A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-11-25 / 48. szám
ra. A falakon állandó kiállításként az érmék és plakettek, valamint Csehszlovákia ércpénzeinek felnagyított makettjei láthatók. A pénzverde már a középkortól kezdve híres volt művészi érem- és plakettkészítéséröl is. A Szentgyörgy-érméket a középkorban, de később is nagyon kedvelték. Keskeny folyosókon, meredek lépcsőkön megyünk egyik teremből a másikba, a többször átalakított műhelyek összekötő útjai néha még a középkor hangulatát idézik. Csak a villanymotorok zaja a verőgépek ütemes kopogása és á kékruhás fiatalok mosolygós arca ébreszt a jelenre. Az új pénzverde alapjait már lerakták, de a régi, többször korszerűsítve még hűségesen szolgál. A zöld gépek mellett nyugodt mozdulatokkal .dolgoznak a lányok, asszonyok és tempósan hullanak a tartályba az öt-, tíz-, húsz- és ötvenfilléresek. Megbízható női kezek és éber szemek válogatják ki a lassan futó és megállítható széles szalagról a hibás érrfiéket és csomagolják, mérik az aprópénzes zsákokat. Nincs kapkodás, minden előírás szerint, megadott módon és időben történik, és talán már így történt évszázadokon keresztül is. Egy másik teremben a jelvényeket vágják, formázzák, festik. Ki tudja hány és hány ezer jelvény került ki már, a jelvénygyűjtők nagy örömére e fiatal lányok, fiúk ügyes kezei közül. fgy járjuk végig a termeket és nézzük azt a sok-sok munkát, mely a pénzveréshez hozzátartozik, s amikor kijövünk, eszünkbe jut, hogy az a tízfilléres, 'melyért néha restellünk lehajolni az utcán, hány munkáskézen megy, keresztül, míg c zsebünkbe, az üzletekbe jut. • A városi múzeum erre az alkalomra önálló kiállítást készített. A földszinten a munkásmozgalom gazdag hagyományaival ismerkedhet meg a látogató. Sztrájkok, tüntetések, csendőrterror. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a pénzverde dolgozói és c város polgárai közül sokan harcoltak a partizánok oldalán. A német fasiszták bosszúból a város 104 házát gyújtották fel és a pénzverde gépeit, berendezéseit is felrobbantották. A város lakói közül sokan haltak hősi halált a felszabadulásért, a- boldogabb jövőért. Képek, tablók, géppuska, személyi eszközök, igazolványok; ezek őrzik itt az emléküket és természetesen az emberi kegyelet. Ugyanitt a földszinten a bányaváros gazdag múltjából kapunk ízelítőt. Régi bányaeszközök vízelvezető csövek megkövesedett darabjai; csákányok, favedrek, zászlók és céhládák Mind. mind a letűnt kor kései tanúi Az emeleten pedig ez ünnepi alkalomra a pénzverés történetét az érmék, plakettek gazdag anyagát mutatták be- Itt láthatók az ősember pattintott .köszilankjai a maori kagylók, tehát az első fizetési csereeszközök, a görögök romaiak, kelták vaskos arany- és ezüstpénzei, mindegyik remekbe szabott művészi darab. A középkor ritkaságai, a körmöci aranyak fényesen csillognak a vitrinben. Korok, századok, királyok szerint precízen csoporto-' sitva. Végig követhetjük itt a pénzek kialakulását, mely hű képet ad az akkori társadalom művészi ízléséről is. Az újabb kor vitrinjeiben ott láthatjuk Csehszlovákia valamennyi fémpénzét. Ez már a jelen történelme. OZSVALD ÁRPÁD sLdÉINi ~ t zat. Két pénzverőre egy segédmunkás jutott. A város és a pénzverde a XIV. században élte virágkorát, nemcsak Magyarországon, ahol mint fö bányaváros vezető szerepet játzott, de európai méretben is csengő nevet vívott ki megának. Királyok és fejedelmek voltak a pártfo-Talán egy átmulatott farsangi éjszaka hangulatát ákarta átmenteni a szürke, komor hivatali szobába, a poros akták közé Kreusl János jegyző úr, aki — lehet tolipróbálgatás gyánánt — lefirkantotta ezt a táncos kedvű, vénasszony-csúfoló ötsoros strófát. Ezeket a régi emlékeket gondolom át újra magamban, míg egy csoporttal én is sorra kerülök, hogy átléphessem a nagymúltú pénzverde sokat koptatott küszöbét. Első utunk a tervező műhelybe vezet, ahol fehér köpenyes emberek, lányok, a széles asztalokon képlékeny anyagból megtervezik az érmék, plakettek, jelvények formáját, majd gipszbe és könnyű műanyagba öntik. És innen kerül a másolóterembe, ahol a gépek pontosan átmásolják az eredeti fémnagyság-A magyar irodalomtörténetben a körmöcbányai tánc-szóval örökítette meg nevét a város. A városi számadáskönyvben (1505) maradt fenn a máig is sokat emlegetett és idézett virágének-töredék: Supra aggnő, szökj fel kabla Hazajött firjed, tombj Kató! A te szip palástodban Gombos sarudban Haja, haja virágom! ABSOLON (3) ÉS ARCHÍV FELV. GOBELINJEI Komáromi Vnb megrendelésére hozzálát egy 8x3 m nagyságú gobelin megalkotásához „Komárom" címmel. Két évig tervez, dolgozik az alkotáson. Ö maga ezt mondotta művéről: „Sokat töprengtem új alkotásom motívumán, össze akartam fogni, művészi formában, városunk történelmi hagyományait az újjal, a jelenlegi szocialista fejlődéssel és előrevetíteni a jövőt is. Művem egyik alapmotívuma, hogy csak békében lehet szabadon dolgozni, boldogan alkotni, építeni egy országot, egy várost." Az elmúlt időszakban több bel- és külföldi intézmény kérte gobelinünket, hogy kiállítsa, s ez már egymagában fémjelzi művészeti értékét. Mester Péter oktatja és neveli a komáromi művészeti népiskola tanítványait, akiktől ebben az évben megválik, hogy teljesen a művészi alkotásnak szentelje magát. Mint népművelő Dunaradvány és környéke tehetséges fiataljainak rajzkészségét igyekszik kibontakoztatni. Munkájában társa és egyben legszigorúbb kritikusa Mesterné Fülöp Ilona Derkovits-dijas grafikus. Mester Péter ma 28 éves, tele ambícióval és alkotásvággyal. Amikor a jövőről érdeklődöm röviden így fogalmazza meg terveit, elképzeléseit: „Még sok szépet akarok alkotni az emberek számára, magas művészi és esztétikai színvonalon. Az egyedi alkotások mellett szeretném különböző középületek, így például az épülő új komáromi kultúrház komplett képzőművészi díszítését vállalni." BENDE ISTVÁN 13
