A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-10-28 / 44. szám
SZÍNÉSZNŐ ÉS NEMZETI HŐS Melina Mercouri világszerte ismert görög filmsztár. Filmezett Görögországon kívül Angliában Joseph Losey: A cigány és a úriember c. filmjében, Olaszországban Roger Vailland hírneves francia író A törvény c. regénye filmváltozatában. Világhírnevét azonban a „Vasárnap soha” c. filmmel alapozta meg. Ebben a filmben hangzott el az azóta már slágerré vált Pireusz gyermekei című dal. A cannesi filmfesztiválon bemutatott alkotás legjobb női alakítás díját Melina Mercouri nyerte. Melina persze nemcsak színészként és filmszínészként tett hírnévre szert. Annak idején aktívan bekapcsolódott a görög katonai diktatúra elleni harcba, amiért számos kellemetlenségben és megaláztatásban volt része. Egyszer megfenyegették, hogy „felforgató” politikai tevékenységéért megfosztják görög állampolgárságától (ami 1967-ben meg is történt). A sértett így válaszolt: „Görögnek születtem. Görögként fogok meghalni! Pathakos úr fasisztának született. Fasisztaként fog meghalni !” A világ haladó közvéleménye, és a színész-kollégák, írók, közéleti személyiségek megvédték Melinát. Simone Signorét, Betsy Blair, Alberto Moravia, Yves Montand, Juliette Greco, Arthur Miller, Leonard Bernstein és sokan mások a színésznő igazságos harca mellett szálltak síkra. 1969-ben Rómában több mint kétmillió munkás hallgatta végig beszédét. Hét éven keresztül járta a világot, találkozott a békeszerető emberekkel. Hazája szeretetét nem ölték ki szívéből. A junta vereséget szenvedett, Melina győzött. Az egész világ megtanulta, hogy görög hősnők nemcsak a mitológiában voltak. Ha Melina Mercourival a mozik vásznain vagy a tv képernyőjén találkozunk, gondoljunk arra, hogy nemcsak egy nagy színésznőt, hanem a görög nép hősét láttuk. ABEL GÁBOR EUGEN SUCHOŇ 70 ÉVES Pezinokban 1908. szeptember 25-én született szüleinek második fiaként Eugen Suchoň nemzeti művész. Édesanyja lánynevén Balga Serafina templomi orgonistaként, édesapja Suchoň Ladislav kántortanítóként működött. A családot friss zenei légkör töltötte meg. Édesanyja zongorát tanított, kórust vezetett. Fiának is ő nyújtotta az első zenei ismereteket. A kisfiú gyorsan megtanult zongorázni, sőt rögtönözni is. Ezután hegedűleckéket vett, bátyjával együtt az édesapjuktól. Tanulmányait ötéves korában a magyar iskolában kezdte. Az idő tájt erősödik a szlovák nemzeti öntudat. Suchoň szülei kezdettől fogva ragaszkodtak nemzetiségükhöz, és igyekeztek ilyen szellemben nevelni gyerekeiket. Baráti körüket is nagyon megválogatva szoros kapcsolatot tartottak fenn a znióváraljai szlovák gimnázium tanáraival. Az első világháború befejeztével Eugen Suchoň átkerülhetett szlovák iskolába. 1920-ban beiratkozott a bratislavai konzervatóriumba, ahol Frico Kafendánál és Adamcová-Svobodovánál zongorázni, Vincoureknál zeneszerzést és Kafenda professzornál vezényelni tanult. 1931-ben a prágai mesteriskolában Vítézslav Novák növendéke lett. Az otthonról kapott egészséges zenei nevelés meghatározta pályájának ívelését. Zenei nyelve a szlovák népdalok lírájából fakad. A szláv többszólamú éneklés nála akkordikus, tehát több hangból álló hangzattömbök egymásutániságában nyilvánul meg. Kórusművei közül a legismertebb a gyakran műsoron lévő, népi ihletésű „Aká si mi krásna” című. Suchoň az első szlovák nemzeti opera megteremtője. Az Örvény (Krútňava) című opera témája egy szlovák faluban lejátszódó dráma — balladai hangvételben. Történelmi tárgyú egy másik zenedrámája, a Szvatopluk. Suchoň megteremtette a modern szlovák zene alapjait. Maga köré gyűjtötte a tehetséges hazai kortárs zeneszerzőket. Tagja a zenei világszövetségnek. Kapcsolatban volt Kodály Zoltánnal és dr. tJjfalussy József zeneesztétával. A konzervatóriumban és a tanárképző intézetben pedagógiai munkásságot fejtett ki. Ismertek gyermekeknek írott kis zongoradarabjai zongorakíséretes népdalfeldolgozásai. Gyakran tart zenei előadásokat diákoknak. Egy ilyen kedves összejövetelen zongoradarabjait elemezte, s a diákok Klára Havlíková zongoraművésznő előadásában rögtön meg is hallgathatták a müvek egyes részleteit. Ekkor a mester szóba hozta Musszorgszkij: Egy kiállítás képei című zongoradarabját és ennek Ravel által feldolgozott változatát. Ezt mindenki ismerte, viszont az eredeti zongoradarabot már kevesebben. Ritkán tűzik műsorra, mivel a zenekari változat mellett eltörpül, színtelenné válik a zongorahang. Mindezt azért mondta el, hogy megértsük, őt is a zenekari hangzás teljességére való törekvés készteti zongoraművei zenekari változatának megírására. A kórusműveken, operákon, zongoradarabokon és zenekari műveken kívül kamaradarabokat is komponál. Művei a hazai és külföldi koncerttermekben egyaránt népszerűek. Eugen Suchoň nemzeti művészt 70. születésnapja alkalmával szeretettel ünnepli hazájának közönsége. Mi is tisztelettel köszöntjük és kívánunk neki sok-sok friss alkotásban teli esztendőt, erőt és jó egészséget. HAMAR JUDIT 1. Jaroslav Hašek, a cseh irodalom egyik legkiválóbb szatirikus írója. Az első világháborúban orosz hadifogságba került. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására be'épett a bolsevik pártba és a Vörös Hadseregben szolgált. 1920-ban tért vissza Csehszlovákiába. Ezekben az években írta híres antimilitarista regényét, melyben magát együgyűnek tettető katona öszszeütközéseit mutatja be a katonai felsőbbségekkel. Mi a népszerű regény címe? Minden héten két fényképet közlünk. Az egyiken egy világhírű író, zeneszerző, képzőművész, tudós arcképét hozzuk, a másikon egy-egy ország fővárosának vagy ismertebb városának egy jellegzetes negyedéről, emlékművéről készült kép látható. Olvasóinknak az lesz a feladatuk, hogy kitalálják, kit ábrázol a kép, vagy ha az illető személyt megnevezzük, akkor egy-két művének címét kell felsorolni. A másik képről pedig azt kell megírni, hogy melyik város, illetve melyik híres épület, emlékmű stb. látható rajta. A helyes megfejtők között minden héten 100 korona értékű könyv- és hanglemez-utalványt és ezenkívül havonta egyszer két aktatáskát sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amelyet a megfejtéssel együtt levelezőlapra ragasztva a megjelenéstől számított egy héten belül kell elküldeni a szerkesztőség címére. A szelvény nélküli vagy a későn érkezett megfejtéseket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. 2. Tíz évvel ezelőtt a bratislavai várban írtak alá egy fontos dokumentumot, mely jelentős tett volt a csehszlovák államiság továbbfejlesztése, nemzeteinek és nemzetiségeinek fejlődése szempontjából. Mi volt ez a dokumentum? A 15-ik számunk képes versenyének nyertese: Fodor Ervin, Pohronský Ruskov 18. Aktatáskát nyertek: Juhász István, Šafárikovo; Sulan Veronika, Galánta. 21 KICSODA? VERSENYMICSODA? SZELVÉNY 15
