A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-13 / 20. szám
tarozásra: megalakítjuk a CSEMADOK helyi szervezetét. Néhányszor a műhelyben ültünk össze: latolgattuk, fontolgattuk a tennivalót. Levelet váltottunk a központtal, s kitűztük az időpontot, összehívtuk a lakosságot az alakuló közgyűlésre, amelyen a CSEMADOK központot Pathó Károly és Bogota kultúrtársak képviselték. A háromszáz lelket számláló kisközségben negyvenen léptek be a CSEMADOK-ba. Elnöke jómagam, titkára Pásztor Gyula lett. Az évzáró taggyűlésig a kezdeti taglétszám a duplájára, nyolcvanra emelkedett. A rendbe hozott Olvasókörben nagy lelkesedéssel kezdtünk hozzá ismét EGY JUBILEUM MARGÓJÁRA A zalabai Olvasókör létezéséről elemi iskolás koromban Nagy Pál tanítómtól hallottam. Tízéves lehettem, úgy hatvan éve. „A vendéglő mellé épített kultúrház arról nevezetes - szokta mondani — hogy esténként, kiváltképp télen, nem az ivóban, hanem az Olvasókörben tölti idejét a zalabai nép." Tanítóm szavai az említett község iránt már akkor felkeltették érdeklődésemet. 1948 őszén, ennek a községnek lettem a lakója: ide nősültem. Újabb harminc év elteltével az Olvasókör felépítésének 80. évfordulóját ünnepeljük 1978-ban. Mészáros Sándor tanító kezdeményezésére, közadakozásból építették 1898-ban a zalabaiak. Akadt a gazdák között olyan is, aki a bankhoz fordult kölcsönért, mivel nem akart kimaradni az alapító tagok közül. Máig emlegetik, hogy az olvasókör küszöbét mindig kalaplevéve lépték át az emberek. A zalabaiak elsők voltak a környéken, akik színdarabot játszottak. Az akkori járási székhelyre, Vámosmikolára is meghívták őket vendégszereplésre. A Falu rossza híre csakhamar messzebbre is eljutott, így hívták meg aztán őket egyszer Esztergomba, ahol szintén nagy sikert arattak a darab előadásával. Amikor Zalabára kerültem, még találkoztam néhány idős emberrel, akik annak idején a darabban szerepeltek, életük végéig büszkék voltak rá. Az Olvasókör megalapításának negyvenedik évfordulója alkalmából 1938- ban a 41 alapító nevét emléktáblán örökítették meg, s ezt elhelyezték a kultúrház falán. Elnöke és könyvtárosa, valamint választott vezetősége volt az olvasókörnek. Külön könyvtárszobája, ahová napilapokat járattak, s esténként valaki a fontosabb eseményeket hangosan felolvasta. Saját karszéke volt minden alapító tagnak. Az első világháború idején erdélyi menekülteket szállásoltak el a kultúrházban. A második háború után gabonaraktárnak használták, s mivel padlója tönkrement, lebetonozták. Amikor kiürítették, sivár és rideg volt. Ablakai, ajtói használhatatlanok. Akkortájt kerültem Zalabára. Éppen megszűnt a kitelepítés. Megindult az Új Szó, hírét vettük a CSEMADOK megalakulásának. Be-benéztünk az elhagyott épületbe: valamit tenni kell. Rövidesen hozzákezdtünk a renováláshoz. Padlóztunk, színpadot építettünk. Idősebb H. Lányi Gyula összetoborozta a fiatalságot és betanított három egyfelvonásos színdarabot. Az első színpadi szereplésre 1950. január 29-én került sor. Akkor jutottunk komoly elhaa kulturális tevékenységhez. Jónéhány színdarabot bemutattunk. Ilyenek voltak: a Gyanú, Nagymama, Fösvény, Duda Gyuri, Közös út, Pacsirtaszó, majd Lovicsek Béla itteni tanítósága idején az ő általa írt színművek: Jancsi, Húsz év után. Különösen az utóbbinak volt kiemelkedő sikere, mivel a szerző maga játszotta a főszerepet. A darabbal végigjártuk a környéket, s a bevételből tévékészüléket vásároltunk a kultúrház számára. Saját zenekart is szerveztünk: ne kelljen zenére kiadni a pénzünket: díjtalanul muzsikáltunk. Lovicsek Bélával felváltva prímáskodtunk. A fiatalok átvették a kezdeményezést és maguk kezdtek tevékenykedni. Új műkedvelő csoportot hoztak össze, és szorgalmasan próbáltak. Már az előadás időpontját is kitűzték, amikor a kultúrház egyik oldalfala megrepedt; veszélyessé vált a tartózkodás az épületben. Dióssy Nándor, akkori hnb-elnök szorgalmazta a kultúrház újjáépítését. Hozzá is fogtunk a munkához, s az új épületet két méterrel kiszélesítve, 1970. október 10-én átadhattuk rendeltetésének. Ez a dátum egybeesett az efsz alapításának huszadik évfordulójával. Mivel sietni kellett az ünnepség miatt az átadással, a színpad beépítése elmaradt, s a kultúrház még most is színpad nélkül van. Az új kultúrházat nem neveztük többé Olvasókörnek. A község vezetősége szorgalmazta, hogy asztalokkal és székekkel rendezzük be. Dobogót csináltunk a színpad helyére, s csak ritkán került előadásra egy-egy esztrádműsor, ehhez s az ünnepségekhez a dobogó is elégségesnek bizonyult, ugyanúgy a rendszeres író-olvasó találkozókhoz is. A sok-sok emlék további élményigényt támaszt bennünk, s arra ösztönöz, hogy a nyolcvan éve épült kultúrházban további írókat, költőket lássunk vendégül, meghitt beszélgetésre, kézfogásra . . . Ősszel több nevezetes évforduló megünneplésére kerül sor, az ünnepségek keretében akarjuk ismét elhelyezni az alapítók nevét megörökítő márvány emléktáblát, mert ezt a düledező falról eltávolitottuk, s máig sem helyeztük még vissza. Ugyancsak szándékunkban van új színpadot építeni, ehhez minden feltétel megvan. A CSEMADOK-szervezetnek jelenleg 123 tagja van, s egy emberként állnak a vezetőség mögött, ami biztosítéka annak, hogy terveinket, elképzeléseinket maradéktalanul valóra váltsuk. CSONTOS VILMOS KÉT NAP TANULSÁGOKKAL Kétnapos munkaértekezletet rendezett Gyügyön (Dudincén) a CSEMADOK lévai (Levice) járási bizottsága a helyi szervezetek elnökei és titkárai, valamint a járási bizottság tagjai részére. A munkaértekezlet célja a helyi szervezetek által kifejtett politikai nevelőmunka és népművelési tevékenység hatékonyságának növelése volt. A megjelentek szívélyesen köszöntötték körükben dr. György Istvánt, a CSEMADOK KB vezető titkárát, valamint a CSEMADOK KB Elnökségének további tagjait és a KB Titkárságának osztályvezetőit. Először Szebellai János, a járási bizottság elnöke méltatta a februári győzelem történelmi jelentőségét, majd dr. György István beszélt a CSKP XV. kongresszusa és a CSEMADOK XII. országos közgyűlése határozataiban kitűzött feladatokról és azok teljesítéséről. Elismeréssel szólt a CSEMADOK többezer önkéntes aktivistájának, tisztségviselőjének odaadó, lelkes munkájáról. Szilvássy József, a CSEMADOK KB elnökségi tagja, az Új Szó kulturális rovatának vezetője a kultúrának szocialista a társadalomban betöltött szerepét elemezte előadásában. Hangsúlyozta: az anyagi kultúra dinamikus fejlődésével a szellemi kultúrának is lépést kell tartania. A népművelési munkáról, ennek lehetőségeiről és az elvégzendő feladatokról Bodnár Béla, a CSEMADOK KB népművelési osztályának vezetője tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a megfelelő, konstruktív hozzállás elengedhetetlen a népművelési munkában. Beszélt a CSEMADOK és a helyi művelődési intézmények, valamint a tömegszervezetek együttműködésének fontosságáról. Viczay Pál, a CSEMADOK KB népművészeti osztályának vezetője a népművészeti tevékenység sokrétűségével foglalkozott. Megjegyezte, hogy a népművészet különböző formái közül bizonyos időszakokban egyesek előtérbe kerülnek, mások pedig háttérbe szorulnak. Fel kell karolni a kezdeményezéseket, de megfelelő egyensúly megteremtésére kell törekedni. Az együttműködés ápolását hangsúlyozta és nagyon pozitívan értékelte a járás területén működő 51 alapszervezet munkáját dr. Sándor Károly, a járási nemzeti bizottság kulturális osztályának dolgozója. Ecsetelte az együttműködés formáit és szólt a járás művelődéspolitikai célkitűzéseiről. Az előadások elhangzása után élénk vita alakult ki. A felszólalók beszámoltak szervezetük egy-egy sikeres akciójáról. De a helyi szervezetek munkáját nehezítő akadályok (teremhiány, az anyagiak hiánya, az igazgatási szervek és a kulturális intézmények egyes funkcionáriusainak közömbössége a CSEMADOK munkája iránt stb.) is szóba kerültek. Pásztor Lajos, a járási bizottság titkára megállapította, hogy a CSEMADOK szervezeti élete és általában munkájának eredményessége elsősorban a szervezetek vezetőinek jó irányító munkájától függ. Példaként említett több helyi szervezetet. Hangsúlyozta, hogy sajnos nem minden jb tag teljesíti maradéktalanul, kielégítően feladatait. A másik fogyatékosság, hogy a szervezetek sok esetben a végzett munkát nem tartják nyilván, nem jelentik, így a járási irányító szerv nem szerez tudomást rendezvényeikről. A CSEMADOK-nak egyébként a járásban jelenleg 6995 tagja van, s az idén már jónéhányan kérték felvételüket. 1982-ig szeretnék elérni a 8000-es taglétszámot. Emellett a Hét terjesztéséről sem feledkeznek meg. A munkaértekezlet teljesítette küldetését, szervezése és lebonyolítása is hibátlan volt. A résztvevők javasolták a járási bizottságnak, hogy a jövőben is szervezzen hasonló munkaértekezleteket, s a lehetőségek szerint ezeken mindig egy-egy munkaterület kérdéseinek a megvitatása kapjon teret. A Hét szerkesztőségével szemben hangot adtak annak a kívánságuknak, hogy a lap konkrétabban elemezze a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának jelenlegi stádiumát, a kétségtelen sikerek mellett a még fennálló fogyatékosságokat is tárja fel. Mint már mondottuk, a kétnapos munkaértekezlet teljesítette küldetését. Most a résztvevőkön a sor, hogy az itt szerzett ismereteket és tapasztalatokat méltóképpen kamatoztassák helyi szervezeteikben. ABEL GABOR GAZDAG PROGRAM Losoncon a helyi szervezet székházában két fiatal tehetséges amatőr festőnek — Langstein Erzsébetnek és Jacsmenyik Józsefnek — állították ki a képeit. A városháza dísztermében tartották meg a Nagy Irodalmi Emlékestet, amelyen irodalmunk három nagyságáról — Madách Imréről, Petőfi Sándorról és Csokonai Vitéz Mihályról emlékeztek meg. Duba Gyula író, az Irodalmi Szemle főszerkesztője Madách Imréről, Gyurcsó István költő pedig Csokonai V. Mihályról tartott előadást. Ezután Leszák József megzenésített Petőfi dalokat adott elő. Ruzsinyszky Zoltán zongorakísérete mellett, Kelemen Sándor pedig saját gitárkisérete mellett a János vitézből énekelt el két dalt. A műsor másik részében Gálán Géza budapesti színművész igen hatásos, több mint egyórás, melodrámájában elképzelése szerint adta elő Petőfi Sándor utolsó óráinak „történetét". A Kármán Napok további műsorában — Duba Gyula, Gyurcsó István és Varga Imre meglátogatták a losonci járáshoz tartozó falusi CSEMADOK szervezeteket és Losonc, valamint Fülek iskoláit. Az író-olvasó találkozón kívül Gálán Géza még fellépett Füleken és Ragyolcon is. Az ittlevő írók — Duba Gyula, Gyurcsó István és Varga Imre — közben tisztelgő látogatást tettek járásunk művészeinél. így felkeresték a 89 éves Gero Gusztáv akadémiai festőművészt a műtermében, valamint Bácskái Béla művészt persi otthonában. Sólyom László SZORGALMASAN DOLGOZNAK Hegysúron (Hruby Súr) szorgalmasan dolgozik a CSEMADOK helyi szervezete. Ez év januárjában batyubált rendeztek, márciusban pedig Jókai irodalmi estet tartottak. Ezeken dr. Párkány Antal tanár tartott előadást. A helyi szervezet tagjai Petőfi versek előadásával tarkították a műsort, az éneklő csoport pedig előadott egy csokorra valót Petőfi megzenésített verseiből. A Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny nemrég megtartott járási elődöntőjébe a helyi csoport két dalosa került be: Hamerlik Józsefné és Suplata Katika, azonkívül természetesen az éneklő csoport is részt vett a vetélkedőn. A tánccsoport is tevékenyen dolgozik, jelenleg új tánckompozíciót tanul be, amellyel a nyáron akarnak bemutatkozni a közönségnek. A vezetőség igyekszik minél több fiatalt bevonni a kulturális munkába, de az idősebbek is nagyon tevékenyek. A CSEMADOK-tagsóg a községfejlesztési és szépítési akciókból, a közhasznú társadalmi munkából is derekasan kiveszi a részét. Kiss Antalné 6