A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-09-02 / 36. szám
o HALLOTTUK LVASTIJK láttuk FILM Egy forró nyár árnyéka Hogyan lesz egy idillikus békességben, nyugalomban hegyi tanyán élő fiatal paraszt emberből öt nap alatt hős? Nem a csataterek, nem egy ország hőse, hanem a mindennapok, a kiszolgáltatottság, az embertelenség ellen szembeszálló „helyzet", a kényszer hősi alakja. Talán úgy, mint František Vláčil rendező Baran nevezetű főszereplőjéből, akinek házát az 1947-es év nyarának egyik forró napján fegyveres banditák szállják meg. Pénzt, élelmet, de főleg orvost követelnek megsebesült társukhoz. Baran, a házigazda, — Juraj Kukura alakítja kissé darabosan - a puritán helyzet foglya: tehetetlen. Nem meri feljelenteni a banditákat a csendőrségen, mivel azok bármelyik pillanatban kivégezhetik feleségét, gyermekeit. Kiszolgáltatottja a helyzetnek, teljesíti parancsaikat. És közben érik benne a kitörés, a leszámolás, az elégedetlenség és nem utolsósorban a bizonyítás vágya. Miközben k isfiát beavatja a parasztember munkafortélyaiba, miközben lelkében is megbékél a tettre, fegyverfogásra szólító parancs-gondolattal - kirajzolódik előttünk egy mélységeiben is tiszta lelkületű ember jelleme, vágyódás az élet, a jövő után. Féltése, szeretete a családja iránt. Érezzük, tudjuk meg fog halni, látjuk, a hős kibékült a halállal, készülődése a leszámolás éjszakájára megindítóan szép - az egész filmen átvonuló kitűnő kameramunka (Ivan Šlapeta) ezt még különösen meggyőzően kidomborítja - képsorokban kap hangot. Tudja, nincs más kiút csak az, hogy fegyvert ragad, éjszaka egyedül néz szembe a betolakodókkal. A helyzet megoldása rá vár, más nem végezheti el. És Baran, a kisember megteszi a tőle telhető legtöbbet: föloldja, fölszabadítja a helyzetet, de egyszersmind le is zárja: a beteg bandita, akihez ő hívott orvost, ráemeli fegyverét. . . A könyörtelenség, az élet-halál harc paradoxona ez. Nem a hálátlanságé, már nem is embertelenségé, hanem az életé: Életben maradni minden áron! Hősök árán! A film az idei dolgozók filmfesztiválján első díjat és a júliusban lezajlott XXI. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon a fődíjat megosztva nyerte. Kár, hogy az orvos szerepét alakító Gustáv Valach hallatlanul szép remeklésére nem figyelt oda a zsűri, de remélhetőleg ezt a közönség megteszi: szívébe zárja nemcsak az orvosi etikáról, de a mélyen gyökerező humánumról is sokat mondó Valach-teljesítményt. (Felvételünkön Juraj Kukura és Karel Chromík.) - zolczer -KÖNYV Messzi népek magyar kutatói „A magyar néprajz klasszikusai" sorozat újabb köteteként (az eddig megjelent kötetek: Az ősi magyar hitvilág, A finnugor őshaza nyomában, Az ősi társadalom magyar kutatói) kapja kézhez az olvasó a Messzi népek magyar kutatói című kétkötetes válogatást, melyet Bodrogi Tibor szerkesztett és látott el bevezető szöveggel. Az utóbbi évtizedben divatba jött a néprajz. Ezért is, de olvasmábyossága miatt is számíthat az olvasók érdeklődésére a sorozat eddig megjelent valamennyi kötete. A most megjelent válogatás huszonkilenc magyar utazó, néprajzos Írásaiból ad ízelítőt. A sort a XVI. század második leiében élt utazó, Kakas István Írása nyitja meg és a nemrégiben - 1972-ben — elhunyt Diószegi Vilmos dolgozata zárja le. Valószinűleg érdeklődéssel olvassa mindenki Szepsi Csombor Márton, a tévesen, eddig inkább kalandornak beállított Benyovszky Móric, Xavér Ferenc, Magyar László, Vámbéry Ármin, Jankó János, Cholnoky Jenő, Róheim Géza és a kötet további szerzőinek írásait. A válogatás kétségtelen pozitívuma, amit a szerkesztő a fülszövegben ir: „A kötet szerzőinek nagy részét az olvasók legtöbbje nem ismeri, még nem hallott munkásságukról: Írásaik jó ideje (vagy egyáltalán) nem jelentek meg magyarul, Így tehát ez a kiadvány olyan antológiának tekinthető, amely felhívja az olvasó figyelmét a magyar világutazók Írásaira."- görföl -Ördögh Szilveszter- Koponyák hegye Mint ahogy a bibliai történet, ördögh Szilveszter regénye is csütörtökön kezdődik, de ez az utolsó vacsora nem Leonardo vagy az ikonfestők misztikáját idézi, hanem a glóriától mentes eleven emberek párbeszédét. Ez a sokszor megjelenített esemény az Olajfák hegye és a Golgota között ebben a regényben új megvilágításba kerül úgy, ahogy az a történetiségében valószerűbb — tehát az isteni valószínűtlenségtől megfosztva — egy mártír, egy áruló, a tanítványok, a zsidó főpap, a római helytartó és Jeruzsálem népének viszonylatában. A lélektani eszközök mesteri alkalmazásával és a helyzet tanulságainak általános érvényűsége által a szerző nemcsak ennek az eseménynek az életközelségét éri el, hanem ezen túl a mindenkori igazságkereső ember küzdelmét és a szervezett elnyomó hatalom elleni harcát is bemutatja. Jézus ezáltal behelyettesíthető Giordano Brúnóval vagy Che Guevarával. Lázadás ez az egyházi és világi hatalom ellen, hogy az embereket ne a zsarnoktól való félelem, hanem a kölcsönös szeretet meggyőződése tegye egységessé.......... mert rájöttem, hogy a türelem, a bizalom és a szeretet hatásosabb fegyver a kardnál, a lándzsánál! Hiszen nemcsak a testet, de a szellemet és a lelket is képes legyőzni!" Júdás, az áruló és sikkasztó itt más szerephez jut. ö a Mester igazi tanítványa, aki nemcsak hisz és bízik Jézusban, hanem érti is. Árulásával teszi Jézust mártírrá, hogy ezáltal teljesedjék be tanítása. „ . .. gondold meg, Júdás! Az emberek nem az igazságot látják, csak engem! Az emberek a tanításomat csak hallják, de nem értik! Az emberek a szeretetemet csak elfogadják, de ők maguk nem élnek szeretetben! Hiszen láthattad, Júdás: az emberek nem kezet szorítani akarnak velem, csak hozzámérni, nem vitatkozni akarnak, hanem megsemmisíteni, nem okulni akarnak, csak félni, nem győzni akarnak, csak győztesnek lenni, nem megszenvedni akarnak, csak szánandónak lenni! ... az emberek már sírni sem mernek, nevetni sem, beszélni sem, lépni sem! Csak utánam sírnak, értem nevetnek, engem majmolva beszélnek, a lábnyomomban lépnek! Az emberek elkápráztatva bámulnak engem, de nem látnak! Elszenvedik a jót, de nem cselekszik! Az emberek az igazságot csak bennem ismerik, de nem önmagukban!... Ha meghalok: önmagukra maradnak! Rákényszerülnek, hogy önmagukban találjanak meg engem! önmagukban az igazságot!... ha meghalok: cselekedni kényszerülnek! A hiányom miatt!" S bár a főpapok számolnak ennek az embernek a népszerűségével, kompromittálni szeretnék úgy, hogy az ő templomukban (állandóan szem előtt, ellenőrizve) beszéljen, de félnek, hogy okosabbnak bizonyul náluk. A helytartónak mindegy, hogy ki vezesse a népet, ha nem lázadnak és fizetik az adót. A nép pedig elhiszi Jézusról, hogy gazember, mert fegyveres őröktől védve és fenyegetve mondják ki róla az ítéletet. Ebben a tömeghisztériában hiába van bárkinek külön véleménye, az eltörpül és visszájára is fordul a kényszer hatása alatt, s a nép sohasem áll ki egy emberért, csak az ember a népért. S nehéz lesz, visszalépni kényszerítőn nehéz a kereszt, és nehéz az árulás súlya. Már nem marad más választás, mint az igazság hitével kiegyensúlyozni az önpusztító feláldozáshoz a gondolatot, hogy szelleme élhessen tovább. Vallás lett mégis, mert csak hitték, de nem értették, mert több volt a szenvedése és kevesebb a tanítása az öntudathoz. Molnár László KIÁLLÍTÁS Janiga József tárlata Új színfolttal gazdagította nemrégiben kulturális életét a CSEMADOK ipolysági (Šahy) szervezetének keretében működő Közművelődési Klub. Janiga József pedagógus-képzőművész festményeiből rendeztek kiállítást a Művelődési Otthon székházában. A kiállított képek elsősorban a csallóközi tájat hozták közelebb a város lakóihoz, az Ipoly menti emberekhez. Janiga József tájképei a természet meg a szőkébb pátria iránt érzett szeretet és tisztelet kiváló bizonyítékai. Rajtuk keresztül a művész megható őszinteséggel vall a vidék szépségeiről. Közben az idegen szemlélőt is beavatja Csallóköz csodálatos világába, nagyszerű hangulatot teremt szemlélőiben. Janiga József kifejezőeszközei egyszerűek, festményei a színek puritán variálásával válnak eredetivé és sajátossá. Tájképein megfigyelhetjük a kidolgozott kontúrokat, a magabiztos vonalvezetést. A táj s az ember megihlette képeken nem érezni sem a mesterkéltséget, sem a hamis utánzatot. Valamennyi műve a dolgok szigorú rendjét, a természet és az ember harmóniáját példázza. A falusi motívumok egyszerű megjelenítései, kifejezései sem a pátosz meg a nosztalgia érzetét keltik bennük, hanem a művész szerénységét és őszinteségét igazolják; kifinomult látásmódról, sajátos ars poeticáról, kiforrott tehetségről győznek meg bennünket. Amatőr festőművészünk huszonkét képét több mint ötszázan tekintették meg Ipolyságon. Bizonyítja ez azt, hogy a hasonló jellegű rendezvényekre szükség van, a jövőben is szükség lesz a városban. Hisz a képzőművészeti tárlatok csak gazdagítják látókörünket, tökéletesítik szemléletünket, erősitik egymás és szülőföldünk iránt érzett szeretetünket. Mindezt Janiga József képeinek megtekintése után is elmondhatjuk. , Csáky Károly így is pénzhez lehet jutni - Montrealban! A Neil Thompson nevű fiatalember a St. Catrine utcán énekelget, s aki „értékeli“ a produkcióját, bedobhat a felnyitott gitártokba néhány centet, esetleg pór dollárt. 1% A Kaspi-tenger partján, Baku közelében is tűz a nyári nap. Jólesik a fürdés, de még jobban a szemlélődés - vallják ezek a termetes asszonyságok, a napernyők biztos „fedezékében”, o Esténként manapság is meggyújtják a „szent" tüzeket Azerbajdzsánban, az egykori tüzimádók szurahani szentélyében. Igaz, ma már csak a kiváncsi turisták kedvéért, akik eljönnek megnézni a Szovjetunió egyetlen ilyen célra épült - és ma is épségben álló - templomát. 0 Egy toulousi francia fiatalember, bizonyos Jean Gamier megbukott a gépkocsfkezetöi vizsgán. Pótvizsgára is csak három év elmúltával jelentkezhet, mivel arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb közlekedési akadály, igy válaszolt: „A közlekedési rendőr". 8