A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-01 / 27. szám

SZIVACS-ÚRIÁSOK Óriás szivacsok nőnek egy idő óta a Csendes-óceánban, a San Fran­ciscoi Aranykapu-híd közelében, ahol negyedszázaddal ezelőtt több ezer tonna radioaktív hulladékot süllyesztettek el a tengerben. Az egy méteres nagyságot is elérő és váza alakú óriás szivacsokat egy tenger­kutató fedezte fel nemrégiben. Meg­állapították, hogy San Francisco-tól nyugatra, a lakatlan Farrallon-sziget térségében — itt helyezték el a su­gárzó hulladékot annak idején — 25- ször nagyobb a plutóniumtartalom a tengerfenéken, mint ahogy erede­tileg számítottak rá. MŰANYAGÉ APÍR Szovjet tudósok szintetikus papírt I ----------------------------------------------­r „-^ÉRINTŐ LÁZMÉRÖ A világpiacon kapható elektronikus hő­mérőket több szempontból túlszárnyaló lázmérőre kapott szabadalmat egy fia­tal berlini mérnök. A lázmérő érzékelő­jének a beteg testéhez történő érintése után öt másodperccel leolvasható a mérés eredménye a műszerről. Önmű­ködő törpefeszültségű áramkör-megsza­­kitó előzi meg a hibás méréseket. A kórházakban időt, fáradtságot meg­takarító lázmérö tökéletesen higiénikus. Sorozatgyártásával a Német Demokra­tikus Köztársaságban évente egy tonna higanyt lehet majd megtakarítani. TUDOMÁNY állítottak elő különleges műanyagból nagy pontosságú műszaki rajzok, térképek készítésének céljaira. A műanyagpapír hajlékonyabb, de u­­gyanakkor jóval tartósabb, mint a hagyományos papír — jobban ellen­áll a víznek, a hőnek, a gombáknak és a baktériumoknak. A közönséges pauszpapírra emlékeztet, könnyű ír­ni rá ceruzával, tussal, könnyű kitö­rölni a hibás szövegrészeket. NÖVEKSZIK A TÁVOL-KELET A Szovjetunió távol-keleti területei­nek kontinentális része évente 5—7 ezer négyzetméternyivel növekszik a tektonikus folyamatok következté­ben. A Szovjet Tudományos Akadé­mia geofizikai intézetének távol-ke­leti központjában végzett mérések, vizsgálatok szerint évszázadunk vé­gére a most épülő Bajkál-Amur va­sútvonal „önmagától“ fél méterrel hosszabb lesz, mert két végállomása egymástól lassan távolodó kontinen­tális táblákon, lemezeken van. segélykérő karóra Érdekes angol elektronikus újdonság a közönséges karórához csatlakoz­tatható készülék, amellyel az idős, beteg emberek vészjelzést adhatnak le. Szükség esetén ki kell húzni a karóra kicsiny teleszkópos antenná­ját és meg kell nyomni a készülék gombját — a rádiójelek hangos riasz­tójelzést hoznak létre a távolban elhelyezett vevőben. KÉP ÉS HANG KÉPLEMEZRÖL A szalagos videorendszer - képmagnó - közismert ter­mék, a képlemez azonban újdonságnak számít. A VISC márkajelzésű japán kép­lemezről egyidejűleg lehet le­játszani a sztereo hangot és a képet egy színes tévékép­ernyőn. A kétórás felvételek készítésében a gyártó cég szorosan együttműködik majd a nagy zene- és kiadóköz­pontokkal. A lemezes video­rendszer csak 20—50 száza­lékkal lesz drágább a hagyo­mányos lemezjátszóknál. 5 A TELEVÍZIÓS . HÍRADÁS Társadalmi és politikai szempontból a legfontosabb, műszakilag is legigénye­sebb műfaj a televíziós híradás. A tévé­nek - jellegéből adódóan - változatos­nak, fordulatosnak kell lennie és ez semmire sem vonatkozik oly nagy mér­tékben, mint a hír- és eseményközlésre. A belföldi híradás nagy részét ma még filmekről közvetítik, a külföldieket — egy-két kivétellel — kizárólag kép­magnóról. Ahhoz, hogy a világ bármely részén előforduló fontos politikai, társadalmi, sport- vagy egyéb eseményről néhány órán belül a világ minden jelentősebb televíziós állomása képtudósításban tudjon beszámolni, nagyfokú, szoros együttműködésre van szükség a hír­­szolgálati irodák és a televíziós állo­mások között. Az Euróvízió és az Inter­­vízió tagállamai naponta több órán ke­resztül adják át egymásnak a híranya­gokat. Ezt EVN (Eurovíziós) és IVN (Intervíziós) híradásnak nevezik. A mik­rohullámú tv-lánc úgy van megszervez­ve a résztvevő államok között (ebben a híradásláncban Európa valamennyi állama részt vesz), hogy bármelyik tag­állam közvetítését a többiek fel tudják képmagnóra játszani. A híradás napon­ta három óra hosszat tart, az egyes űr­állomások meghatározott sorrendben lépnek be adásaikkal a láncba, termé­szetesen mindegyik csak meghatározott ideig sugározhat, adását az összes töb­bi állomás képmagnón rögzíti. Nagyon szigorú előírások szabályozzák mind a sugárzási sorrendet, mint az adásidőt, megszegésük nagyösszegű pénzbünte­tést von maga után. Ez a hálózat teszi lehetővé, hogy minden tv-állomás meg­kapja a többiek legérdekesebb híreit, amit az esti tv-híradókban közvetíteni tudnak. Tehát a szerkesztők csaknem háromórányi nemzetközi híranyagból és további kb. kétórányi tudósításból válogatják ki az esti két tv-híradó egy­órányi anyagát. A filmriportok kivételével, ahol mag­netofonról mikrofonhangot játszanak be, a híradás a hang nélküli filmek és képmagnó felvételek, valamint az élő­hang közvetítésének kombinációja. A híradóstúdiókból szerte a világon élő közvetítés folyik, tehát a kommentáto­rok épp akkor beszélnek, amikor a né­zők látják őket. A híradás színesebbé és érdekesebbé tételét szolgálják azok a különleges be­rendezések, amelyek lehetővé teszik, hogy a bemondó mögé diapozitívről álló, vagy filmről mozgó hátteret ját­szanak be. Ezt elektronikus úton háttér­keverő berendezéssel lehet megoldani. Ebben az esetben a szereplő fekete, vagy bármilyen más egyszínű háttér előtt foglal helyet, ebbe a háttérbe keverik a háttérjelet. A bekeverésnél csak egyetlen szempontot kell figyelem­be venni: az előtérben nem fordulhat elő a háttér színe, mivel az ilyen szín­egyezés esetén az előtérnek ez a színe „eltűnik", helyette megjelenik a háttér­be bekevert dia, vagy film egy darab­kája. Ez a jelenség az ún. kulcseffektus révén jöhet létre, ezért ezt az eljárást „keyezésnek" hívják (key — kulcs). Elektronikus úton ez esetben az törté­nik, hogy a közvetített vagy felvett kép­ből „kivonják" a háttér színét, az így keletkezett „lyukba" keverik a háttér­­diát vagy filmet, miként a zárba illesz­tik a kulcsot. Ez az eljárás széles körben használatos a híradáson kívül is, azonban a művészi felvételeknél felhasználási foka korláto­zott: A szereplő egyszínű háttér előtt játszik, ez térbeli tájékozódóképességét nagymértékben csökkenti, mozgása bi­zonytalanabb lesz, a játék veszít kife­jező erejéből, mert figyelmének nagy részét a mozgást irányító vonalak (kré­tajelzés, festéknyomok) követése köti le. Mivel a művészi hatás háttérbekeverés­nél nem mindig egyértelmű, jobbára szórakoztató és könnyűzenei műsoroknál használják. A híradásban azonban ön­álló funkciót kap, mivel érdekesebbé, változatosabbá, pergőbbé teszi az ese­ményeket. Mivel a televízió tudatosan törekszik a frisseségre, gyors híradásra, az itt dolgozóknak rendkívül rugalmasnak, gyorsnak kell lenniük. Gyakran előfor­dulhat, hogy rendkívül érdekes vagy fontos eseményről csak percekkel a tv­­híradó kezdete előtt érkezik meg a kép­anyag, ebben az esetben a szerkesztő­nek a szó szoros értelmében a térdén, ill. a stúdióban kell megírnia és meg­tanulnia a tudósításhoz alkotott szöve­gét. A mágnesszalagra felvett felvételek­nek a filmszalagra felvettekkel szemben az a nagy előnyük, hogy míg a mágne­ses felvétel azonnal visszajátszható, addig a film időigényes és költséges laboratóriumi feldolgozást igényel. A mágneses szalagra történő hiradófilme­­zést egészen a legutóbbi időkig az elektronikus kamerák nagy súlya és a feldolgozó berendezések nagy mérete akadályozta. A kamera átlagos súlya 100 kg körül volt, míg a hozzátartozó elektronikus berendezés egy kisebb autóbuszt is megtöltött. A nagyfokú miniatürizáció és a mikroprocesszorok megjelenése újfajta jelfeldolgozást tett lehetővé, ami nagymértékben csökken­tette az elektronikus berendezések sú­lyát és méretét. Ma már akkorára zsu­gorodtak, hogy sikeresen vehetik fel a filmkamerákkal a versenyt. A legmoder­nebb hordozható kamerák súlyát 6— 8 kg-ra sikerült csökkenteni, a hozzá­tartozó elektronikus berendezés a kép­magnóval együtt elfér egy személygép­kocsi csomagterében. A filmszalaggal ellentétben a fel­használt mágnesszalag nem veszik kár­ba, mivel az egyszer felvett műsor akár­hányszor letörölhető és a szalagra újra feljátszható, a felvétel azonnal vissza­játszható, tehát laboratóriumi feldolgo­zást egyáltalán nem igényel. (Képünkön: a tv-hiradó képvágó­terme) OZOGANY ERNŐ (Gyökeres György felvétele) 18

Next

/
Thumbnails
Contents