A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-08-05 / 32. szám

Július 17-én, életének 61. évében, hir­telen fellépett szívelégtelenség követ­keztében váratlanul elhunyt Fjodor Ku­lakov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a központi bizottság titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, a szocialista munka hőse. Fjodor Kulakov 1918-ban a kurszki terület Fityizs falujában parasztcsalád­ban született. Mezőgazdasági főiskolát végzett, előbb agronómusként, majd járási mezőgazdasági osztályvezetőként dolgozott. 1934-ben lépett be a Kom­­szomolba. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1940 óta volt tagja. 1943 februárjától különböző vezető beosztásokban járási, illetve területi párt- és tanácsi munkát végzett. 1955- től az OSZSZSZK mezőgazdasági mi­niszterhelyettese, 1959-1960-ban sütő­ipari minisztere volt. Fjodor Kulakov hamvait július 19-én a Vörös téren, a Kreml falában helyez­ték örök nyugalomra. A gyászünnepség után a Fjodor Kulakov hamvait tartal­mazó urnát szovjet-párt és állami veze­tők vitték a Kreml falához. A képen balról Kirill Mazurov, jobbról Andrej Kirilenko, Andrej Gromiko, Dmitrij Usztyinov. (TASZSZ) Dél- és Kelet-Szlovákiában és Morvaország déli részén is már mindenütt teljes ütemben folyik az aratás. A gellei (Holice) szö­­vetkezetesek 600 hektárról aratták le a gabonát, s ebből 245 va­gonnal adnak át a közellátásnak. A felvétel a búza aratásáról készült. Búzából a gellei szövetkezetben tavaly 60 métermázsás rekord hektárhozamot értek el. Hogy az idén túlszárnyalják-e ezt, a legközelebbi napok mutatják meg. (ČSTK) (Utánnyomás: ČSTK) Szombaton, július 15-én befejeződött a 22. nemzet­közi ifjúsági Rysy-túra. Az utolsó napon, akárcsak a megelőzőkön, 1700 hazai és külföldi fiatal tette meg a gyalogtúrát a Rysy-csúcsra, amelyet 65 évvel ezelőtt Lenin is megmászott. - A képen: a hegy­mászó túra utolsó, legnehezebb szakasza a mene­dékháztól a csúcsig. (ČSTK) A nicaraguai lakosság egyre növekvő ellenállást tanúsít Anastasio Somoza diktátor rendszerével szemben. A harc a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front (FSLN) akcióival kezdődött. A szervezetet Cesar Augusto Sandino tábornokról nevezték el, aki 1924-1934 között a reakciós Chamorro-kormány és az amerikai befolyás elleni felkelést, illetve szabadságharcot vezette. A szabadságharcot az Egyesült Államok tengerészgyalogsága vérbe fojtotta. Sandinót 1934 februárjában meggyilkolták; a kegyetlenül végrehajtott gyilkosságot Anastasio Somoza (a mostani diktátor apja) szervezte. Öt magát 1956 szeptemberében szintén meggyilkolták, s ezt köve­tően a fia ragadta magához a hatalmat. A Samoza-terror ellen több ízben is fegyveres felkelés tört ki, de ezeket a kormány­csapatok mindig leverték. A korrupt Somoza-rend­­szer, amely ellen egyre nagyobb ellenállást tanú­sítanak a lakosság széles tömegei, csak az Egyesült Államok segítségével tud­ja magát hatalmon tarta­ni. - A képen: a Somoza­­féle Nemzeti Gárda tagjai FSLN-gerillákat keresnek az egyik hegyi faluban. A Béke-világtanács döntése értelmében júliust a koreai néppel való nemzet­közi szolidaritás hónapjává nyilvánítot­ták. A világ haladó közvéleménye tá­mogatja a koreai nép harcát a kül­földi csapatok távozásáért Dél-Koreá­­ból s az ország békés újraegyesíté­séért. A dél-koreai rendszer háborús hisztériát szít, mozgósítja erőit az „északról jövő kommunista veszély" ellen. A feszültséget az évente több ízben megtartott dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlatok is növelik. - A Panaphoto hírügynökség képe az egyik lagutóbbi dél-koreai hadgyakor­latról készült. A rhodesiai fajüldöző rendszer csapa­tainak egy kommandóegysége július 15-én este megtámadta a Zwimba körzetben levő, afrikaiak lakta Makan­­za falut és tizenhét személyt - öt fér­fit, négy nőt és nyolc gyermeket - le­mészárolt. A vérfürdő azzal kezdődött, hogy a fajüldözők agyonlőtték egy kunyhó lakóit, mire a környékbeli lakók a tanácsházba menekültek, ezt a kato­nák körülvették és felgyújtották. - A képen: a kommandóegység katonái négy lemészárolt gyermek holttesté­vel. (AP) 5 IifiPKS KKÔNIKA

Next

/
Thumbnails
Contents