A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-09-16 / 38. szám

bocsát ki; ezek a csőben a magas teszültség hatására felgyorsulnak. Eltérítő tekercsek oly módon térítik el az elektronsugarat, hogy az az adó által sugárzott képtartalmat rajzolja ki a képernyő luminofor rétegén. Az első tv-készülékek kis képernyői hamarosan növekedni kezdtek, kiderült azonban, hogy a növekedés csak bizonyos értéket érhet el. Ugyanis ahhoz, hogy az elektronsugár kirajzolhassa a képet a képernyőn, légritkított térnek kell a képcsőben lennie. (A légmoleku­lákba ütköző elektronsugár lelassul, szóródik stb.) A légritkított belsejű képcső külső felületének minden négyzetcentiméterére 1 kg erő hat, így 60 cm képátlójú cső képernyőjé-8, ADAS- ÉS VÉTELTECHNIKA A tv-müsor sokrétűsége, az egymást követő műsorok különbözősége ahhoz vezetett, hogy a tv-műsor adása ré­szére egy műsorlebonyolító közpon­tot kellett létesíteni. A lebonyolító központ berendezései hasonlítanak a stúdió berendezésekre, azzal a kü­lönbséggel, hogy a zavartalan köz­vetítés biztosítására néhány beren­dezés tartalékkal rendelkezik, egyes kép- és hangfeldolgozó egységeket kézi kapcsolók segítségével ki lehet iktatni. Képkeverője a lehető leg­egyszerűbb, minimális trükklehető­ségekkel. A műsorlebonyolító köz­pont filmközvetítő és képmagnó rendszerekkel, dia- és epiközvetítők­­kel, a stúdiókból közvetítési vona­lakkal rendelkezik. A központ szíve az adóhelyiség. Ide futnak be az ún. keresztkapcsolóra a kép- és hang­jelek. A keresztkapcsoló 40 bemenet­tel rendelkezik, az említett lejátszó­berendezéseken kívül közvetítőko­csik, külső stúdiók kapcsolhatók rá, ide futnak be az Interviziós és Eurovíziós vonalak stb. A kereszt­kapcsoló tíz kimenettel rendelkezik ezek közül nyolc különféle ellen­őrzési célokat szolgál, kettő az adó­terem keverőasztalába kerül. A ke­verőasztalhoz tehát a keresztkapcso­lón keresztül minden adásba kerülő jel befut. Az adóhelyiség mellett helyezkedik el a bemondófülke. A bemondói adások minden esetben élőközvetítések. Az adóterem egyik legfontosabb berendezése az elektro­nikus monoszkópgenerátor. Ez állítja elő a nézők számára oly jól ismert monoszkópot, amit az adótorony adás előtt egy órával már sugároz. A monoszkóp a tv technikusainak a monitorok és berendezések, a né­zőknek a tv-készül.ékek helyes be­állítására szolgál. A jelenlegi szab­ványosított monoszkóp háttérszíne szürke, melyen fehér háló helyezke­dik el (13X17 kockát alkotva). A térháló információt nyújt arról, hogy a három alapszín, a piros, kék és zöld fedik-e egymást (konvergen­cia beállítás). Az adás lebonyolítása úgy törté­nik, hogy először valamilyen kép­keverési módszerrel (vágás, áttűnés, átúsztatás stb.) a bemondónő kerül az adásba. A műsor bemondása után feketeszínt áttűnéssel a kép­ernyő elsötétedik, majd az utasító­egységen keresztül elindított felvétel (film-, képmagnó felvétel) követke­zik, amit rákeveréssel juttatnak a kimenetre, ezzel a nézők vevőkészü­lékének képernyőjére. Az egész napi műsor teljes lebonyolítását egy be­mondónő, két vágó, kép- és hang­mérnök és stábvezető végzi. Az ő munkáját irányítja a műsorrendező. A vágóasztal keverőegységeiből a kész műsor mikrohullámú adón ke­resztül a sugárzótoronyba kerül, innen a nézők vevőkészülékének an­tennájára. Az elektronikus berendezések be­mérését és ellenőrzését a képmérnök végzi, ugyanígy az ő feladata a ke­resztkapcsolótól az adótoronyig elő­forduló hibák eltávolítása. Abban az esetben, ha a hiba a jelforrásban: képmagnóban, filmközvetítőben stb. van, az utasítóegységen keresztül figyelmezteti azok kezelőit. Az adóantenna nagy teljesítményű vivőhullámokon sugározza ki a mű­sort. A jel a vevőkészülékbe az an­tennán keresztül kerül. Különféle áramközök alakítják a jelet, majd szétválasztják a kép és hangjelet, amit megfelelő erősítés után a kép­ernyőre, ill. a hangszóróba vezetnek. A képernyő olyan katódsugárcső, amelynek keskeny végében az elekt­ronágyú nagy mennyiségű elektront re ható erő 3 tonna! Az ennél na­gyobb méretű csöveknél rohamosan emelkedik a robbanásveszély, ami a nézőkre is veszélyes lehet. A fekete-fehér készülék egy elekt­ronágyúval rendelkezik, addig a szí­nes készüléknek három elektron­ágyúja van: piros, zöld és kék fény­re. Ugyanígy a luminofor réteg a fekete-fehér tv-készülékek egyszerű pontjaival szemben egy világító pont 3 kis ..pöttyből“ áll: egy egyenlő oldalú háromszög csúcsaiban elhe­lyezett piros, kék és zöld pontocs­kából. Egy színes képernyő apró pontjainak száma kb. másfél millió! A legnagyobb problémát azonban nem a képernyő luminofor rétegé­nek elkészítése jelenti, hanem annak a biztosítása, hogy a piros fényt ki­­bocsájtó elektronágyú sugara csak a piros pontocskákat, a kéké csak a kékeket, a zöldé csak a zöld ponto­kat találja el. Ennek biztosítására a csőbe még egy rácsot szerkesztet­tek, amit maszknak neveztek el. Éz a maszk tíz centiméterre van belül­ről a képcső ernyője előtt, félmillió, lézersugárral fúrt parányi lyuk van rajta, s azt hivatott biztosítani, hogy mindegyik lyukon a három fény­sugár együtt haladjon át. Legújabban megjelentek az ún. sávképernyők (inline), amelyek jobb minőségű színes képet szolgáltatnak, mint a maszkos képernyők, élet­tartamuk is jóval nagyobb. OZOGANY ERNŐ (Gyökeres György felvételei) BESZÉLNI TANUL AZ AUTÖ Egy amerikai elektronikus gyár be­szélni akarja megtanítani az autót. Tucatnyi különböző közlemény in­formálja majd a jövőben a gép­kocsivezetőt autója állapotáról. Eh­hez különböző mondatokat (például „olajat utánatölteni“, „felújítani a fékbetéteket“ vagy a „motor túlsá­gosan forró“) táplálnak majd be a hangos riasztóberendezésbe. Két nagy amerikai autógyár, a General Motors és Ford is érdeklődik a Vocal Inter­face Division gyár találmánya iránt. A szakértők számításai szerint nagy sorozatú gyártás esetében mindössze 50 dollárba kerülne az elektronikus riasztókészülék. MIKROBÁK a trombózis ELLEN A Szovjet Tudományos Akadémia mikrobiológiai intézetében nyolcévi kutatómunkával a trombózis (a vé­nákban és artériákban keletkező vérrögök) kezelésének kecsegtető új módszerét dolgozták ki. A szovjet kutatók olyan mikroorganizmusokat használnak erre a célra, amelyek rendkívül szelektív enzimet válasz­tanak ki. Enzimkészítményeket már széles körben használnak égési se­bek, sérülések kezelésére, megelőzve.­­a bőrfertőzéseket, amelyek elkerül­hetetlenek a levegővel érintkezve. A trombózis-enzimet, amely ezeknek a készítményeknek a módosított vál­tozata, intravénásán adják be. A mikroorganizmusok enzimjeire a kutatók véleménye szerint széles körű felhasználás vár az orvostudo­mányban, egyebek között a kívánt mértékben módosíthatják majd ve­lük az emberi anyagcserét is. A VISSZAFEJLŐDŐ RAK? Bizonyos jelek amellett szólnak, hogy el kell vetni a rákkutatás egyik eddig érvényesnek tartott dogmáját. Eddig úgy vélték, hogy a rák vissza­fordíthatatlan folyamat és az egy­szer már megtámadott sejtek soha­sem alakulhatnak vissza normális sejtekké. A jelek szerint ez az állí­tás — tévedés. Leo Sachs professzor, az izraeli Rohovoth Kutatóközpont­ban biztos benne: a szövettenyésze­tekben levő ráksejtek képesek a normális sejtek állapotába vissza­térni. Dr. Bernard Weinstein, a New York-i Columbia Egyetem professzora hasonlóképpen véleke­dik. Békavese ráksejtek sejtmagjait sejtmagjuktól megfosztott békape­tékbe átültetve, teljesen normális békaembriók fejlődtek ki. Leuké­mia (vérrák) sejtek ártalmatlan makrofágokká és vér-granulocitákká alakultak át. Más leukémiás sejtek dimetilszulfid vegyszerrel keverve hemoglobin vérfestéket termeltek. A növényi és állati szövetekből származó ráksejtek laboratóriumi megfigyelésének ezek az eredményei humángyógyászati szempontból egye­lőre természetesen nem használha­tók fel. VÁGOTT VIRÁG A vágott tulipán gyorsan abbahagy­ja a lélegzést, anyagcseréje is meg­szűnik és a virág hervadni kezd. Ám ha a vízben cukrot oldunk fel (egy literben 80 grammot) máris kétszeresére nő az élettartamuk. Ugyanez vonatkozik a nárciszra is. Az orgona, melynek fás szárát egy kis kalapáccsal finoman szétkalapál­juk 6—7 nappal tovább él, ha cukro­zott vízbe helyezzük és esetleg még hozzáadunk 2,5 gramm bórsavat. Ezzel a módszerrel meghosszabbít­ható a dália, frézia, a nagy virágú szekfű és még sok más virág élet­tartama is. A cukor azonban kedve­zőtlenül hat a kardvirágra, ezért ennek vizébe inkább egy csipetnyi sót tegyünk. A vágott rózsa hosszú ideig friss marad, ha vizébe egy kávéskanál ecetet öntünk. A cukros oldat nem használ a vágott ciklá­mennek, a gyöngyvirágnak és az őszirózsának sem. Akárcsak a kard­virágé, ezeknek a szára is össze­szűkül, ami megakadályozza a víz felszívódását és csökkenti a virágok élettartamát. Nem ajánlatos cukrot tenni az őszi margitvirág vizébe sem. Ahhoz, hogy megakadályozzuk azoknak a baktériumoknak a fejlő­dését, amelyek a szárban lévő veze­tékeket eltömik, felhasználhatunk különböző, a virágokra ártalmatlan baktériumpusztító szereket. Ilyenek például az ezüstnitrát, a mésznitrát, az alkoholos kámforoldat, a higany­preparátum, a glicerin, a szalmiák, a timsó valamint maleinhidrazid (amely egyébként meggátolja a bur­gonya csírázását). 18

Next

/
Thumbnails
Contents