A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-11-11 / 46. szám

TUDOMÁNY­TECHNIKY rm- k -tíaaHSfcá j I WWUP* I * ... J VT i A teljes holdfogyat­kozás megfigyelése Ez év szeptember 16-án érdekes jelenségnek voltak tanúi azok, akik az esti órákban figyelemmel kísér­ték, mi játszódik le az égbolton. Ezen az estén teljes holdfogyatkozás volt. Ezt a ritka jelenséget nagyon figyelmesen tanulmányozták az ágya Mai (Hurbanovo) csillagvizsgálóban. Milan Bálik elvtársat, az intézet igazgatóját arról kérdezem, mit észleltek, mit jegyez­tek fel ezen az estén, és voltak-e érdeklődök ezúttal a csillagvizsgálóban. Az igazgató elmondotta, hogy nagy izgalommal várták e ritka jelenséget. Azt is megtudtam, hogy az intézet tudományos munkatársai az idén már észleltek és tanulmányoztak hasonló jelenséget. Március 24-én volt — igaz nem teljes - hold­­fogyatkozás. Szeptember 16-án azonban teljes hold­­fogyatkozást figyelhettek meg, ami valóban ritka jelenség. Ezúttal némi izgalmat okozott, hogy este­felé elég sűrűn vonultak a város felett a felhők, és bizony az intézet tudományos munkatársainak volt mit tenni annak érdekében, hogy sikerüljön né­hány kifogástalan felvételt készíteniük. Az intézet munkatársai megfigyelték és fényképez­ték a holdfogyatkozás teljes folyamatát, megfelelő távcsővel, illetve teleobjektívvel. A holdfogyatkozás 17 óra 20 perckor kezdődött. Az ógyallai (Hurbanovo) csillagvizsgáló épülete Előbb a Hold egyik fele került árnyékba, a másik felére 18 óra 20 perckor kezdett árnyék borulni. A teljes holdfogyatkozás 19 óra 24 perckor állott be és 20 óra 44 percig tartott. A Hold ezután fokozato­san „növekedett", míg el nem érte eredeti nagy­ságát. Holdfogyatkozás egyébként akkor következik be, amikor a Hold korongja elsötétül a Föld árnyék­kúpjába lépésekor. A jelenséget az okozza, hogy a Holdnak saját fénye nincs, fényét a Naptól kapja. Ha a Föld keringése közben a Nap és a Hold közé kerül, eltakarja a Napot a Hold elől. A jelenség csak holdtöltekor következik be. A holdfogyatkozás teljes, ha a holdkorong teljesen belemerül a Föld árnyékkúpjába. Ez történt az idén szeptember 16-án. Az ógyallai Amatőr Csillagászati Központ tudo­mányos munkatársai célja és igyekezete az volt, hogy megfigyeljék, hogyan esik egybe a Föld árnyékkúpja a holdkráterek széleivel. A megfigyelé­sekről készített tudományos anyagot azután meg­küldték Szlovákia valamennyi csillagvizsgálójának és mind a 600 asztronómiai körének. A holdfogyatkozás megfigyelése iránt óriási volt az érdeklődés. Nemcsak Ógyalláról, hanem a járás határain túlról is özönlöttek az érdeklődők. Bratisla­­vából közép- és főiskolások jöttek, és iskolájuk vagy az ógyallai intézet műszereivel végezték megfigyelé­seiket. KOLOZSI ERNŐ Kormeghatározó kő Az aztékok is, a régi egyiptomiak is használták az obszidiánt — ebből a vulkáni kőzetből készítették áldozókéseiket, egyes munkaeszközeiket. Napjaink­ban az obszidián és a belőle készült tárgyak kitű­nően felhasználhatók az ősi kultúrák korának pon­tos meghatározására. Ez a lehetőség arra épül, hogy a kő állandóan nedvességet nyel el, és a behatoló nedvesség olyan jeleket hagy hátra, amelyeket mikroszkóppal könnyű felismerni. A mérések 500 ezer évre nyúlnak vissza, tíz százaléknál kisebb tévedési veszéllyel. Az Egyesült Államok geológiai szolgálata a jégkorszakokat határozta meg az abszidián elem­zésével. Kiderült, hogy 180 ezer évvel ezelőtt olyan jégkorszak kezdődött a Földön, amely 45 ezer évig tartott, egy további jégkorszak következett 90 ezer évvel ezelőtt, majd pedig egy újabb, 11 ezer évvel időszámításunk kezdete előtt. Még a régészek szá­mára is nagyszerű lehetőségeket kínál az obszidián: egyszerű módszerekkel meghatározhatják az erede­tet, az előállítás helyé és idejét. Egyedül Peruban ezernél több obszidián-kést vizsgáltak meg ezzel a módszerrel és nagy mennyiségű adattal sikerült gazdagítani Peru őstörténetét. Utazás az autópályán és a repülőgép hátán Különös menetoszlop halad az egyik kaliforniai autó­pályán. A többször is felhasználható, rakéta mód­jára függőlegesen a levegőbe emelkedő, majd kül­detése után repülőgép módjára leszálló űrrepülő­gép első példányát szállítják a gyártó üzemből a kísérleti központba. Azóta már sor is került az első repülésekre, először egy Boeing 747-es óriásgép „hátán". A „fiahordó" óriásgéppel az űrrepülőgép megközelítési és leszállási tulajdonságait próbálják ki, azután nagy magasságban leválasztva, már ön­állóan is leszállt az űrrepülőgép. A tervek szerint néhány év múlva már kizárólag ilyen űrrepülőgépek viszik föld körüli pályára a műholdakat, űrhajókat. GYÓGYÍTÓ, ÉLÉNKÍTŐ, KÖRNYEZETVEDO IONOK A vízesés pompás látványát szemlél­ve rendszerint kevesen gondolnak fizikai tulajdonságaira. Az apró víz­­cseppek villamos töltést hordoznak, ionokkal telítik a levegőt, ez pedig nagyon jó hatással van az emberek közérzetére. Egy másik példa: azok­ban az üzemcsarnokokban, amelyek­ben precíziós készülékeket, berende­zéseket is gyártanak, a levegőt meg kell tisztítani a portól és egyéb me­chanikai szennyező anyagoktól. Minthogy ezzel természetesen az io­nokat is eltávolítják, a munkások ..ionéhséget“ éreznek és hamar ki­fáradnak. Meg kell oldani a levegő mesterséges ionizálását. A levegőionizálás jelenségeit és le­hetőségeit immár évtizedek óta ku­tatják behatóan az Észt SZSZK-ban, a tartui állami egyetemen. 1964-ben külön laboratóriumot létesítettek a villamos térben elszaporodott folya­dékok részecskeképződési folyama­tainak vizsgálatára, és gyakorlati cé­lokra számos elektro-aeroszolgenerá­­tort fejlesztettek ki. Ezeknek a berendezéseknek az élet legkülönbözőbb területein hasz­nát vehetik. A gyógyításban például egyebek között a légutak égési sé­rüléseinek. gyógyítására használják őket. A levegőben szétporlasztott gyógyszert belégzi a beteg, így a pei+net közvetlenül a megsebzett szövetekhez jut. Villamos töltésük révén a gyógyszerek gyorsan lera­kódnak a belső szervek felszínére. Hasonlóan jó eredménnyel hasznosít­ják az elektro-aeroszolgenerátorokat az állattenyésztésben is. Ha egy nagy szárnyastelepen védőoltásban kell részesíteni az állományt, a vé­dőanyagot szétporlaszthatják a leve­gőben. villamos töltése révén gyor­san bejut a szárnyasok szervezetébe. Mindez persze sokkal kevesebb mun­kát jelent, mintha külön-külön kel­lene beoltani minden egyes állatot. A levegőben levő ionok számának, összetételének meghatározása lehe­tővé teszi, hogy állandóan ellenőriz­zék a különböző anyagok mennyisé­gét az üzemek füstgázaiban, égéster­mékeiben és megakadályozhassák, hogy ezeknek koncentrációja na­gyobb lehessen a határértéknél. Az ellenőrzés azonban csupán az egyik oldal. A másik a tisztítás, ami villa­mos kezelés révén hatékonyabb, mert a villamos töltésű részecskéket könnyebben felfogják a szűrők. A kőolaj mindig tartalmaz bizo­nyos százaléknyi vizet. Ez — na­gyobb fajsúlyú lévén az olajnál — az edény, tartály alján helyezkedik el. A tüzelőanyagnak ez a maradéka alkalmatlan az elégetésre és leg­többször hulladékként el kell szállí­tani. Ugyanúgy, mint a fűtőanyag­gal átitatott homokot, amely a tar­tály alján gyűlik össze. A tartui egyetemen kidolgozott módszerrel az akár 40 százaléknyi vizet tartalma­zó kőolajmaradék, valamint a fűtő­anyag-homok keverék is elégethető, így nincs szükség olyan .szemétlera­kóhelyekre, amelyek szennyezik kör­nyezetünket és a talajrétegekbe be­szivárgó olaj sem szennyezheti a természetes vizeket. Az új módszer azt is lehetővé teszi, hogy a mosodák, festőműhelyek mérgezett szennyvi­zét, valamint a vegyi szennyező a­­nyagokat elégethessék a kazánok­ban. Az elégetési folyamat gyakorla­tilag nem szennyezi a levegőt. A papíripar szakértőivel is érde­kes kutatásokat végeztek a tartui la­boratórium munkatársai. A papír­­gyártás száraz módszerrel (ezt a nagyarányú vízszennyezés diktálja) technológiai nehézségbe ütközik: a forgó papírtekercsek rendkívüli mér­tékben feltöltődnek sztatikus villa­mossággal. A tartui fizikusok haté­kony módszert ajánlottak a feltöltö­­dés semlegesítésére. Ez a módszer a textiliparban is alkalmazható: itt is sztatikus villamosság fejlődik a szin­tetikus szövetek gyártása közben, .szálszakadást okozva. A tartui la­boratóriumban kifejlesztett berende­zést már számos országban, közöt­tük az Egyesült Államokban. Fran­ciaországban és Angliában szabadal­maztatták. egy finn vállalat pedig már meg is vásárolta a licencét. 18

Next

/
Thumbnails
Contents