A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-29 / 31. szám

tartottak történelmi, irodalmi és tudo­mányos előadásokat. A felnőttoktatás és főként az ismeret­­terjesztés, ízlésnevelés munkaformái nem korlátozódnak csak különféle elő­adások megtartására. Íme néhány példa: A vágfüzesiek „Ki miben tájé­kozott?" s a gútaiak „Mit tudsz a Szovjetunióról?" vetélkedője. Az Októ­beri Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére Örsújfalun gyermekrajz­­kiállítást, Megyercsen és Izsán pedig kézimunkakiállítást szerveztek. Duna­­mocson, Dunaradványon és Nemes­­ácsán Kopócs Tibor munkáiból rendez­tek kiállítást. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának méltó meg­ünneplésére a járás irányelvet dolgo­zott ki a helyi szervek részére. Ez pon­tokba foglalva tartalmazta az ünnep­ségsorozat lehetséges formáit, figye­lembe véve az egyes helyi szervezetek adottságait és lehetőségeit, ünnepi emlékestet tartott több helyi szervezet (Keszegfalu, Hetény, Izsa, Bátorkeszi, Tany). Komáromban az emlékesten Szabó Imre, az SZLKP járási bizottsá­gának ideológiai titkára tartott ünnepi beszédet. Tizennyolc helyi szervezet más tömegszervezetekkel közösen tar­tott ünnepséget az évforduló tiszteleté­re. Ezeken az akciókon helyi szerveze­teink tagjai közül 2322 személy vett részt. Tizenkét helyi szervezet ének­kara, illetve amatőr művészegyüttese adott műsort ezeken az ünnepségeken. A hetényi helyi szervezet irodalmi szín­pad. A komáromi lett a kerületi vetél­kedő győztese, így meghívást kapott a Jókai-napokra. A gyermekcsoportok kö­zül a perbetei általános iskola irodalmi színpada sikeresen szerepelt a Duna­­menti Tavasz országos fesztiválon. Az amatőr színjátszásnak nagy ha­gyománya van a komáromi járásban. Minden évben hat-hét csoport készült fel a járási fesztiválra. Kivétel volt az 1977-es év, amikor a járási fesztivál időpontjáig nem tudtak felkészülni a csoportok a csallóközaranyosi színját­szókon kívül. így a fesztivált nem tud­tuk megrendezni. Később még az őrs­­újfalusi színjátszó csoport mutatkozott be. Ennek ellenére mintegy húsz elő­adást tartottak a helyi szervezetek színjátszó, illetve esztrádcsoportjai. Két KÖZÖSEN EGY CÉLÉRT­A CSEMADOK komáromi (Komárno) járási bizottsága eseményekben gazdag időszaknak értékelheti a XII. Országos Közgyűlés óta eltelt évet. A kitűzött feladatok meghatározták a járási bi­zottság és a helyi szervezetek munká­ját. Valamennyi helyi szervezet magáé­vá tette a közgyűlés irányelveit, és ennek szellemében végezte munkáját. Egyre rendszeresebbé váltak a vezető­ségi ülések és a taggyűlések. Ezeknek nemcsak a száma, hanem a színvonala is emelkedett. Időben rendezték a tag­sági díjakat. Az elmúlt évben a helyi szervezetek elvégezték a nyilvántartást, illetve pontosították a taglétszámot. A helyi szervezetek száma jelenleg 39; ezek kereken 7350 tagot tömörítenék. A tagtoborzás terén igen szép ered­ményeket értek el a nemesócsai, ko­máromi, naszvadi, gutái, vágfüzesi, lakszakállasi, hetényi helyi szervezetek. A helyi szervezetek tagsága a kultu­rális tevékenység mellett a társadalmi munkába is bekapcsolódik. Az országos közgyűlésnek és a Nagy Október 60. év­fordulójának tiszteletére kibontakozott felajánlási mozgalom keretében 9315 órát dolgoztak társadalmi munkában. Igen példás munkát végez már évek óta a naszvadi helyi szervezet, ennek elismeréseként a közelmúltban a kerü­leti nemzeti bizottság oklevéllel és há­romezer korona pénzjutalommal tüntet­te ki őket. Ez büszkeséggel tölt el minket, mert eddig még nem volt pél­da erre (legalábbis nem tudunk róla) a járás helyi szervezeteinek életében. Az elismerés új célok kitűzésére és megvalósítására ösztönzi nemcsak a naszvadiakat, hanem a többi helyi szervezet tagságát is. Az elmúlt évben sikerült teljesen újjászervezni a járási bizottság kereté­ben működő népművelési szakbizottsá­got és ennek albizottságait. Ez nagy lépést jelent előre, mert ezen a téren nagyok voltak a fogyatékosságok. Az eredmények nemcsak néhány helyi szervezetnél mutatkoztak meg, hanem járási méretben is. Ugyanis Örsújfalun tavaly nyáron hatnapos népművelődési tábor valósult meg; s egy-egy elő­adásnak 150 állandó és 80-150 alkal­mi résztvevője volt. Neves szakemberek pada Miroslav Válek verseiből össze­állított műsort mutatott be. A tagság körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a honisme­reti kirándulások, amelyeknek célja az ország természeti szépségeinek, törté­nelmi emlékeinek, egy-egy város neve­zetességeinek megismerése. De a helyi szervezetek tagjaik számára a szom­szédos szocialista országokba is ren­deznek kirándulásokat. A honismereti körök munkája fontos szerepet tölt be a szocialista hazafiságra, a proletár internacionalizmusra való nevelésben. A kirándulások keretében fontos helyet foglalt el történelmi és munkásmozgal­mi múzeumok, a felszabadító harcok emlékhelyeinek megtekintése. A járás helyi szervezetei tavaly összesen 15 honismereti kirándulást szerveztek. Eze­ken a kirándulásokon mintegy hatszáz tag vett részt. Néprajzi vonalon az ekeli helyi szervezet tagjai végeztek kisebb méretű tárgyi gyűjtést. Az összegyűjtött tárgyakat az iskola nép­rajzi szobájában helyezték el. Ami a népművelési munkát illeti, e téren a komáromi helyi szervezetet kell első helyen említeni. Havonta rendszeresen szerveztek egy-két elő­adást, író-olvasó találkozót, ünnepi megemlékezést jelentős évfordulók al­kalmából, úti beszámolót, előadói estet. A járás helyi szervezeti tavaly 12 író­olvasó találkozót szerveztek. Minden esetben könyveladással is egybekötött kiállítást rendeztek. A naszvadiak já­rási vetélkedőjének mindkét napján Nagy László Endre Az eltévedt nap­sugár című könyvét dedikálta. A titkár­ság Szénássy Zoltán: Klapka és Gyur­­csó István: Csigaháton című könyvéből 200-200 példányt adott el. A járási CSEMADOK helyi szervezeteinek könyv­akciók során összesen 16 767 korona értékű könyv talált gazdára. Az említett író-olvasó találkozókon 2320 személy vett részt. Itt szeretnénk elmondani, hogy az Ady-centenárium alkalmából több helyi szervezet rendezett emlék­estet. Igen jól sikerült a komáromi helyi szervezet Ady-estje; ezen dr. Tur­­czel Lajostól , és dr. Ján Poničantól hallhatott a közönség értékes előadást. Tavaly a járás kilenc helyi szervezeté­nek keretében működött irodalmi szín­csoport repertoárjának régebbi darab­jaiból újítottak fel egyet-egyet. A szín­játszó csoportoknak 91 tagja volt. Elő­adásaikat több mint négyezer személy tekintette meg. Az ismertetett eredmé­nyekkel a járási bizottság korántsem elégedett. A dramaturgia szakbizottság mindent megtett annak az érdekében, hogy ezen a téren javulás álljon be. Az eredmények az 1978-as év első felé­ben már biztatóbbak. A komáromi színjátszók az idei Jókai-napokon is nagy sikerrel szerepeltek. A járásban 16 éneklő csoport, 3 citerazenekar, 2 népművészeti cso­port fejtett ki tavaly aktív tevékenysé­get. Az említett csoportoknak 345 tag­ja van, 153 alkalommal léptek közön­ség elé, mindig nagy sikerrel. A nasz­vadiak Fonó, a búcsiak pedig Lakodal­mas című összeállításukkal járási ren­dezvényeken is szerepeltek. A csopor­tokon kívül 15 szólóénekes rendszeres fellépései is sok kellemes percet sze­reztek a népdal kedvelőinek. Helyi szervezeteink hét aktív tánc­csoportja közül hat tavaly részt vett a járási fesztiválon. Az izsai és a martosi csoport meghívást kapott Zselizre. A martosi csoport „Martosi lakodal­mas" című tánckompozíciójával elnyer­te a fesztivál nagydíját, a csoport ko­reográfusa Hlavicska László pedig a koreográfusok számára kiírt verseny megosztott második díját kapta (az első díjat nem adták ki). Az idén e téren is további előrelépés történt, mert a zselizi fesztiválon járásunkból három csoport szerepelt: a martosi, az őrsújfalusi és az izsai. A\ járási szakbizottság évek óta rendszered mun­kát végez Kozári Péter elnök irányítá­sával. A martosiak tavaly Gombaszö­gön is szerepeltek, s a televízióban az egész ország láthatta műsorukat. Az idén pedig az a megtiszteltetés érte őket, hogy Kalocsán szerepelhetnek a magyarországi nemzetiségi fesztiválon, örülünk, hogy járásunkban az amatőr néptáncmozgalomnak egyre több lel­kes híve van, akik fáradságot nem ismerve sok-sok szabad időt áldoznak arra, hogy másokat is szórakoztatva nem hagyják kialudni a lángot, ame­lyet közel harminc éve a CSEMADOK alapító tagjai meggyújtottak. Június 23-25-én rendezték meg Gombaszögön a csehszlová­kiai magyar dolgozók XXIII. országos kulturális ünnepségét, amelyen párt- és kormány­­küldöttség is részt vett Viliam Šalgovič­­nak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, az SZNT elnökének vezetésével. A kül­döttség tagja volt Ján Gregor, az SZSZK kormányának alelnöke, Mikus Imre, az SZSZK kulturális miniszterének helyettese és Štefan Bolenbruch, az SZLKP KB népművészeti alosztályának vezetője. Megjelent Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK KB elnöke, dr. Rabay Zoltán kandidátus, az SZLKP KB póttagja, az Új Szó fő­szerkesztője, dr. György István, a CSE­MADOK KB vezető titkára, valamint a kerületi és járási párt és állami szer­vek számos képviselője. Az ünnepségen ott volt dr. Tatai József a Magyar Nép­­köztársaság bratislavai főkonzulja és Jurij Mihajlovics Szmirnov, a Szövet­­unió bratislavai főkonzulátusának kon­zulja is. XXX Pénteken minden jel arra mutatott, hogy az idei gombaszögi országos kulturális ünnepség szervezőit és rész­vevőit kegyeikbe fogadták az égiek. Délután ragyogóan sütött a nap, ami­kor Lovicsek Béla, a CSEMADOK KB titkára a rozsnyói Bányászmúzeum épületében megnyitotta a Dél-Szlová­­kia mezőgazdaságának fejlődését be­mutató fényképkiállítását. Még szom­baton délelőtt is reménykedhettünk, ám a délután folyamán mind több eső­felhő takarta el a gombaszögi völgy­ben összesereglett mintegy nyolcezer néző elől a napot. Az ünnepi mani­­fesztáció — kis kényszerszünetekkel — még lezajlott, de a további műsort teljesen felborította a meg-megújuló eső. A zselizi országos népművészeti fesztivál nyertesei még jóformán meg se melegedhettek a pódiumon, máris leparancsolta őket a zivatar; Koncz Zsuzsa a stábépület teraszán didergett és egyre csak az eget kémlelte - mindhiába. A népszerű énekesnő fel­lépése ezúttal elmaradt, mint ahogy a MATESZ művészei sem mutathatták be Shakespeare vígjátékát, a Windsori víg nőket. A közönség — amely még a legnagyobb esőben is hűségesen ki­tartott és reménykedett - végül is szo­morúan távozott. Vasárnap aztán mindenki megvigasz­talódott. Szinte perzselt a nap; a gom­baszögi völgy megtelt énekszóval és muzsikával, fáradhatatlan lábak ropták a táncot, a közönség pedig lelkesen tapsolt. X X X Az idei XXIII. országos kulturális ün­nepséget a Győzelmes Február 30. év­fordulójának jegyében rendezték. Lő­rincz Gyula megnyitó beszédében azonban kihangsúlyozta, hogy nem szabad megfeledkeznünk a további je­lentős évfordulókról, így Csehszlovákia megalakulásának 60. és a föderációról szóló alkotmánytörvény elfogadásának 10. évfordulójáról sem. Beszélt ezeknek az eseményeknek a fontosságáról, majd így folytatta: „Még egy évfordulóról kell meg­emlékeznünk, amely összefügg Gomba­szöggel. ötven év telt el azóta, hogy itt az Andróssyak majorja mellett sáto­ros táborozásra összejött a csehszlová­kiai magyar haladó szellemű diákok 53 tagja, hogy felmérje a csehszlová­kiai magyar ifjú nemzedék, értelmiség helyzetét, megjelölje perspektíváját. A gombaszögi táborban előadások és viták után a cserkészmozgalomból Sarlós mozgalom lett, a liliomos cser­készzászlót egy új szimbólum, a vörös sarló váltotta fel." Azt hiszem, akik nem ismerik Szlová­kia magyarlakta vidékeit, csodálkozva kérdezhették volna a Dél-Szlovákia mezőgazdaságnának fejlődését bemu-6

Next

/
Thumbnails
Contents