A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-08 / 28. szám
2 Mi nem szoktunk az állam kocsijával maszekelni. Váltig mindenki * azt mondja, hogy milyen hülyék vagyunk. Mert nagymama cipelheti a két nagy szatyrot, hogy bomlik ki tőle a visszere, de nagyapám nem tenne meg annyit, hogy a piacról hazaszaladjon vele. Mert ő most is egyre csak azt fújja: neki nem éri meg, hogy aztán ne bízzanak meg benne .. . — Végül is úgy került oda a ház elé, hogy ... Miután leszedtük a Vilmoskörtét, megebédeltünk. Nagyapám háromkor kellett átvegye a szolgálatot. Vasárnap olyankor szélcsend van. Megegyeztünk Kornél bácsival, hogy lehozza a kocsit. . .- Nem, hanem azért, hogy lemossuk, kitakarítsuk. Úgy is lett. Fél három körül jön Kornél bácsi, hogy semmi vész, ilyenkor még a diszpécser is aluszik, nekieshetünk ennek az ócska budinak . ..- Nemcsak azt kell nézni, hogy mit mondanak arra a kocsira, hanem azt is, hogy hogyan. Mert azt is lehet szeretettel mondani, hogy . . . Sokszor nagyapa is azt mondja rá, hogy gyászkocsi meg bakszekér meg Noé bárkája ... De ez nem azt jelenti, hogy . .. Mert ez a kocsi, még a Pobeda fazonú Warsavák közül való, igaz, hogy néhány évvel ezelőtt raktak bele, ahogy Kornél bácsi mondja, egy jobb napokat látott Volga-motort, de ezzel is futott már háromszázezer kilométert; akárhogyan nézzük, ez ma a vállalat legöregebb kocsija. Ha pedig egy motor háromszázezer kilométert kiszolgált, az rendszerint olyan, mint egy hetvenéves öregember, aki már rég nyugdíjban kéne legyen. Nagyapa meg Kornél bácsi viszont vállalták, hogy még kiszednek belőle ötvenezer kilométert.- Jó. Szóval Kornél bácsi a ház elé állítja a kocsit, a kinyitja mind a négy ajtaját, hogy addig is szellőzzön, amíg én a fáskamrából előcipelem a tömlőt.- Igen, az utcán a ház előtt. — Jó; a továbbiakban . . . Igen. Nekikészülődtek, nagyapám rövidnadrágot húzott, Kornél bácsi meg dresszre vetkőzött, tetszik tudni, akkor voltak azok a nagy melegek. .. Irtó muris látvány volt úgy félpucéron az a két hatalmas ember. Mert Kornél bácsi is akkora, mint nagyapa, csak ő nem olyan testes, mivelhogy ő még egészen fiatal, meg ugye neki nem volt olyan nyomorúságos a gyermek- és ifjúkora, mint nagyapámnak a tőkés-földesúri rendszer idején . . . Meg a háború . . .- Én? Dehogy komédiázok. Van is nekem most kedvem komédiázni... Édesanya, ha nálunk vannak, mindig eldugja a fürdőszobából a mérleget. Azt mondja, ha nagyapa egyszer rááll, dobhatjuk a szemétbe. De becsszóra most is megvan egykilencven magas, pedig állítólag ötven után a testmagasság csökken a csigolyák kopása miatt... Ök Kornél bácsival a város legnagyobb sofőrjei... Persze tévedés lenne azt hinni, hogy akkorának lenni olyan nagy öröm .. .- Jaj, hogy a nyomorúságtól hogy lesz kövér valaki? Nem közben, hanem utána. Mint a sportolók, ha egyből abbahagyják az edzéseket.. . Különösen úszók esetében gyakori .. .- Ez aztán igazán nem halandzsa. Én sem értettem, mikor először hallottam a jelenségről, aztán jóatyám megmagyarázta, ő ugyanis nagyon csípi a témát .. .- Igen, orvos. — Nincs. Apóm szerint a gép csak munkaeszközként fogható fel. Következésképpen a kocsi is. Na de az ember az apjával nem szívesen vitatkozik.- Nem, szakmai ártalmakkal foglalkozik. Szóval azok a nemzedékek, akik valaha is éheztek, vagy egyáltalán olyan helyzetben voltak, hogy attól kellett tartaniuk, holnap nem lesz mit egyenek, azok miután befejeződött a háború, meg a nehéz évek elmúltak, többet ettek, mint amennyire a szervezetüknek feltétlenül szüksége volt. Mert az éhezéstől való félelem még mindig bennük volt akkor is, ha többé nem is gondoltak reá .. .- Nem hordok össze már megint... De azt tetszett mondani .. .- Jó, hogy azután . .. Igen. A tömlőt dróttal felerősítettem a konyhában a csapra, áthúztam az utca felőli szobán és kiadtam nagyapámnak az ablakon.- És. És kikönyököltem az ablakba.- Ja, hogy ők . . . Ök elkezdték mosni a kocsit. SZILAGYI ISTVÁN (Románia)- Igen, úgy félmeztelenül az utcán, vasárnap délután. De hát ez ott, abban a fertályban senkit sem zavar. Különben is a sofőr nem ismer vasárnapot, ünnepet, éjszakát. Mert ugye az utast mindig szállítani kell. Abban az utcában meg mindenki becsüli nagyapát. ..- Azután? Semmi. Azazhogy az utca eléggé felázott, s elég nagy tócsa lett. Na de ez ott abban a fertályban senkit sem zavar. A város szélein ugyan nemigen burkolják mellékutcákban az úttestet . ..- Ahogy a kocsimosással végeztek, újra csak kinyitották az ajtókat, hogy szellőzzön ... A pokrócokat kiporolták s felterítették a kerítésre. Mert ugye mindenbe beveszi magát a szag . . . Sokféle ember beül a taxiba, van, hogy piás alakok intik le, a nők meg ahány, annyi féle pacsulit használ, nagyapám is dohányzik, Kornél bácsi is. . . Na meg hiába, öreg a kocsi, a benzin szaga is csak beleivódik mindenbe . ..- Akkor semmi. Miután kiseperték, tisztára nyalták az egész utasteret, nagyapa felnyitotta a motorház tetejét, valamit piszkált benne, Kornél bácsi meg egy csavarhúzóval igazított a zárakon.- Jó, most azt mondom, mikor jött az olasz. .. Csakhogy azt egyikünk sem láthatta, hogy jön.- Én? Én akkor hol is. .. Igen, én akkor a konyhában ... És csak hallom, hogy méltatlankodnak . . .- Igen, az a konyhába is behallatszott ... Erre szaladok én is, hogy lássam, mi van.- Nem, az anyját azt nem szidták .. .- Valami ilyesmit, hogy „a betyár mindenit..." Valami ilyesmit mondtak. De mondhattak volna akármit, hiszen azok akkor már messze jártak, úgyse hallottak volna semmit... — Azt bezzeg nem mondták, hogy nagyapám meg Kornél bácsi mire fel méltatlankodott. Milyen kedvesek. Azzal bezzeg nem dicsekedtek el, hogy ők meg hogy lefröcsköltek bennünket. Mert úgy hajtottak be abba a csendes kültelki utcába, mintha a Monte-Carlorallyen lettek volna . . . Azt ugye említettem, hogy közben fölázott a talaj . . . — Igen, én persze hogy a konyhában voltam... De elég az, hogy Kornél bácsit meg nagyapát. Nyakig sárosak lettek. De ez még hagyján. Hanem a kocsit... Ez volt a nagyobbik baj .. . Mikor végre sikerült a koszból kivájni, akkor. . . Kívül-belül, de még a pokrócokat is a kerítésen, meg a szomszéd ház falát fel az ereszig. Mindent befröcskölt sárral. Szóval ezzel nem dicsekedett el a drága . . . — Mondom, hogy nem lehet tudni, hogy került oda. Különben nem úgy nézett ki, mint aki tudja, milyen világon él . .. De azt mondom, olyan Lamborghinija volt. . .- Jó. Szóval én azt hittem, nagyapám mentem agyvérzést kap. Kornél bácsi is erre gondolhatott, mert egyre csak azt hajtogatta: „Hadd el, Daczó bácsi, ne búsulj .. ." Mire nagyapám elkezdett kacagni. Mostmár végképp azt hittük, valami baja van ...- Úgy állítottuk meg, hogy ... Szóval nagyapám csak kacagott, s egyszer azt mondja: „Jössz te még vissza, te kutyaszőr . . .“ De akkor már Kornél bácsi is kacagott. Mert a szegény bambino azt még nem tudta, hogy az a mi utcánk, az zsákutca . ..- Úgy, hogy nagyapám beugrott a volánhoz, s egy pillanat alatt keresztbe fordította az úton a kocsit. ..- Igen, tud ő néha fürge is lenni, amiért olyan nagy darab.- Na jó, az, hogy azelőtt a motorházban matatott, nem jelenti azt, hogy szét is szedte a motort.. . Lehet, csak ellenőrzött benne valamit... De erre már jött is a koma visszafele. Olyan Lamborghinija volt (gé-há-val, ha mégis fel tetszene írni), amilyent én még az 1975-öt matchbox prospektusban sem láttam. Mint egy tigris, amelyik ...- Dehogyis szállt ki, hiszen éppen ebből lett a baj...- Ök semmit, csak álltak úgy nyakig sárosán, karba tett kézzel a szegény öreg Pobeda-fazonú ...- Semmit nem mondtak. Azazhogy nagyapám ... De olyan lapos volt az a Lamborghini, hogy nagyapámnak a hasáig sem ért. .. És az ürge mind hadonászott...- Dehogyis bújt ki, de hiszen mondom, hogy abból lett a baj .. .- Azt mondta: „Láddég, mit csináltál, te kutyaszőr?" Kornél bácsi meg azt, hogy: „Gyere táta, mosd meg a kocsi ...”- Nagyapa még annyit, hogy: „Bújj'sza ki onnét, te fránya . . ."- Nem, azt nem mondta, hogy olasz. Se azt, hogy digó. Csak azt, hogy fránya ... Mi nem szidjuk senkinek sem az anyját, sem a nemzetségit, sem a fajtáját, ami édesapám szerint ugyanaz.. . Mert mi se bírjuk, ha valaki . . . “ • • +- Az csak hadonászott abban a lapos kocsiban . ..- A lány? Igen. A lány láthatólag meg volt ijedve.- Hát úgy, hogy láthatólag . . .- Mondom, hogy ott bent hadonászott, meg hangoskodott. . .- Mind a políciát emlegette. Biztosan azt akarta tudomásunkra hozni, ha nem engedjük útjára, rendőrért kiált... Na de ott mind kiabálhatott.. . Meg aztán mi nem tudunk olaszul.- Semmit. Csak odamentek a kocsihoz kétfelőlről . . . Karba tett kézzel ... De az egész tünemény a hasukig sem ért.. .- A lány láthatólag . . .- Nem, végig nem bújtak ki. Asszem, magukra is zárták a kocsi ajtaját. ..- Nem, nem mondta a hölgynek sem azt, hogy kicsi ringyó, sem ... És semmi tettlegességre nem került sor... És mi meg fogjuk téríteni maradéktalanul a kárt. .. nem igán 10
