A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-04 / 6. szám
HETEN & KÉTSZÁZBÓL Választani mindig nehéz. Hát még szakmát, ha úgy tetszik, pályát. Szülők és serdülő korú gyermekek évről évre visszatérő problémája ez. A legtöbb fiatalnak megvannak a maga elképzelései. De még nem érzi át a lényeget. A szülő szélesebb látókörrel, bizonyos tapasztalatokkal rendelkezik, mégis nehéz a dolga, ha gyermekének tanácsot akar adni. Piešťanyban (Pőstyénben) jártamkor ellátogattam a Szálloda- és Vendéglátóipari Szakközépiskolába, ahol Bahorecz elvtársnő, az iskola igazgatóhelyettese tájékoztat arról, hogyan készítik fel diákjaikat szakmájukra, az életre. — Eddig két ágazata volt az iskolának, a szállodai és a vendéglátóipari. Ezek nappali tagozatára az általános iskola elvégzése vagy a pincér, illetve szakács szakmunkásbizonyítvány megszerzése után lehetett jelentkezni. A gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalok nappali tagozaton két, esti tagozaton pedig három év alatt szerezhették meg a szakérettségit, míg a szakmában dolgozó és szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező fiatalok szintén esti tagozaton öt év alatt. Jelenleg mintegy 1300 diákunk van. Ebből több mint 600 nappali tagozaton tanul. — Milyen az iskola iránti érdeklődés? — Minden évben, minden szakon túljelentkezés van. Sajnos sok fiatalt helyszűke miatt nem tudunk felvenni. Több okát is látom a fokozott érdeklődésnek. Az iskolából több mint harmincéves fennállása alatt már sokan kerültek ki olyanok, akik azóta vezető állást töltenek be a szakmában. S persze ez jó „reklám" az iskolának. A vendéglátóipar különben is vonzó szakma. — Milyen állást tölthet be, aki itt megszerzi a szakérettségit? — Lehet vezető üzemi, iskolai vagy óvodai étkezőben, igazgató vendéglátóipari üzemben, autókempingben. De lehet esetleg szállodai portás vagy fizetőpincér. Az előbb még nem említettem, hogy az ún. felépítményi tagozaton idegenforgalmi osztályt is nyitottunk. Az itt végzettek utazási irodákban dolgoznak, s a lányok közül sokan légikisasszonyok a Csehszlovák Légiforgalmi Vállalatnál. — Milyen tantárgyakat oktatnak, hogy ilyen széles az elhelyezkedés skálája? — A szakközépiskola első három osztályában a két fő tárgy a főzés és a tálalás. Később ezekhez három idegen nyelv, üzemgazdaságtan, könyvitel, gépírás és kereskedelmi levelezés, valamint a vendéglátóipari üzemegységek szervezésének és belső elrendezésének oktatása társul. Most pedig lássuk, hogyan vélekednek iskolájukról a diákok. Heten ülnek az igazgatói irodában a dohányzóasztalka körül. Sárkány Erika az szenei magyar gimnáziumban érettségizett. Most elsős. — Az irodalom s általában a művészetek vonzottak. Sokat töprengtem, ne legyek-e pedagógus? Végül inkább emellett a szakma mellett döntöttem. Szeretek idegen nyelveket tanulni. Főleg az angolt kedvelem. A német kicsit nehezebben megy. Ha itt is sikeresen leérettségizek, szállodában szeretnék dolgozni olyan beosztásban, hogy maradjon időm továbbképezni magamat. Angolból szeretném letenni az állami nyelvvizsgát. — Én eredetileg geológus akartam lenni — mondja Dukon András, aki a galántai gimnáziumban érettségizett-, de helyszűke miatt nem vettek fel a főiskolára. Ha itt megszerzem a szakérettségit, be kell vonulnom katonának. Utána szállodában szeretnék dolgozni és közben elvégezni a közgazdasági főiskolát, esti tagozaton. Bán András a tešedíkovói (peredi), Majer Béla a bratislavai magyar tanítási nyelvű általános iskola elvégzése után jött Pőstyénbe. Mindketten negyedikesek. Félévi bizonyítványuk jelesre sikerült. Most készülnek a felvételire a bratislavai Közgazdasági Főiskola külkereskedelmi szakán. — Látja, milyenek — szól közbe az igazgató —, ez szakközépiskola, innen már mint kész szakemberek kerülnek ki az életbe. A mi feladatunk nem a főiskolára való felkészítés. A bemutatott ifjú emberek még mindig keresik a helyüket. Szeretnének még többet tudni, ez hajtja őket. Bugár László, Both Péter és Kubovics Zoltán már belekóstolt a szakmába. Laci Samoríban (Somorján) volt pincérszakács ipari tanuló. Péter Bratislavában, Zoltán Galántán. De nem elégednek meg jelenlegi tudásukkal. Zoltánt főnöke példája késztette arra, hogy tovább tanuljon. Lacit a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Jednota várja, ahol eddig dolgozott. Péter is nagy terveket sző. Érettségi után főiskolára akar jelentkezni. A pályaválasztás döntő lépés az ember életében. S a legszebbek a diákévek. Én úgy láttam, jó a pőstyéni iskola diákjának lenni. Szabad idejükben sportolhatnak, népművészeti, fotó és egyéb szakkörökben tevékenykedhetnek. A jól működő ifjúsági szervezet gyakran rendez teadélutánokat. A távolról jövők szép, kényelmes diákotthonban laknak. Minden emeleten színes televízió, s minden diáknak saját íróasztala van. Igaz tanulni kell. A magyar anyanyelvűek számára főleg a kezdeti időszakban a szakkifejezések tökéletes megértése nehézséget okoz. De aztán belejönnek. Az sem gyerekjáték, hogy az idegen nyelveket egy másik idegen nyelven kell tanulniuk. Hogy mégsem maradnak alul, nem vesznek el, nincsenek hátrányban, azt a bemutatott fiatalok példája bizonyítja. FISTER MAGDA 1-2. Gyakorlat közben 3. Az igazgatóhelyettes 4. Heten a hétszázból 5. Tanulni kell... (Prandl Sándor felvételei) 4