A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-11-25 / 48. szám

Különösen Mozart egyénisége és zenéje volt rá nagy hatással, de talán helyesebb volna azt monda­ni: végzetes hatással. Hummel ugyanis élete végéig Mozart bűv­körében élt; kompozícióiban nem nehéz kimutatni a nagy mester hatását, bár tagadhatatlan, hogy megvolt benne az eredetiségre va­ló törekvés. Egyesek a romantiku­sok, elsősorban Chopin és Liszt ko­rai előfutárának tartják. A romantikusokkal ellentétben azonban ő még nem a független­ségre törekvő művész útját járja. Hogy biztosítsa megélhetését, fő­urak szolgálatába szegődik. 1804— 1811 között Esterházy herceg kis­martoni zenekarának helyettes kar­mestere, 1816-ban a stuttgarti, 1819-től 1837-ig (haláláig) a wei­­mari udvarnál karmester. Elsősor­ban zongoraműveket írt, amelyek tele vannak virtuóz, briliáns részek­kel — egy akkoriban közkedvelt, sőt divatos zongorastílus hatásos kellékeivel. Zongorajátékát is ez befolyásolta. Hideg elegancia, csi­­szoltság, megbízható és pontos rit­musérzés, tökéletességre való tö­rekvés — ez jellemezte előadói művészetét. Teljes ellentétje Beet­hovennek, akivel akkortájt gyakran összehasonlították. Hiányzott belő­le a szenvedély, de az is lehet, hogy nem volt meg benne a kellő bátorság hozzá, hogy szenvedélyes legyen. Ez pedig a romantika szá­zadában már elegendő ok arra, Ez a név — mi tagadás — a legtöbb ember számára ismeretle­nül hangzik. Csak a zenerajongók tudják, hogy viselője egy pozsonyi születésű zeneszerző és zongora­­művész volt, akit kortársai megbe­csültek, ám az utókor emlékezeté­ben csak nagyon kevés hely jutott a számára. Művei ritkán csendül­nek fel a hangversenytermekben, a rádió is csak elvétve tűzi műsorára valamelyik zongoradarabját. Ennél szomorúbb sors aligha sújthat ze­neszerzőt. Pedig csodagyerekként kezdte, akárcsak Mozart. Tízéves korában már több európai nagy­városban fellépett, zongorajátéká­val szinte elbűvölte hallgatóit. 1778. november 14-én született. Apja, aki karmester volt, korán fel­ismerte a fiú tehetségét, s amikor 1786-ban Bécsben kap állást ma­gával viszi a nyolcéves kisfiút is, akit a legkiválóbb mesterek, köz­tük Mozart és Salieri is oktatnak. Ebben a házban született Hummel hogy valakit elfelejtsenek. A 19. század közepén a pozsonyi német polgárság körében kibontakozott ugyan egy Hummel-kultusz, ám ennek inkább politikai színezete volt és nem is bizonyult tartósnak. Kortársai feljegyzéseiből tudjuk, hogy jó zenei szervező is volt. Bár ő maga főuraknál szolgált, jól tud­ta azt is, hogy pályatársai (a nála sokkal tehetségesebbek is) csak nehezen tudnak megélni a zene­szerzésből, elsősorban azért, mert ki vannak téve a kiadók kénye­­kedvének. A szerzői jog védelmére 1825 táján kidolgozott egy memo­randumot, amely a későbbiekben a modern szerzői és kiadói jogsza­bályozás alapja lett. Születésének kétszázadik évfor­dulója talán jó alkalom rá, hogy az utókor ismét felfedezze, mind­azt, ami életművében értékes és maradandó. (lacza) 1. Andrej Sládkovič, a szlovák iro­dalom klasszikus költője. A szlovák irodalmi nyelvért küzdő írócsoport legjelentősebb tagja. Elbeszélő költeményeiben a szlovák nép ér­zelemvilágát és történelmi múltját tárja fel. Nevezzen meg művei közül egyet. A 20. képes verseny nyertese: Márkusz Béláné, Krupina. Aktatáskát nyertek: Puntigán József, Lučenec; Kalina Gyula, Levice. KEDVES OLVASÓINKI Mai számunkban befejezzük 25 részes kis képes rejtvényversenyünket, mely reméljük, hasznos ismereteket és jó szórakozást nyújtott. A szerencsés nyer­tesek értékes könyvekhez és tárgyi ajándékhoz jutottak. A versennyel kapcsolatban az a ta­pasztalatunk - a sok-sok beküldött helyes megfejtés is ezt bizonyítja —, hogy az olvasók továbbra is igénylik az ilyen és hasonló versenyeket. A CSEMADOK 30. évfordulója tiszte­letére a jövő év januárjától újabb nagyszabású képes rejtvényversenyt in­dítunk. A versenyfeltételekről idejében és részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat. A most befejezett képes rejtvény­verseny további nyerteseinek nevét Postafiók című rovatunkban közöljük. 2. Izland Köztársaság fővárosa. Neve magyarul Füstölgő öblöt je­lent. A lakosság legfőbb jövedelmi forrása a halászat és halfeldolgo­zás. A szigeten feltörő gejzírek me­leg vize szolgáltatja a hőt a köz­­pontifűtés-hálózatnak, mely a köz­épületeken kívül a lakóházak felét is fűti. Mi a főváros neve? 25 KICSODA? VERSENY­MICSODA? SZELVÉNY 15

Next

/
Thumbnails
Contents