A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-09-09 / 37. szám
gal, hiszen percek alatt kiderül, hogy a bélyeggyártáshoz elsősorban hallatlan türelemre, kitartásra, precíz kézi munkára van szükség. A gépeknek itt csupán másodrendű feladat: a műszaki kivitelezés jut. Vajon hogyan is készül hát a hazánk kultúráját és tudományunk-müvészetünk eredményeit sok millió példányszámban hirdető apró értékcikk: a bélyeg?! Születése tulajdonképpen egy bizottságban kezdődik, ahol egy-két évvel előre meghatározzák: milyen témájú bélyegeket forgalmaz majd a posta. A gyártási folyamat első láncszeme aztán egy festő- vagy grafikusművész, aki megbízatást - vagy egyszerűen ihletet - kap egy-egy új bélyeg vagy bélyegsor tervének elkészítéséhez. Bélyegtervezőink között sorolhatjuk Max Švabinskýt, Karel Svolinskýt, Alfons Mu. chát, Vincent Hložníkot, Dušan Kállayt, Ivan Schurmannt, és másokat. A külföldi bélyegszakérték épp azt értékelik bélyegeinkben, hogy azok neves képzőművészek kézjegyét viselő műalkotások; hogy ahány bélyeg, szinte annyiféle művészi megközelítés... Nem csoda hát, hogy a csehszlovák bélyegek több Ízben részesültek már Európa vagy a világ legszebb bélyegeinek járó kitüntetésekben! Térjünk azonban vissza a bélyeg születéséhez! A képzőművész készítette „ösalkotást" egy vésnök kapja, aki az eredeti rajz vagy festmény minden vonását és legparányibb árnyalatát hajszálnyi pontossággal egy fémlemezbe vési.- Művészi érzék és nagy-nagy türelem kell ehhez a munkához! - mondja MIROSLAV SKŔIVÁNEK, a bélyegnyomda igazgatója. - Az acélba karcolt másolatnak és az eredetinek semmiben sem szabad különböznie . . . Az igazgató körsétára hiv az üzemben. Mielőtt azonban a csöndes gyárudvar túlsó felére érnénk, elmondja még, hogy a gyártási folyamat következő láncszemeként a bélyegmetszök, azaz szaknyelven a moléterek kapják a leendő bélyeget ábrázoló fémlapot. Pillanatok alatt kiderül, hogy az ő munkájuk sem könnyebb a vésnökök fáradozásánál. E szakma rangját bizonyítja, hogy az egész országban mindössze négy-öt moléter dolgozik! Először kalciumcianid oldattal meggátolják a vésnökök készítette „fémbélyeg" oxidálódását, aztán megeddzik, majd hozzáfognak, hogy a fémlap ábráját egy acélhenger felületére vigyék át. A felszíni, lapos acélnyomással készülő bélyegek előkészítésénél viszont inkább egykori falusi kovácsmesterek-Szeptemberben Prága — az 1962-es és az 1968-as kiállítások után — immár harmadszor lesz bélyeg-világkiállítás színhelye. A BÉLYEG ÉS A FILATÉLIA AZ ISMERETSZERZÉS S A BÉKE VILÁGA jelszó jegyében megvalósuló rendezvényen ország-világ előtt számot adhatunk bélyegkiadásunk eredményeiről, gyűjtőink munkájáról; dokumentálhatjuk népeink haladó és forradalmi hagyományait r a szocialista épitőmunka eredményeit. A kiállítás fölött GUSTÁV HUSÁK elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök vállalt védnökséget. (Újsághír) A széles földkerekségen száz meg százezrek, sőt, milliók hódolnak a filatéliának... A bélyeggyüjtés egyszerűen szenvedély! Van, aki talán még az utolsó fillérét is rááldozná egy-egy értékes bélyegre, csakhogy hiány nélkül gyönyörködhessen egy-egy teljes virág, állat, sport vagy más témájú sorozatban ... És ha nedves, esős időt jelez a meteorológia, akkor pedig a lakás legszárazabb zugába menti értékes gyűjteményét, nehogy a hirtelen fellépő nyirkosság révén kárt szenvedjenek féltve őrzött bélyegei. Hazánkban egy helyen: fővárosunk holešovicei negyedének egyik csöndes, kisforgalmú utcájában működik a Csehszlovák Posta bélyeggyára. A Dimitrov-téri épület udvarán semmi milliók láthatták például a prágai Nemzeti Galéria avagy a Szlovák Nemzeti Képtár több értékes festményét, hazánk városait, történelmi nevezetességeit, jeles építkezéseit, neves művészeinek portréit vagy akár a cseh és szlovák népművészetet bemutató sorozatokat - postabélyegen. Mert ha belegondolunk, hogy hány országba, az öt világrész hány eldugott zugába is el-eljut egy-egy csehszlovák bélyeggel ellátott levél, akkor aligha kell bővebben magyarázni ennek a néhány négyzetcentiméteres, enyvezett hátlapú értékcikknek népszerűsítő szerepét.. . A Prága-Holešovicei-i bélyeggyár udvarán azonban nyoma sincs a kapkodásnak vagy sietségnek, az udvaron csönd és nyugalom uralkodik. S jog-A csehszlovák bélyegek egyik legismer tebb vésnöke: Josef Heréik munka köz jel sem mutat arra, hogy az egykori Mahler-textilgyár épületének idős falai ilyen nagyfontosságú üzemet rejtenek. És nem „fontoskodó", nagyképü ez az állítás, hiszen jelentős mértékben éppen az itt készülő bélyegek alapján ismernek meg bennünket szerte a nagyvilágban. Korunkban a bélyegnek - a postai illeték „ellátásán" kivül - népszerűsítő, ismertető s reprezentáló szerepe is van; a bélyegek az emberi művelődés terjesztői és tartalmukkal a haza jelenének, múltjának, legjobb értékeinek megismerését szolgálják. Világszerte százezrek vagy még inkább ■ „Zöld mezőben i Az utazó, ki elzarándokol Erdélybe - mivel kíváncsi embereire, tájaira, városaira —, valószínű, hogy Nagyvárad felé veszi útját. Onnan átmegy a Királyhágón, mert látni szeretné Kolozsvárt meg Marosvásárhelyt, s mivel érdekli Gyergyó is, Csík is, és a Hargita, Ábel vidéke, ezért Farkaslakát sem kerüli el. De mielőtt Tamási Áron szülőfalujába érne, útja átvisz Korondon is. Itt minden bizonnyal megáll. Talán csak azért, hogy üvegét megtöltse borvízzel a falu szélén folydogáló forrásnál; meg fényképezzen házat, embert, vízimalmot; de leginkább azért, mert enged a csábításnak: a sokfelé kitett díszes tányér, kancsó, bokály odacsalja, s valószínű vesz belőle, ha egyet is. És ettől kezdve ismerőse lesz Korond, ez a csodás fekvésű falu, a Székelyföld egyik leghíresebb fazekas központja, ahol ma si többszáz fazekas él és dolgozik.