvar - kamra volt a helyiségek sorrendje. A lakóházba az udvartól nyíló pitvarajtón juthattunk be. A pitvar, melyből később kialakult a konyha, a lakóház legforgalmasabb része volt. Itt főztek és étkeztek, itt végezték el a benti munkák nagy részét, és innét nyílt az ajtó az utca felé a „házba" meg a kert felé a „kamrába". A pitvar fölé épült a lakóházat részben füsttslenitö „kürtő" (szabadkémény). A kürtő az alsó részével a pitvart teljes egészében befedte, majd fölfelé fokozatosan összeszűkült. Falát régebben „pacsikból" vagy deszkából készítették és sárral vastagon betapasztották. Legutolsó változatainál kizárólag vályogot használtak. A kürtő alatt volt a szabadtüzhely, vagy a „búbosnak" nevezett kemence. Nevét a tetején felemelkedő búbról kapta. Ismertek voltak azonban a lapos tetejű kemencék is. A kemence teteje gyerekek állandó fekvőhelye volt. A kemencéket egyaránt használták fűtésre, főzésre, sütésre és aszalásra. A kemencéket a lémből készült sparheltok megjelenésekor a pitarból eltávolították. Helyettük főzés és fűtés céljaira a kamrából „hátsóháznak" átalakított helyiségben a „csikós masinát", kenyérsütésre pedig a „gangon" felépített újabb kemencét használták. A pitar berendezései közé tartozott még a kemence mellett állított „lóca", vizesvödröknek a „vizeslóca", esetleg még egy kis asztal székekkel. A pitartól az utca felé elhelyezkedő „ház" berendezése már sokkal gazdagabb volt. Bútorainak az elhelyezésére a sarkos elrendezés a jellemző. Ez annyit jelentett, hogy az udvar és az utca felőli szögletben kapott helyet az asztal a „karoslócákkal". A hátsó falnál egy vagy két ágy volt, melyek közül az egyiket díszes vánkusokkal szokták felrakni. Ez volt a „nyoszolya". A ház berendezéséhez tartozott még a láda és a szekrény. A múlt század végén a jobb módú családoknál megjelentek az ajtóikon reliéffel, faragással gazdagon díszített magas ruhásszekrények, a „kasznyik". A pitarból a kert felé nyíló kamrának a berendezése kizárólag a raktározást szolgálta. Például gabonának a kamra zsilipekkel elrekesztett részét a „hombárt", vagy a ládához hasonló ácsolt és szintén zsilipszerű „szuszékor használtak. A húsfélét, fűszereket, csizmákat stb. a mennyezetre felfüggesztett rudakon és polcokon tartották. Amikor a család szükségleteinek és lehetőségeinek megfelelően a kamrát átalakították „hátsóháznak", a hátsóház után az udvarról nyíló úiabb kamrát építettek. A hátsóház berendezése hasonló volt mint az elsöházé. A lakott helyiségek talaját „lebunkózták", tehéntrágyás lével bemázolták, és „sárgafölddel" megszórták. A medvesalji parasztházak egyik szembetűnő jellegzetessége a házat az utca és az udvar felöl körülvevő „gang" vagy „hambit" (nyitott folyosó). A gangot faoszlopokkal és díszesre fűrészelt deszka mellvéddel látták el. Az utca felöl a gangot a krumplisverem támasztotta alá. Medvesalián a múltban a leggyakoribb világítóeszközök a .áklyák és a gyertyák voltak. A gyertyákat házilag is készítették. Ez úgy történt, hogy egy darab fára kötött fonalat belemártottak a forró juhfaggyúba. Ezt addig ismételgették, míg nem érték el a kívánt vastagságot. Később ezen a vidéken is nagy mértékben elterjedtek a petróleumlámpák. BUDAY ENDRE
