A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-15 / 29. szám

(DOMl tengeri és más központjaival. A bolgár archeológusok megdöntötték az efféle helytelen állításokat. Munkájuk ered­ményével most fővárosunk lakosai is megismerkedhettek, mert a Thrák kul­túra és művészet a mai Bulgária terü­letén című kiállítás - amely már „be­járta" az Amerikai Egyesült Államok nagyvárosait, Kubát és Mexikót - jú­nius 13-án Bratislavába „érkezett“: július 7-ig tekinthettük meg a Szlovák Nemzeti Galériában. Arany-, ezüst-, bronz-, vas- és agyagedények, -eszkö­zök, -idolok, -ékszerek stb. közvetítet­ték hozzánk Orfeusz hazájának üzene­tét: hogy a mai bolgár terület közép­kori kultúrájának megalapítói, a thrá­­kok, egészséges művészi hagyományok hordozói voltak; hogy művészetük nem külső impulzusok hatására jött létre, hanem ellenkezőleg: a thrák művészet volt pozitív hatással a szkíták, illírek, kelták és más ókori népek esztétikai nézeteinek fejlődésére. A thrák művé­szet ma is üde, eredeti, sajátos. S fo­kozatosan eljut arra a helyre, amely az emberi kultúra és művészet történel­mében megilleti... VARGA ERZSÉBET 1. Arany pektorále (i. e. V. század) 2. Arany amfora (a panagjuristei kincs­ből, i. e. III.—IV. sz.) 3. Rhyton (amazonfej-alakú arany edény Panagjuristeből, i. e. III.—IV. sz.) 4. Ezüst rhyton (Borovo, i. e. IV. sz.) bércen emelkedő s még ma is fennségesen ható romjai. Alatta terül el Tornaváralja (Turnianske Pod­hradie), a Torna és Áj települések közigazgatási egyesítésével létrehozott község. Tornáról kapta a nevét az egykori Torna vármegye. A vár többször gazdát cserélt a századok folyamán. IV. Béla király, a tatárok elől menekülve, átmenetileg szintén mene­déket talált itt, illetve a Szádelői-völgy egyik bar­langjában. A monda szerint ivott a Királykút vizéből, erről kapta nevét a forrás. Torna vára a 15. század­tól a Bebek család tulajdonában volt. 1652-ben átmenetileg a törökök kezére került. A Thököly­­háborúk után 1685-ben a császári csapatok lerom­bolták. Máig fennmaradt romjaiban a 16. századból származó erődítmény egy része, továbbá egy torony és részben a tulajdonképpeni lakókastély. Torna vára körül a 11—12. században alakult ki a királyi vármegye, s a vár alatt a község. IV. Béla 1243-ban különböző kiváltságokkal ruházta fel, egye­bek között megadta polgárainak a szabad bíró­­választás jogát. A község művészettörténeti emlékei közül meg kell említeni a 17. században épült reneszánsz kastélyt, az 1820-ból származó volt vármegyeházát, a 14. szá­zadban épült katolikus templomot, amely mai vég­leges formáját a 18. században elkezdett és a 20. században befejezett újjáépítés, bővítés során kapta. A templomban a 18. századból származó értékes falífestmények vannak, azonkívül van itt egy 1406-ból származó feliratos sírtábla, epitáfium. Torna várától keletre, mintegy 12 kilométerre, a Torna völgyének zárlatában fekszik az egykor jelentős város, Szepsi. A 12. század második felében szász telepesek alapították. A tatárjáráskor a Sze­­pességbe menekültek, s a tatárok kitakarodása után 1245-ben tértek vissza otthonaikba. Szepsi 1345-ben még királyi község volt, később azonban földesúri hűbérbirtok lett. A 18. század elején kolerajárvány pusztított itt. 1850-től Abaúj-Torna vármegye csere­háti járásának székhelye volt, főszolgabírói hivatal­lal és járásbírósággal. Kultúrtörténeti emlékei közül említést érdemel a 15. századból származó gótikus templom. 1646- ban, majd a 19. század végén s legutóbb 1935-ben restaurálták. Igen szép gótikus portálja a templom déli oldalán. Ezzel végigbarangoltuk a Torna völgyét, meg­ismerkedtünk szépségeivel, érdekességeivel. Hisszük, hogy sikerült sokak érdeklődését felkeltenünk hazánk e szép tája iránt, s legalább a még szép napos koraősszel felkeresik ezt a nem mindennapi szépsé­gekben bővelkedő vidéket.-dl-

Next

/
Thumbnails
Contents