A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-11-18 / 47. szám

a iM L E m ľ a a a A 18. század végének és a 19. szá­zad elej snek történelmi eseményei, a francia orradalom, a napóleoni had­járatok megváltoztatták a társadalmi rétegek I gényeit. A főúri kastélyok sza­lonokat, koncerttermeket nyitnak és csak alkalmanként hívják meg koncer­tezni a enészeket. Megszűnik az alatt­valót m ?g tiszte lő udvari muzsikusi cím. Ritkasá; számba megy, ha egy kastély udvari muzsikust fogad, ám az is fur­csa, ha egy zeneszerző feladva függet­lenségét főúri alattvalóként parancsra ír zenét. Nem, e kor zenészei már a nemzeti ébredés korát élik, az egyéni­ség jogát hirdető eszméket titkon ápol­va, Metternich rémuralma alatt, üstö­kösként robbannak be az olyan hang­szeres virtuózok is, mint Paganini a he­gedűs. Az új kifejezésmód hátterében érzelmekkel túltelített fantasztikus ese­mények, mitikus elképzelések vagy épp nemzeti fellángolások rejlenek. Bécset sem kerüli el ez az áramlót, hisz zené­je egyedi alapokon a legtermékenyebb talajon nyugszik, Haydn, Mozart és a nagy példakép, a fáradhatatlanul dol­gozó titán, Beethoven jóvoltából. Becs hemzseg ekkortájt a besúgóktól, akik minden haladó szellemű törekvést igye­keztek aláásni. A zene fő irányadója, a császári udvar szerint a zene csak lágy, dallamos olasz muzsika lehet, ez ugyanis megakadályozza a hazafias eszmék kibontakozását. Mozart tanító­ja és hosszú életet élvező riválisa, az olasz Salieri tartja magát a megbízha­tóság és elismerés trónusán. A 19. századot jellemző, új zenei stílus felbontja a klasszikus formákat, nagyon forradalmi és termékeny kor­szakot alkotva, a zenetudomány a ro­mantizmus jelzővel illeti. (Az áttekint­hetőség kedvéért felosztja korai és ké­sői időszakra.) A korai romantizmus egyik fő képvi­­sélője Franz Schubert, szülei 12. gyer­mekeként 1797. január 31-én Bécs kül­városában született. Apja, szerény is­kolaigazgatói jövedelméből nyomorúsá­gos küzdelem árán tudta csak népes családját eltartani. Gyermekeinek jöve­delmező állást szeretett volna biztosíta­ni, ezért rossz szemmel nézte fiának már kis korában feltűnő zenei készsé­gét. örült válna, ha fia a muzsikát csak kedvtelés számban vette volna, nem pedig hivatásként. Megtanította ugyan hegedülni, mert szükség volt er­re a házimuzsikálásoknál. Náluk is, mint szinte minden második bécsi ház­ban esténként összejöttek a családta­gok, barátok, hogy vonósnégyeseket, szimfóniákat játszanak. A kis Schubert gyorsan elsajátította a hegedűjátékot, bátyjától pedig megtanult zongorázni. Zeneileg hámor túlnőtt környezetén. El­hivatottsága meghatározta életének to­vábbi .alakulását. Anyagi okokból kon­­viktusba adták, ahol kosztat, ruházatot kapott. Zenei oktatását maga Salieri vette a kezébe. Az énekkarban szop­ránt énekelt, játszott a konviktus zene­karában, majd később vezényelte is azt. Már ezekben az években kezdett komponálni: keringőket, Ferdinánd bátyja számára négykezes zongoramű­­veket, első nagy szerelméhez (Grob Terézhez) pedig dalokat írt. Anyját ko­rán elveszítette, apja újból megháza­sodott. A családhoz fűződő kapcsolatai meglazultak. Konviktusi tanulmányait sem fejezte be, s félő volt, hogy kato­nának viszik. Egyedüli menekvésnek az apja iskolájában elfogadott segédta­nítói áMás bizonyult. A kötöttséget a­­zonban nem bírta sokáig, három év után otthagyta állását. Vállalta a sza­bad-művész viszontagságos életmódját. Schubert fáradhatatlanul dolgozott, de életének menetét nem tudta irá­nyítani. Barátai segítségéből tengette szerény körülmények közt életét. Mű­veinek kiadását — amiből busás anya­gi fedezete származhatott volna — nem tudta elérni. Muzsikája a nagyközön­ségnél sem talált visszhangra. Kora nem ismerte fel zeneszerzőjének érté­két, zsenialitását. A kiadókhoz bekül­dött művek átnézetlenül kerültek vissza, mert az ismeretlen Schubert név nem kínált jövedelmi nyereséget. Ugyanez történt 1825-ben a Goethé­nek küldött Goethe-vPrsekne írt dalok­kal is. A nagy költő még a fáradságot sem vette, hogy felbontsa a külde­ményt. Életében, barátai segítségével néhány dala és egy vonósnégyese je­lent meg. Az élet nehézségeit, sikerte­lenségeit csak a munkába temetkezés enyhítette. A legtermékenyebb zene­szerzők egyike volt. 17 év alatt 1500 művet komponált — s ez szinte fizikai képtelenségnek tűnik! Életének talán legboldogabb időszaka az volt, amikor elfogadta gróf Eszterházy János meg­hívását és Zselízen a nyári kastélyban házitanítóskodott. Itt kezdődött remény­telen vonzódása a komtesz, Eszterházy Karolina iránt. Társadalmi pozíciója, bizonytalan anyagi körülményei meg­gátolták, hogy valaha is házasságot kössön. Bohém társai körében, Bécsben nyerte vissza nyugalmát. Egyedüli élet­társa a zene maradt, amelynek segít­ségével kifejezhette lelkének minden keserűségét, vágyát. Zenéje tisztább képet tár elénk, életéről, mint bármely regény vagy tanulmány. Gondoljunk csak dalciklusaira: A szép molnárlány­ra, a Téli utazásra, az Ossian dalokra, (150 éve halt meg FRANZ SCHUBERT) a Hattyúdalra. Több mint hatszáz dal a zeneirodalom egyedi művei. Új, ad­dig ismeretlen módon építi a szöveg mondanivalóját a zenei szövetbe. Dal­lamaival értelmet és szépséget ad még egy gyengén sikerült strófának is. Da­lokból születtek szimfóniái, zongoraszo­nátái, impromtus-ai, kamaraművei. Sa­játos stílusa elindított egy új zenei kor­szakot. Szimfóniái példaképül szolgál­tak a romantika későbbi képviselőinek, Brucknernek és Mahlernak. Dalai elő­futárai a Schumann-daloknak. Schubert munkássága a Metternich korszakra esik, talán ez a tény is, mostoha sorsa magyarázatául szolgál. A rengeteg munka és súlyos beteg­sége korán felőrölték fizikumát, fiatalon halt meg 1828. november 19-én. Ha­lálos ágya mellett Ferdinánd bátyja őrködött. Az ő feljegyzéseiből tudjuk, hogy Schubertét saját kívánságára he­lyezték örök nyugalomra Beethoven sír­helye mellé. Művei szerteszét, rendezetlenül ma­radtak utána. Kiadatásukon Schubert Ferdinánd fáradozott — kezdetben hasztalan. Később Robert Schumann kutatta fel és adatta ki a művek nagy részét. Schumann a Pillangó és Carne­­vál c. könyvében méltó emléket állít Schubert művészetének. Tudományosan, ugyanakkor szép nyelvezettel elemzi műveit. Az idei évad hangversenyeinek műsorából ritkán hiányoznak művei. A bratislavai zenei ünnepségeken jeles művészek adták elő darabjait, pl. Jörg Demus osztrák zongorista, továbbá El­la Ameling, aki Dalton Baldwin zon­gorakíséretével lenyűgözően tolmácsol­ta dalait. A haagai zenekar is mély zeneiséggel adta elő a C-dúr szimfó­niát. A közelmúltban új, róla szóló könyvek, tanulmányok kerültek kiadásra, valamint műveinek kottaanyaga. Amb­­rózy Ágoston most megjelent, könyves­boltjainkban is kapható könyve, a Bo­rostyán a zenei szépirodalom egyik leg­sikeresebb életrajzi regénye. Hamar Judit 1. Galileo Galilei, kiváló olasz csilla­gász, fizikus és matematikus, a mate­rialista világnézet egyik előfutára. Né­zetei az egyház támadását váltották ki, és az inkvizíció arra kényszerítette, hogy tanait visszavonja. Tragikus sorsa a tudományos igazságért folytatott harc jelképévé vált. Mi volt Galilei közismert mondása? A 19. számú képes verseny nyertese: Mácsadi Erzsébet, Veľké Ludince 80. Minden héten két fényképet közlünk. Az egyiken egy világhírű író, zeneszer­ző, képzőművész, tudós arcképét hoz­zuk, a másikon egy-egy ország főváro­sának vagy ismertebb városának egy jellegzetes negyedéről, emlékművéről készült kép látható. Olvasóinknak az lesz a feladatuk, hogy kitalálják, kit ábrázol a kép, vagy ha az illető személyt megnevezzük, akkor egy-két művének címét kell fel­sorolni. A másik képről pedig azt kell megírni, hogy melyik város, illetve me­lyik híres épület, emlékmű stb. látható rajta. A helyes megfejtők között minden héten 100 korona értékű könyv- és hanglemez-utalványt és ezenkívül havonta egyszer két akta­táskát sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amelyet a megfejtéssel együtt levelező­lapra ragasztva a megjelenéstől számí­tott egy héten belül kell elküldeni a szerkesztőség címére. A szelvény nélküli vagy a későn érkezett megfejtéseket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. 2. Az Iraki Köztársaság fővárosa. A Tigris folyó két partján épült. Föld­rajzi helyzete igen kedvező. Fontos vasúti, közúti és légi közlekedési cso­mópont. Közelében a forradalom után hatalmas kőolaj-feldolgozó üzem épült. Mi a város neve? 24 KICSODA? VERSENY­MICSODA? SZELVÉNY 15

Next

/
Thumbnails
Contents