A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-08-26 / 35. szám
zásokkal szembeni ellenállóképessége nagyrészt a „lágy vázszerkezettől" függ. Ellentétben az emberi test csontos vázszerkezetétől, a „lágy vázszerkezet" a sejtek szerteágazó hálózata. Egyfajta bevonatként, bélésként vonja be a szervek falait — kívülről és belülről. Ilyen „lágy váz" burkolja vagy vonja be a májat, a lépet, a tüdőt, a csontvelőt és más szerveket. Ha sikerülne a „lágy váz" betegségekkel, az öregedési folyamatokkal szembeni ellenállóképességét megtartani, vagy vegyi eszközökkel esetleg növelni is, ez megteremtené az alapot a fiatalság, az élet megtartásához. AZ EMBERI ÉLETKOR HATÁRAI A Bécsben megrendezett nemzetközi gerontológiai konferencián megállapították: 20—30 év múlva már korántsem számít majd rendkívülinek a százéves életkor. Az egyes korcsoportokat vizsgálva. Henry S. Simms, New York-i professzor megállapította, hogy a halandóság tízéves életkorban a legkisebb: 1200 gyermekből csupán egy hal meg ebben az életkorban. Vizsgálatai alapján egyébként Dr. Simms úgy véli, hogy a halálesetek 90 százaléka a betegségekkel szembeni ellenállóképesség öregkori csökkenésének a következménye. Közismert, hogy az emberek eltérő életkort érnek meg — még akkor is, ha azonos körülmények között születnek és élik le az életüket. Egyesek biológiai órája gyorsabban, másoké lassabban jár le. A betegségekkel szembeni vele született ellenállóképesség az a „fék", amely megakadályozza a biológiai óra túlságosan gyors lejárását. George Buffon francia természettudós a XVIII. század második felében megjelent munkájában ismertette tételét az állatok élettartamának kiszámítására. Eszerint egy állat normális élettartama ötször-hétszer (átlagban tehát hatszor) olyan hosszú, mint növekedésének időtartama. Ez a tétel alkalmazható az emberre is. Minthogy az ember csontjai a 20. életévig, más esetekben akár a 28. életévig is növekednek, az ember normális élettartama 120—150 év lehet. A. A. Bogomolec, a híres szovjet patológus is 150 éves életkorhatárt állapított meg számításaival századunk elején. Szerinte az ember betegségekkel és szervelváltoBogomolec akadémikus és mások is a „lágy váz" alkotórészeiből készült szérummal kezelték magukat — ennek a szérumnak meg kellett volna akadályoznia az öregedést. Bogomolec akadémikus 1946-ban 65 éves korában meghalt, széruma tehát, amelynek hatását erősen vitatták, nem hosszabbította meg életét a várt 150 éves határig. Az emberi fő növekedési periódus és az életkor viszonya nagyjából megfelel a majmokénak. Az elefántok esetében kedvezőtlenebb: a növekedési időszak 12 év, az életkor pedig 37 év. A kutyák viszonyszáma viszont lényegesen kedvezőbb: a növekedési időszak tartama hét hónap, a maximális életkor viszont 34 év. Ha ezt a viszonyszámot az ember esetében is sikerülne elérni, 728 év lehetne az emberi életkor határa. A modern időkben egyébként rendkívül gyors az emberi életkor meghosszabbodása. A római birodalom korában, kétezer évvel ezelőtt született gyermek 23 éves átlagos életkorral számolhatott. 1850 körül már mintegy 40 év, manapság pedig 70 év az újszülöttek várható élettartama a kultúrállamokban. Csaknem kétezer évet vett igénybe, amíg az újszülöttek várható élettartamát 40 évről 70 évre sikerült növelni. Remény van rá, hogy a legközelebbi évtizedekben mintegy 50 százalékkal sikerül majd csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek okozta halandóságot. Ha ezek az erőfeszítések sikerre vezetnek, a 65 éves férfiak élettartama további 3,9 évvel, a 65 éves nőké pedig további 4,2 évvel növekszik majd. GYÁRI SZERELÉS - KIKÖTŐBEN A második világháborúból jól ismert Dunkerque a legutóbbi években Franciaország egyik legnagyobb kikötőjévé és gépipari központjává épült ki. Minthogy a dunkerque-i kikötő berendezései óriási méretű szerkezetek mozgatására is alkalmasak - ehhez a görgős alvázakon kívül a légpárnás és vizpárnás szállítást is felhasználják -, az ország belsejében működő gépipari vállalatok sokszor a dunkerque-i kikötő erre alkalmas rakpartjain szerelik össze véglegesen a szállítandó berendezéseket. Felvételünkön egy ilyen óriásszállítmány látható. Új MŰANYAGOK FOSZFORBÓL ÉS NITROGÉNBÓL Az utóbbi években visszaesett a műszaki gyakorlatban alkalmazott műanyagrendszerek száma. Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy a hagyományos szerves műanyagok nem rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amilyenekkel az új anyagoknak manapság rendelkezniök kellene. Most az Egyesült Államokból olyan, változó foszfor- és nitrogénatomokból felépülő új műanyagrendszer létrehozásáról érkezett hír, amelynek műanyagai sokkal szélesebb körű felhasználásra számíthatnak, mint a szilikonok. A legtöbb polifoszfacén - ez a nevük az új műanyagoknak - nem ég és könnyű szálakat lehet készíteni belőlük, ezért a textilipar az egyik legfontosabb felhasználási területük. Hidegben sem veszítik el hajlékonyságukat, ellenállnak a vegyszereknek, ezért a foszfacén-fóliák sok területen alkalmazhatók majd előnyösen Elektronikus beszéd gombnyomásra Körülbelül ezer szó megszólaltatására és megszámlálhatatlan új szó képzésére kínál lehetőséget 'az Egyesült Államokban legújabban forgalomba hozott elektronikus beszélőgép. Gombnyomással egész mondatokat lehet beprogramozni - ezek a mondatok azután mély, fémesen csengő férfihangon szólalnak meg a készülékhez kapcsolt hangszóróban. Ezen a módon a süketnémák olyan személyekkel is érintkezhetnek, akik nem értik a süketnémák jelbeszédét. A hangképzés teljesen elektronikus úton megy végbe - nincs hangszalag vagy más hanghordozó a készülékben. Azért beszél a készülék mély férfihangon, mert a női hang magasabb frekvenciái elektronikus úton nem hozhatók létre élethűen. A beszélő gépet még ebben az évben forgalomba hozzák — előreláthatóan mintegy kétezer dolláros áron. Az „öngyilkos" cetek Már több újság és népszerű tudományos folyóirat hírt adott a cetek és bálnák nem ritkán észlelt „öngyilkosságáról”, amikor a part felé tartva a szárazra sodródnak és ott nyomorultul elpusztulnak. Két bostoni kutatónak most sikerült a rejtélyes jelenség okát felderítenie. Kóranatómiai vizsgálataikból kiderült, hogy az ilyen cetek középfülét és egyensúlyi szervét paraziták támadták meg, amelyek ezáltal a belső fül egyensúlyozó rendszerét részlegesen zavarták. A kutatók e megállapításukat Dél-Karolina partvidékén és strandjain szárazra került nagyszámú cet vizsgálata nyomán tették. «> HITACHI TELEVÍZIÓS KÉP-SÍKÜVEGEN Japánban nemrég bemutatták az első folyadékkristályos „képcsővel" működő televíziós vevőkészüléket. Képernyője 6 mm vastag, és — minthogy kísérleti típus — a mérete csupán 24,5 X 18,5 cm. (E méret azonban növelhető.) A képernyő mindössze két üveglap közé zárt folyadékkristályhálóból áll. A kép megjelenítése a folyadékkristályoknak azon a tulajdonságán alapul, hogy szerkezetük a különböző erősségű villamos erőtér hatására átrendeződik, s a különféle módokon rendezett szerkezetű folyadékkristályok másképpen verik vissza a fényt. Az átrendeződés már igen kis feszültség hatására létrejön; ezért a kép megjelenítéséhez mindössze 15 voltos feszültség kell (ellentétben a hagyományos készülékben szükséges 1000 volttal). A képernyő és a vevőkészülék mechanikailag független egymástól, s csak a szükséges vezetékek kötik össze őket! Ezért az ernyőt a falon, a vevőt például valamilyen bútorban is elhelyezhetik. A vevőkészülék körülbelül akkora, mint egy kazettás magnetofon. 18
