A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-11-25 / 48. szám

ra. A falakon állandó kiállításként az érmék és plakettek, valamint Csehszlovákia ércpénzeinek felna­gyított makettjei láthatók. A pénz­verde már a középkortól kezdve hí­res volt művészi érem- és plakett­­készítéséröl is. A Szentgyörgy-ér­­méket a középkorban, de később is nagyon kedvelték. Keskeny folyosókon, meredek lépcsőkön megyünk egyik teremből a másikba, a többször átalakított műhelyek összekötő útjai néha még a középkor hangulatát idézik. Csak a villanymotorok zaja a verőgépek ütemes kopogása és á kékruhás fiatalok mosolygós arca ébreszt a jelenre. Az új pénzverde alapjait már lerakták, de a régi, többször korszerűsítve még hűségesen szol­gál. A zöld gépek mellett nyugodt mozdulatokkal .dolgoznak a lányok, asszonyok és tempósan hullanak a tartályba az öt-, tíz-, húsz- és öt­­venfilléresek. Megbízható női ke­zek és éber szemek válogatják ki a lassan futó és megállítható szé­les szalagról a hibás érrfiéket és csomagolják, mérik az aprópénzes zsákokat. Nincs kapkodás, minden előírás szerint, megadott módon és időben történik, és talán már így történt évszázadokon keresztül is. Egy másik teremben a jelvénye­ket vágják, formázzák, festik. Ki tudja hány és hány ezer jelvény került ki már, a jelvénygyűjtők nagy örömére e fiatal lányok, fiúk ügyes kezei közül. fgy járjuk végig a termeket és nézzük azt a sok-sok munkát, mely a pénzveréshez hozzátartozik, s amikor kijövünk, eszünkbe jut, hogy az a tízfilléres, 'melyért néha restellünk lehajolni az utcán, hány munkáskézen megy, keresztül, míg c zsebünkbe, az üzletekbe jut. • A városi múzeum erre az alka­lomra önálló kiállítást készített. A földszinten a munkásmozgalom gazdag hagyományaival ismerked­het meg a látogató. Sztrájkok, tün­tetések, csendőrterror. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a pénzver­de dolgozói és c város polgárai közül sokan harcoltak a partizánok oldalán. A német fasiszták bosszú­ból a város 104 házát gyújtották fel és a pénzverde gépeit, beren­dezéseit is felrobbantották. A város lakói közül sokan haltak hősi ha­lált a felszabadulásért, a- boldo­gabb jövőért. Képek, tablók, gép­puska, személyi eszközök, igazol­ványok; ezek őrzik itt az emlékü­ket és természetesen az emberi ke­gyelet. Ugyanitt a földszinten a bá­nyaváros gazdag múltjából kapunk ízelítőt. Régi bányaeszközök vízel­vezető csövek megkövesedett da­rabjai; csákányok, favedrek, zász­lók és céhládák Mind. mind a le­tűnt kor kései tanúi Az emeleten pedig ez ünnepi al­kalomra a pénzverés történetét az érmék, plakettek gazdag anyagát mutatták be- Itt láthatók az ősem­ber pattintott .köszilankjai a maori kagylók, tehát az első fizetési cse­reeszközök, a görögök romaiak, kel­ták vaskos arany- és ezüstpénzei, mindegyik remekbe szabott művé­szi darab. A középkor ritkaságai, a körmöci aranyak fényesen csillog­nak a vitrinben. Korok, századok, királyok szerint precízen csoporto-' sitva. Végig követhetjük itt a pén­zek kialakulását, mely hű képet ad az akkori társadalom művészi ízlé­séről is. Az újabb kor vitrinjeiben ott láthatjuk Csehszlovákia vala­mennyi fémpénzét. Ez már a jelen történelme. OZSVALD ÁRPÁD sLdÉINi ~ t zat. Két pénzverőre egy segédmun­kás jutott. A város és a pénzverde a XIV. században élte virágkorát, nem­csak Magyarországon, ahol mint fö bányaváros vezető szerepet ját­­zott, de európai méretben is csen­gő nevet vívott ki megának. Kirá­lyok és fejedelmek voltak a pártfo-Talán egy átmulatott farsangi éj­szaka hangulatát ákarta átmenteni a szürke, komor hivatali szobába, a poros akták közé Kreusl János jegyző úr, aki — lehet tolipróbál­gatás gyánánt — lefirkantotta ezt a táncos kedvű, vénasszony-csú­­foló ötsoros strófát. Ezeket a régi emlékeket gondo­lom át újra magamban, míg egy csoporttal én is sorra kerülök, hogy átléphessem a nagymúltú pénzver­de sokat koptatott küszöbét. Első utunk a tervező műhelybe vezet, ahol fehér köpenyes emberek, lá­nyok, a széles asztalokon képlé­keny anyagból megtervezik az ér­mék, plakettek, jelvények formáját, majd gipszbe és könnyű műanyag­ba öntik. És innen kerül a máso­lóterembe, ahol a gépek pontosan átmásolják az eredeti fémnagyság-A magyar irodalomtörténetben a körmöcbányai tánc-szóval örökítet­te meg nevét a város. A városi szá­madáskönyvben (1505) maradt fenn a máig is sokat emlegetett és idé­zett virágének-töredék: Supra aggnő, szökj fel kabla Hazajött firjed, tombj Kató! A te szip palástodban Gombos sarudban Haja, haja virágom! ABSOLON (3) ÉS ARCHÍV FELV. GOBELINJEI Komáromi Vnb megrendelésére hozzá­lát egy 8x3 m nagyságú gobelin meg­alkotásához „Komárom" címmel. Két évig tervez, dolgozik az alkotáson. Ö maga ezt mondotta művéről: „Sokat töprengtem új alkotásom motívumán, össze akartam fogni, művészi formá­ban, városunk történelmi hagyományait az újjal, a jelenlegi szocialista fejlődés­sel és előrevetíteni a jövőt is. Művem egyik alapmotívuma, hogy csak béké­ben lehet szabadon dolgozni, boldogan alkotni, építeni egy országot, egy vá­rost." Az elmúlt időszakban több bel- és külföldi intézmény kérte gobelinünket, hogy kiállítsa, s ez már egymagában fémjelzi művészeti értékét. Mester Péter oktatja és neveli a ko­máromi művészeti népiskola tanítvá­nyait, akiktől ebben az évben meg­válik, hogy teljesen a művészi alkotás­nak szentelje magát. Mint népművelő Dunaradvány és környéke tehetséges fiataljainak rajzkészségét igyekszik ki­bontakoztatni. Munkájában társa és egyben legszigorúbb kritikusa Mesterné Fülöp Ilona Derkovits-dijas grafikus. Mester Péter ma 28 éves, tele ambí­cióval és alkotásvággyal. Amikor a jö­vőről érdeklődöm röviden így fogal­mazza meg terveit, elképzeléseit: „Még sok szépet akarok alkotni az emberek számára, magas művészi és esztétikai színvonalon. Az egyedi alkotások mel­lett szeretném különböző középületek, így például az épülő új komáromi kultúrház komplett képzőművészi díszí­tését vállalni." BENDE ISTVÁN 13

Next

/
Thumbnails
Contents