A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-28 / 5. szám
ERŐS VÁRUNK A NYELV? „Erős várunk a nyelv!“ — írja Fábry Zoltán Szenczi Molnár Albert zsoltárszövege nyomán. Véletlen ez? Nem, adhatjuk meg a határozott választ, hiszen Fábrynál tudatosabban kevesen válogattak „szavaink kaptárzúgásából“. Erős várunk?... — görbül kérdőjellé bennem a Fábry-axióma az idei, sorrendben immár a nyolcadik Kazinczy Nyelvművelő Napok eseményeit összegezve. Vajon miért változott bennem a felkiáltó mondat kérdőmondattá? Egyszerűen azért, mert nyelvünk erős várát az utóbbi néhány évtized súlyosan megrongálta. Nem most, már korábban kiderült, hogy a csehszlovákiai magyarság nyelvének aggasztó az állapota. Magam is tapasztaltam és naponként tapasztalom, hogy tájainkon tiszta magyar beszédet ritkán hallani már. Mondatainkban minduntalan felbukkannak a szlovák nyelvből átvett szavak és fogalmak. Ha az egykori várvívásokra gondolok, akkor minden egyes átvett szó és fogalom faltörő ágyúgolyóbisként csapódik nyelvünk mellvédjére, bástyájára, s omlasztja az „erős várat“. A Kazinczy Nyelvművelő Napok volnának hivatottak arra, hogy e szó- és fogalom-ostrom során keletkezett réseket, szakadásokat, omlásokat helyreállítsa, erős kötőanyaggal minden igét, főnevet, jelzőt, határozószót visszaillesszen a maga helyére. De egy ilyen viszonylag szűk körben megtartott — kétnapos rendezvény vajon képes elvégezni ezt a heroikus munkát? Erősen kétlem. Az előadásokat hallgatva odáig jutottam, hogy mindez legfeljebb a tennivalók összegezésére elég; magát a munkát — nyelvünk ápolását, művelését — máshol, s másoknak is vállalniuk kell. A munka neheze pedagógusaink vállára hárul: amit a Kazinczy Nyelvművelő Napok bajt, esettséget, romlást, bástyaomlást láttató fókusza egybegyűjt, nekik kell mindennapos szorgalommal helyreigazítani; a felnövekvő — tehát a holnapi — nemzedék tudatában, lelkében elvégezni. Tudjuk, de sokszor félünk kimondani: egy nyelvi megnyilatkozás — a legáltalánosabb, a köznyelvi — tájainkon elhaladóban van. Mód, alkalom kevés kínálkozik a megnyilatkozásra. Gyűléseken, értekezleteken, tanácskozásokon, hivatalokban, üzemekben nem, vagy csak nagyon ritkán beszélünk magyarul. Ez a tény többféle irányban jelent nemzetiségi életünkben gondot, sokszor — nyelvművelésünk szempontjából — hátrányt; de ugyanezt jelenti a népművelésben, közéletben, tudományos tájékoztatásban stb. is. Mindezekkel a kérdésekkel az idei Kazinczy Nyelvművelő Napokon több előadó kimerítően foglalkozott. Most már a soron következő feladat: tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az itteni megállapítások a gyakorlati nyelvművelésben, az iskolák, a CSEMADOK helyi szervezetek népművelő-nyelvészeti tevékenységében elfoglalják a megfelelő helyet. Hogy legyen ismét erős várunk a nyelv, mert — ahogy Sütő András írja: „Nyelvéből kiesve: létének céljából is kiesik az ember.“ Építsük hát újjá bástyáinkat! GÁL SÁNDOR A JÁRÁSI NÉPMŰVELÉSI KÖZPONTOK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI IV. A népművelési központ együttműködése más intézményekkel A népművelési központ feladatainak teljesítésében szorosan együttműködik a kerületi népművelési központtal és az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának szakintézeteivel, különösen a bratislavai Népművelési Intézettel és a bratislavai Művelődés- és Közvéleménykutató Intézettel. A szakkérdésekben, különösen pedig a metodikai kérdésekben tekintetbe veszi a kerületi népművelési központ és az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma szakintézeteinek utasításait és ajánlásait. A népművelési központ a szaktanácsadásban és az oktatás terén nyújtott szolgáltatásokban rendszerint a járási könyvtárral, a járási múzeummal, a járási képtárral, a járási műemlékvédelmi igazgatósággal, az állandó műkedvelő színpaddal és a társadalmi szervezetek járási szerveinek népművelési létesítményeivel működik együtt. V. A népművelési központ viszonya a klubjellegű népművelési létesítményekhez A helyi népművelési létesítmények a népművelési központnak minden olyan felvilágosítást kötelesek megadni, amely a népművelési központ küldetésének és feladatának teljesítésével függ össze. Ha a népművelési központ a helyi népművelési létesítmények működésében hiányosságokat állapít meg, amelyeknek orvoslása annak a szervnek a beavatkozását igényli, amely a helyi népművelési létesítményt létrehozta, akkor ezt a hiányosságokra figyelmezteti és egyúttal javaslatot is tesz, hogy mily módon lehet ezeket kiküszöbölni. Ha a helyi népművelési intézmények működésében megsértették az állami művelődéspolitika alapelveit, akkor a népművelési központ figyelmezteti az illetékes nemzeti bizottságot. VI. A népművelési központ irányítása Az általánosan kötelező jogszabályok értelmében az illetékes nemzeti bizottság szervei a népművelési központok létesítése és irányítása kérdésében a következő hatáskört gyakorolják: az illetékes nemzeti bizottság 1. teljes ülése létesíti a népművelési központot, 1. tanácsa a) kiadja a népművelési központ szervezeti szabályzatát, b) kinevezi és felmenti a népművelési központ igazgatóját, c) jóváhagyja a népművelési központ terveit és költségvetését, d) összefoglalóan értékeli a népművelési központ működését, mégpedig évente legalább egyszer, 3. iskola- és művelődésügyi bizottsága a) jóváhagyja a népművelési központ évi működési tervének lebontását, esetleg a terv és a költségvetés megváltoztatását, b) folyamatosan értékeli a népművelési központ működését. 4. művelődésügyi szakosztálya a) előterjeszti a nemzeti bizottság szerveinek a népművelési központ munkatervi és költségvetési javaslatát, ide értve a már jóváhagyott terv és költségvetés megváltoztatására irányuló javaslatokat is, — úgyszintén a művelési központ működését és gazdálkodását értékelő jelentéseket és összefoglaló elemzéseket. b) irányítja a népművelési központ működését úgy, hogy ez összhangban legyen az állami művelődéspolitika feladataival, az illetékes nemzeti bizottság tanácsának és iskola- és művelődésügyi bizottságának határozataival, c) folyamatosan ellenőrzi a népművelési központ működését. VII. A népművelési központ szervezete A népművelési központ élén az igazgató áll, akit a művelődésügyi szakosztály vezetőjének indítványára az illetékes nemzeti bizottság tanácsa nevez ki és ment fel. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel az általa megbízott helyettese képviseli. A népművelési központ a következő részlegekre tagozódik: 1. az iskolán kívüli nevelés és művelődés részlege, 2. a művészeti műkedvelő tevékenység részlege, 3. a gazdasági-igazgatási részleg. Abban az esetben, ha az illetékes nemzeti bizottság a népművelési központ hatáskörét a szervezeti szabályzatában még további különleges kulturális szolgáltatásokkal is kibővítette, akkor a különleges kulturális szolgáltatások részlegeként egy negyediket is lehet létesíteni. PÉLDÁS GÉPJÁRMŰVEZETŐ ÉS KULTÚRMUNKÁS Kozák Gyula a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat šahyi (ipolysáqi) üzemének példás dolgozója. 28 éve gépjárművezető. Horné Semerovcében (Felsőszemeréden) a gépállomás traktorosa volt. Csak ipolysági üzeménél 250 000 kilométert vezetett balesetmentesen. Tehát nagyon közel áll a balesetnélküli egymillió kilométerhez. Komolyan veszi a foglalkozását. Szakmailag állandóan képezi magát. Nagy felelősséget érez az utasok épségéért. 1958-tól a CSKP tagja. Sokáig a CSSZBSZ üzemi szervezetének elnöki funkcióját is betöltötte. A négygyermekes családapa több elismerő dicsérő oklevél tulajdonosa. Munkáját nagyra értékeli az üzemi bizottság és valamennyi munkatársa. Szabad idejében szívesen dolgozik a CSEMADOK helyi szervezetében. 1952- től tagja a CSEMADOK-nak. A citeraegyüttesben játszik. Saját maga készítette citerán kezdett gyakorolni. 1975- ben a százdi citeraegyüttes bejutott a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalverseny döntőjébe és a legjobb együttesek között végzett. Műsorukat a Csehszlovák Televízió is közvetítette. Ezekről a szép és emlékezetes napokról nem lehet elfeledkezni, örök élmény lesz számára az is, hogy műsorukat megnézte és megtapsolta a Peter Colotka miniszterelnök vezette párt. és kormányküldöttség. Az ipolysági magyar oktatásnyelvű gimnázium és a mezőgazdasági technikum kultúrcsoportjaival közösen Magyarországon is vendégszerepeitek. A százdi citeraegyüttes valamennyi tagja szívesen emlékezik erre a háromnapos útra. A népi hagyományok ápolását a fia is fontos feladatnak tartja. A 18 éves fiú szabad idejében szívesen citerázik. A százdi fiatalok különféle versenyeken és rendezvényeken még többször beleszólnak a helyezésekbe. És ebben érdeme lesz Kozák Gyulának is, aki példás gépjárművezető és kultúrmunkás. Azt kívánjuk neki, hogy az egymillió kilométert is baleset nélkül tegye meg. BELÁNYI JANOS 7
