A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-11-18 / 47. szám
31 HELYZETE CSEHSZLOVÁKIÁBAN tosittatik: a) a saját nyelven való művelődés joga; b) a sokoldalú kulturális fejlődés joga; c) anyanyelvűk használatának joga a hivatalos érintkezésben az illető nemzetiség lakta területeken; d) a nemzeti kulturális társadalmi szervezetekben való társulás joga; e) a sa- ■ jót anyanyelvi sajtóra és tájékoztatásra való jog. Ez a rendelkezés alkotmányjogilag rögzíti a nemzetiségek egyenjogúságát a cseh és a szlovák nemzettel, ami azáltal fejeződik ki, hogy a 3. cikkely idézett 1. bekezdésében a törvényhozó rögzíti azokat a jogokat, amelyek meghatározók és közvetlenül szükségesek a nemzetiségek tulajdon jellegének megőrzése céljából és kultúrájuk fejlesztésének biztosítására. Ezek a jogok a társadalmi gyakorlatban is teljes mértékben érvényesülnek, éspedig a nemzetiségi iskolák rendszerén keresztül, mely szerves része a Csehszlovák Szocialista Köztársaság oktatási-nevelési rendszerének, az egyetemi, főiskolai tanulmányokat is beleértve. A nemzetiségek e jogai megvalósulnak továbbá hivatásos színházaik, hivatásos és félhivatásos, valamint amatőr énekkaraik és táncegyütteseik révén. A nemzetiségek nyelvén megjelennek napi- és hetilapok, folyóiratok. A nemzetiségeknek megvannak a maguk kiadói, amelyek saját anyanyelvükön jelentetnek meg kiadványokat. A Csehszlovák Rádiónak is vannak nemzetiségi adásai. Ezenkívül a nemzetiségeknek megvannak a saját kulturális szervezeteik, illetve egyesületeik. A nemzetiségi alkotmánytörvény 3. cikkelyében rögzített jogoknak a társadalmi-politikai gyakorlatban való megvalósításával kapcsolatban szem előtt kell tartani, hogy a szocialista társadalmunkban a cseh és a szlovák nemzettel együtt élő nemzetiségek egyenjogú érvényesülésének érdekében, éspedig a gazdasági, társadalmi-politikai, az állami és kulturális élet valamennyi területén, szükséges, hogy a nemzetiségek tagjai bírják a cseh vagy a szlovák nyelvet. Ezért igen nagy a szerepe és a feladata a nemzetiségi gyermekeknek és fiataloknak általános ismereteket, műveltséget közvetítő iskoláknak. Ezeknek megfelelő lehetőséget kell biztosítaniuk számukra, hogy kellőképpen elsajátítsák és aktívan használni tudják a cseh vagy a szlovák nyelvet. Ezt a tényt igazolják Ján Fojtíknak, a CSKP KB titkárának a szavai is, aki a CSKP KB 1973. július 3-i ülésén ezeket mondotta: „A magyar, a lengyel, az ukrán és a német oktatási nyelvű iskolákban törekedni kell a cseh vagy'a szlovák nyelv elsajátíttatására. Az említett iskolák tanulóinak saját érdeke ez. Fontosnak kell tartanunk, hogy bármiféle nehézségek nélkül érvényesülhessenek a továbbtanulásban vagy a politikai, a gazdasági és a kulturális élet bármely területén az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságban." Külön rá kell mutatni: az idézett alkotmánytörvény 4. cikkelye a szocialista internacionalizmus szellemében kimondja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden állampolgára szabadon dönthet nemzetiségi hovatartozásáról, saját meggyőződésének megfelelően. Bármely nemzetiséghez tartozása nem lehet hátrányára a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben való érvényesülése tekintetében. Ez a cikkely ugyancsak megtiltja az erőszak bármely formájának alkalmazását a nemzeti jelleg megváltoztatásának irányában. A nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény 5. cikkelyének 2. bekezdése fontos garanciát tartalmaz a nemzetek és a nemzetiségek egyenjogúságának biztosítására azzal, hogy kimondja: a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács törvényekkel határozza meg, hogy mely képviseleti és végrehajtó szervek mellett kell létesíteni olyan szerveket, amelyek gondoskodnak a nemzetiségek jogainak érvényesítéséről. E rendelkezésnek megfelelően a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács a nemzeti bizottságok és a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságokat hoztak létre. A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya is létrehozta a Nemzetiségügyi Tanácsot. Ennek tevékenységét a titkárság irányítja. A csehszlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa titkárságának funkcióját a Cseh Szocialista Köztársaság kormányhivatalának nemzeti bizottsági és nemzetiségi ügyekkel foglalkozó szekciója, a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa titkárságának funkcióját az SZSZK kormányhivatalának nemzetiségügyi szakosztálya látja el. A Csehszlovákiában élő nemzetiségek alkotmányjogi helyzetét értékelve hangsúlyozni kell, hogy a CSKP és az SZLKP kedvező feltételeket alakítanak ki a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény rendelkezéseinek maradéktalan végrehajtásához a társadalmi-politikai gyakorlatban. A Csehszlovákiában élő nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi államjogi elrendezésével együtt teljes összetettségében biztosítja a nemzetiségek egyenjogúságát a cseh és a szlovák nemzettel. E törvény alapján a nemzetiségek tagjai, mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság teljes jogú állampolgárai a cseh és a szlovák nemzet tagjaival együtt részt vesznek az állami politika kialakításában, az államhatalom gyakorlásában, az állam bel- és külpolitikájának megvalósításában, valamint a szocialista társadalom és a szövetségi állam irányításában és igazgatásában, s a CSKP vezetésével a fejlett szocialista társadalmat építik. Ez az alkotmánytörvény a csehszlovák szocialista szövetségi államjogi elrendezéssel együtt megteremti a politikai és jogi feltételeket az összehangolt kölcsönös kapcsolatokhoz a szocialista együttes igazgatásban, a nemzetiségek kisebbségének a cseh és a szlovák nemzettel való egyenjogú és azonos érvényesüléséhez. Ugyancsak optimális feltételeket teremt sokoldalú fejlődésükhöz és közeledésükhöz, valamint szocialista szövetségi államunk belső egységének megszilárdításához a szocialista internacionalizmus és hazafiság szellemében. 5 A G UNK J YEBEN A szemléltető agitáció és propaganda keretében az alapszervezetek faliújságokon szemléltetik Csehszlovákia és a Szovjetunió, valamint a KGST-országok sokoldalú kapcsolatait és a gazdaságuk összehangolására irányuló intézkedéseket. Ugyancsak a barátság hónapjában kerül megrendezésre a járásban a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet viselő szocialista brigádok találkozója, amelyen értékelik eddigi tevékenységüket, kicserélik tapasztalataikat és meghatározzák további tennivalóikat. A járás dolgozói szocialista kötelezettségvállalásokkal köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóját, s tervfeladataik idő előtti teljesítésére tesznek felajánlásokat. így például az illésházi (Nový Život) egységes földművesszövetkezet tehenészetében dolgozó, Hordósy János vezette szocialista brigád vállalta, hogy a barátság hónapjának végéig teljesíti az évi fejési tervét, s az év végéig több mint százezer liter tejet fejnek terven felül. A járás iskoláinak több mint 1600 tanulója és diákja folytat levelezést szovjet pajtásokkal. A levelekből és ajándéktárgyakból kiállítást rendeznek. A könyvesboltok árusítással egybekötött könyvkiállításokat szerveznek orosz és szovjet szerzők műveiből. Megrendezésre kerül a járásban a szovjet filmek hete, erre a CSSZBSZ járási bizottsága biztosította a filmeket. Szovjet turistacsoportokat fogadunk, s azon leszünk, hogy ezek a járás minél több községébe eljussanak tapasztalatcserére, új barátságok kötésére. Az orosz nyelv tanításának eredményesebbé tétele érdekében a járási nemzeti bizottság oktatási ügyosztályával karöltve megszervezzük az orosz nyelvszakosok — tanítók és tanárok — járási aktíváját, amely az orosz nyelvtanítás korszerű módszereivel foglalkozik. Már hagyományosan az alapszervezetekben megkezdődnek a kezdők és haladók számára szervezett orosz nyelvtanfolyamok, amelyek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A CSSZBSZ járási bizottsága a Nemzeti Front többi tömegszervezetével és a CSEMADOK-kal együttműködve a „Barátság dallamai" néven népdalversenyt szervez, amely iránt főleg a fiatalok érdeklődnek. Hagyományosan megrendezésre kerül az iskoláskorú fiatalok részvételével a Puskin-emlékverseny. Az alapszervezetek mindegyikében beszélgetésekkel egybekötött vitát tartanak Leonyid Brezsnyev elvtárs „Kis föld” című könyvéről. A barátság hónapjának kiterjedt rendezvényeivel a járás dolgozói a Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan testvérbarátságról tesznek tanúságot, amely a szocialista Csehszlovákia további fejlődésének megbízható zálo-SVINGER ISTVÁN Egyik ismerősöm nemrég felháborodottan panaszolta, hogy legutóbb az egyik nemzetközi jégkorong-mérkőzésen a lelátó közönségének egy része minősíthetetlenül viselkedett. Voltak néhányan, akik például füttykoncerttel fogadták az egyik baráti ország himnuszát, majd a mérkőzés folyamán orditozva, válogatatlan megjegyzésekkel becsmérelték különösen az egyik játékvezetőt, emlegetve a nemzetiségét is. És ami még rosszabb, mindezt kiskorú gyerekeik jelenlétében tették, akiket magukkal vittek az említett jégkorong-mérkőzésre, és minden bizonnyal a kiskorú tanulékony utódokban éppen ezek a minősíthetetlen szavak és trágár kifejezések maradtak meg útmutatóul az életbe. Az ember elgondolkodik, vajon kik ezek az emberek? Kik ezek a fiatalok vagy családapák, akik egy-egy sporteseményen minden emberi mivoltukból kivetkőzve sértegetnek mindent és mindenkit. De közben azon is elgondolkozik az ember, hogy honnan, kitől tanulják ezt a viselkedést. Hol vannak az indítékai ennek a minősíthetetlen magatartásnak, amely sok esetben egyenesen gyűlöletté fajul a nézőtéren. A testnevelési szervek tudtommal évtizedek óta igyekeznek, különböző nevelési formákat alkalmazva, pozitívan befolyásolni a közönség viselkedését. Harcolnak az egészségtelen klubsovinizmus ellen. Egész oktatásinevelési rendszerünk az óvodától kezdve valamennyi típusú iskolában az internacionalizmus szellemének elmélyítését szolgálja. Mégis gyakran előfordulnak az említett jégkorong-mérkőzésen tapasztalt jelenségek. Így tehát csak azt lehet megállapítani, hogy egyes emberek ilyesfajta megnyilvánulásai szélsőséges nacionalizmusból fakadnak, amely éppen a sportmérkőzéseken tör ki gátlástalanul. Ezek azok az emberek, akik számára a saját nemzeti színeket viselő csapat győzelme a nemzeti dicsőség csúcsát, veresége viszont nemzeti katasztrófát jelent a számukra. A sport számukra megszűnt sport lenni: a jégkorong-stadion vagy a labdarúgó-pálya nekik azonos a bikaviadalok arénájával, ahol csapatuknak mindenáron győznie kell. A sport eszerint elvesztette varázsát, egészséges szelleme háttérbe szorul; helyette eluralkodnak az indulatok, ennek rendelve alá mindent, ami a pályán történik. Azt hiszem, ideje lenne tenni valamit ezek ellen az emberek ellen. És talán sokat tehetne az egyes sportmérkőzések közönségének józanul gondolkodó többsége. Mi történne például, ha azok, akik józanul néznek a sportra, rendreutasítanák ezeket a vagánykodókat? így talán elejét lehetne venni a szélsőséges indulatok kitörésének. Nem könnyű feladat ez. Jómagam is átéltem egy-két vitát a stadionok lelátóin, ezek azonban sajnálatos módon mindig az emberi mivoltukból kivetkőzött rendzavarok győzelmével végződtek? Miért? Mert a legtöbb rendes ember inkább abbahagyja a vitát, minthogy elviselje a durva támadásokat, a trágár szavakat. Ezeket a magukról megfeledkezett egyéneket egyszer s mindenkorra meg kell rendszabályozni. Véleményem az, hogy következetesebben kellene harcolni a sportmérkőzések közönségének olyan magatartásáért, amellyel elérnénk. hogy a sportot mindenki tekintse az ember s főként az ifjúság sokoldalú testi és szellemi, sőt erkölcsi fejlődése nagyhatású eszközének. 3
