A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-09-09 / 37. szám
ANGYALOK Fagylaltozót kerestem a Vencel teret környező utcákban. Végre ráakadtam egy cukrászdára. Vagy egy tucat tizenéves kislány sorakozott előtte fagyiért, már messziről hallatszott a csivitelésük. Ahogy közelebb érek, hallom ám, hogy magyarul beszélgetnek.- Hová valók vagytok, lányok? — szólítottam meg az egyik kis szöszkét, magam is beállva a sorba. — Kirándulók vagytok Magyarországról? Talán éppen Pestről?- Dehogy jöttünk mi Pestről! - kacagtak a lányok. - Csallóköziek vagyunk, a dunaszerdahelyi magyar gimnázium diákjai, és tudja, július 2-től 28-ig az Orion csokoládégyárban dolgozunk.- Ki a vezetőtök? — érdeklődtem annyira megörülve, mintha- legalább már két adag fagylalt csúszott volna le a torkomon. Hiszen a szerdahelyi tanárok jó ismerőseim, nemeggyel baráti viszonyban vagyok.- Dr. Trgó Imre a vezető tanárunk, nemsokára idejön értünk - mondták a lányok. Nemsokára meg is jelent. S persze, jó ismerősöm, mondhatni, barátom. Bár nem ezért jöttem Prágába, másnap aztán elkísértem őt meg a diákcsoportot az Orion csokoládégyárba. nak, vegye fel ezt a köpenyt, s menjünk a csarnokba. Annyit mindenesetre könnyű volt első látásra is megállapítani, hogy az Orion csokoládégyárban egyetlen leánynak vagy fiúnak sem kell beleszakadnia a munkába. Igaz, futószalagnál dolgoztak, ki a bonbon-, ki a cukorka, a kakaó- vagy a csokoládégyártásban, de mindenütt kényelmes mozdulatokkal. És persze közben el lehet beszélgetni, de még dalolni is. A vállalat vezetősége egyébként, ahogy mondani szokás, két legyet ütött egy csapásra: a lányok közül néhányat ugyanis az üzemi konyhára osztott be, ahol az ebédet főzték a főszakács irányításával, megadva az ételek „hazai" ízét. A konyhaszemélyzet pedig szintén elmehetett szabadságra . . .- Az Orion egyébként nemcsak legnagyobb cukorka és csokoládégyára Csehszlovákiának — mesélte üzemnézés közben Papaček igazgatóhelyettes, de egyike a legrégebbieknek s a legjobban felszerelteknek is. 1881-ben alapította egy Maršner nevű török mézkészítő, s a későbbi tulajdonosok az aprócska műhelyt később az első világháború kezdetéig már komoly csokoládégyárrá fejlesztették. Mi az államosítás után vettük kézbe a gyárat s azóta az a törekvésünk, hogy a legmodernebb gépsorokkal Végezhessük a termelést. A szomszédos épületben például már olyan automata gépsorok működnek, hogy egyetlen műszak alatt 12 tonna táblacsokoládét, a Bon Pari nevű cukorkakülönlegességből pedig ugyancsak egyetlen műszakban tíz tonnát tudnak gyártani. Egyébként, hogy még csak egyetlen adatot említsek, 20 000 tonna kakaót, cukorkát, bonbont, karácsonyi csokoládéfüggeléket és táblacsokoládét termelünk évente. • • • Prága Modrany nevű kerületében van az Orion csokoládégyár. Josef Papaček igazgatóhelyettes megkülönböztetett kedvességgel fogad. Persze, elsősorban nem az én személyemnek szól ez a figyelmesség, hanem amint hangsúlyozza, a brigád tagjait illeti a megbecsülés.- Nagyszerű gyerekek ezek - dicséri a mintegy 60 főnyi fiú- és leánycsoportot. - Lelkesen, szakszerűen és mindig jókedvűen végzik a dolgukat. Tavaly is itt voltak, nálunk dolgoztak a zsilinai gimnazistáikkal, és a! szerdahelyi egészségügyi szakközépiskola diákjaival együtt s az idén is jól helyettesítik a gyár szabadságolt munkásait.- Lényegében csak a művezetők meg a technikusok vannak jelen, a gyár dolgozói júliusban a szabadságukat töltik, ezért nagyon jól jön a diákok segítsége, nélkülük leállna a munka. Az Orion a legnagyobb cukorka- és' csokoládégyára az országnak, s mert ilyenkor már a szaloncukrot és a csokoládéfüggelékeket gyártják karácsonyra, egy napra sem szüneteltethetjük a termelést. Ezért jelent nekünk az aranynál is többet a júliusban nálunk dolgozó mintegy 200 diák.- És nekik is megéri?- Azt hiszem, igen - mondja mosolyogva Josef Papaček. - Megfizetjük az útiköltségüket, teljes ellátást kapnak, elvisszük őket kirándulni, s ezen kívül 1000 koronát is megkereshetnek a négy hét alatt. S hát persze annyi édességet ehetnek, amenynyit akarnak... De ha látni akarja, hogy dolgoz- Mi az oka annak, hogy - a tapasztalatok szerint — szaloncukorból és függelékből a karácsonyi idényben mégsincs elegendő a boltokban?- Mi képesek lennénk további tíz százalékkal növelni évi termelésünket. Nem ezen múlik a dolog. A kereskedelem hibája, ha hézagok mutatkoznak az ellátásban: nem rendel annyit, amennyi kellene, Pedig hát olyan jó neve van az Orion márkájú készítményeknek, hogy például a Szovjetunió és Magyarország is jócskán importál belőlük.- Amint látom, „angyali" kezek is besegítenek abba, hogy zavartalan legyen az idén karácsonykor gyermekeink öröme. Vajon igazán angyalok a dunaszerdahelyi diáklányok a gyár szempontjából?- Egész nyugodtan írhatja ezt róluk, az én nevemben is - rázta meg a kezemet melegen az igazgatóhelyettes. - Mert a dunaszerdahelyi lányok nemcsak kedvesek, vidámak, de a kétkezi munkában is kitűnően megállják a helyüket. Igazi angyalok . . . NEUMANN JANOS Kontár Gyula felvételei 4
