A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-28 / 5. szám

ERŐS VÁRUNK A NYELV? „Erős várunk a nyelv!“ — írja Fábry Zoltán Szenczi Molnár Albert zsoltár­szövege nyomán. Véletlen ez? Nem, ad­hatjuk meg a határozott választ, hiszen Fábrynál tudatosabban kevesen válogat­tak „szavaink kaptárzúgásából“. Erős várunk?... — görbül kérdőjellé bennem a Fábry-axióma az idei, sor­rendben immár a nyolcadik Kazinczy Nyelvművelő Napok eseményeit össze­gezve. Vajon miért változott bennem a fel­kiáltó mondat kérdőmondattá? Egysze­rűen azért, mert nyelvünk erős várát az utóbbi néhány évtized súlyosan meg­rongálta. Nem most, már korábban ki­derült, hogy a csehszlovákiai magyarság nyelvének aggasztó az állapota. Magam is tapasztaltam és naponként tapaszta­lom, hogy tájainkon tiszta magyar be­szédet ritkán hallani már. Mondataink­ban minduntalan felbukkannak a szlo­vák nyelvből átvett szavak és fogalmak. Ha az egykori várvívásokra gondolok, akkor minden egyes átvett szó és foga­lom faltörő ágyúgolyóbisként csapódik nyelvünk mellvédjére, bástyájára, s om­­lasztja az „erős várat“. A Kazinczy Nyelvművelő Napok vol­nának hivatottak arra, hogy e szó- és fogalom-ostrom során keletkezett rése­ket, szakadásokat, omlásokat helyreállít­sa, erős kötőanyaggal minden igét, fő­nevet, jelzőt, határozószót visszaillesszen a maga helyére. De egy ilyen viszonylag szűk körben megtartott — kétnapos rendezvény vajon képes elvégezni ezt a heroikus munkát? Erősen kétlem. Az előadásokat hallgatva odáig jutot­tam, hogy mindez legfeljebb a tenni­valók összegezésére elég; magát a mun­kát — nyelvünk ápolását, művelését — máshol, s másoknak is vállalniuk kell. A munka neheze pedagógusaink vállára hárul: amit a Kazinczy Nyelvművelő Na­pok bajt, esettséget, romlást, bástyaomlást láttató fókusza egybegyűjt, nekik kell mindennapos szorgalommal helyreigazí­tani; a felnövekvő — tehát a holnapi — nemzedék tudatában, lelkében elvégezni. Tudjuk, de sokszor félünk kimondani: egy nyelvi megnyilatkozás — a legálta­lánosabb, a köznyelvi — tájainkon el­haladóban van. Mód, alkalom kevés kínálkozik a megnyilatkozásra. Gyűlése­ken, értekezleteken, tanácskozásokon, hivatalokban, üzemekben nem, vagy csak nagyon ritkán beszélünk magyarul. Ez a tény többféle irányban jelent nemze­tiségi életünkben gondot, sokszor — nyelvművelésünk szempontjából — hát­rányt; de ugyanezt jelenti a népműve­lésben, közéletben, tudományos tájékoz­tatásban stb. is. Mindezekkel a kérdé­sekkel az idei Kazinczy Nyelvművelő Napokon több előadó kimerítően foglal­kozott. Most már a soron következő feladat: tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az itteni megállapítások a gyakorlati nyelvművelésben, az isko­lák, a CSEMADOK helyi szervezetek népművelő-nyelvészeti tevékenységében elfoglalják a megfelelő helyet. Hogy le­gyen ismét erős várunk a nyelv, mert — ahogy Sütő András írja: „Nyelvéből kiesve: létének céljából is kiesik az ember.“ Építsük hát újjá bástyáinkat! GÁL SÁNDOR A JÁRÁSI NÉPMŰVELÉSI KÖZPONTOK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI IV. A népművelési központ együttműködése más intézményekkel A népművelési központ feladatainak teljesítésében szorosan együttműködik a kerületi népművelési központtal és az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának szakintézeteivel, különösen a bratislavai Népművelési Intézettel és a bratislavai Művelődés- és Közvéleménykutató Inté­zettel. A szakkérdésekben, különösen pedig a metodikai kérdésekben tekintetbe veszi a kerületi népművelési központ és az SZSZK Művelődésügyi Miniszté­riuma szakintézeteinek utasításait és ajánlásait. A népművelési központ a szaktanács­­adásban és az oktatás terén nyújtott szolgáltatásokban rendszerint a járási könyvtárral, a járási múzeummal, a já­rási képtárral, a járási műemlékvédelmi igazgatósággal, az állandó műkedvelő színpaddal és a társadalmi szervezetek járási szerveinek népművelési létesítmé­nyeivel működik együtt. V. A népművelési központ viszonya a klubjellegű népművelési létesítményekhez A helyi népművelési létesítmények a népművelési központnak minden olyan felvilágosítást kötelesek megadni, amely a népművelési központ küldetésének és feladatának teljesítésével függ össze. Ha a népművelési központ a helyi népművelési létesítmények működésé­ben hiányosságokat állapít meg, ame­lyeknek orvoslása annak a szervnek a beavatkozását igényli, amely a helyi népművelési létesítményt létrehozta, akkor ezt a hiányosságokra figyelmez­teti és egyúttal javaslatot is tesz, hogy mily módon lehet ezeket kiküszöbölni. Ha a helyi népművelési intézmények működésében megsértették az állami művelődéspolitika alapelveit, akkor a népművelési központ figyelmezteti az illetékes nemzeti bizottságot. VI. A népművelési központ irányítása Az általánosan kötelező jogszabályok értelmében az illetékes nemzeti bizott­ság szervei a népművelési központok létesítése és irányítása kérdésében a következő hatáskört gyakorolják: az illetékes nemzeti bizottság 1. teljes ülése létesíti a népművelési központot, 1. tanácsa a) kiadja a népművelési központ szervezeti szabályzatát, b) kinevezi és felmenti a népmű­velési központ igazgatóját, c) jóváhagyja a népművelési köz­pont terveit és költségvetését, d) összefoglalóan értékeli a nép­művelési központ működését, mégpedig évente legalább egy­szer, 3. iskola- és művelődésügyi bizott­sága a) jóváhagyja a népművelési köz­pont évi működési tervének le­bontását, esetleg a terv és a költségvetés megváltoztatását, b) folyamatosan értékeli a nép­művelési központ működését. 4. művelődésügyi szakosztálya a) előterjeszti a nemzeti bizottság szerveinek a népművelési köz­pont munkatervi és költségve­tési javaslatát, ide értve a már jóváhagyott terv és költségvetés megváltoztatására irányuló ja­vaslatokat is, — úgyszintén a művelési központ működését és gazdálkodását értékelő je­lentéseket és összefoglaló elem­zéseket. b) irányítja a népművelési központ működését úgy, hogy ez össz­hangban legyen az állami mű­velődéspolitika feladataival, az illetékes nemzeti bizottság ta­nácsának és iskola- és műve­lődésügyi bizottságának hatá­rozataival, c) folyamatosan ellenőrzi a nép­művelési központ működését. VII. A népművelési központ szervezete A népművelési központ élén az igaz­gató áll, akit a művelődésügyi szak­osztály vezetőjének indítványára az ille­tékes nemzeti bizottság tanácsa nevez ki és ment fel. Az igazgatót távollétében teljes jog­körrel és felelősséggel az általa meg­bízott helyettese képviseli. A népművelési központ a következő részlegekre tagozódik: 1. az iskolán kívüli nevelés és műve­lődés részlege, 2. a művészeti műkedvelő tevékeny­ség részlege, 3. a gazdasági-igazgatási részleg. Abban az esetben, ha az illetékes nemzeti bizottság a népművelési köz­pont hatáskörét a szervezeti szabályza­tában még további különleges kulturá­lis szolgáltatásokkal is kibővítette, akkor a különleges kulturális szolgáltatások részlegeként egy negyediket is lehet létesíteni. PÉLDÁS GÉPJÁRMŰVEZETŐ ÉS KULTÚRMUNKÁS Kozák Gyula a Csehszlovák Autó­­közlekedési Vállalat šahyi (ipolysáqi) üzemének példás dolgozója. 28 éve gépjárművezető. Horné Semerovcében (Felsőszemeréden) a gépállomás trak­torosa volt. Csak ipolysági üzeménél 250 000 kilométert vezetett baleset­­mentesen. Tehát nagyon közel áll a balesetnélküli egymillió kilométerhez. Komolyan veszi a foglalkozását. Szak­mailag állandóan képezi magát. Nagy felelősséget érez az utasok épségéért. 1958-tól a CSKP tagja. Sokáig a CSSZBSZ üzemi szervezetének elnöki funkcióját is betöltötte. A négygyerme­kes családapa több elismerő dicsérő oklevél tulajdonosa. Munkáját nagyra értékeli az üzemi bizottság és vala­mennyi munkatársa. Szabad idejében szívesen dolgozik a CSEMADOK helyi szervezetében. 1952- től tagja a CSEMADOK-nak. A citera­­együttesben játszik. Saját maga készí­tette citerán kezdett gyakorolni. 1975- ben a százdi citeraegyüttes bejutott a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalverseny döntőjébe és a legjobb együttesek között végzett. Műsorukat a Csehszlovák Televízió is közvetítette. Ezekről a szép és emlékezetes napok­ról nem lehet elfeledkezni, örök él­mény lesz számára az is, hogy műso­rukat megnézte és megtapsolta a Peter Colotka miniszterelnök vezette párt. és kormányküldöttség. Az ipolysági magyar oktatásnyelvű gimnázium és a mező­­gazdasági technikum kultúrcsoportjaival közösen Magyarországon is vendég­szerepeitek. A százdi citeraegyüttes va­lamennyi tagja szívesen emlékezik erre a háromnapos útra. A népi hagyomá­nyok ápolását a fia is fontos feladat­nak tartja. A 18 éves fiú szabad idejé­ben szívesen citerázik. A százdi fiatalok különféle versenyeken és rendezvénye­ken még többször beleszólnak a helye­zésekbe. És ebben érdeme lesz Kozák Gyulának is, aki példás gépjárművezető és kultúrmunkás. Azt kívánjuk neki, hogy az egymillió kilométert is baleset nélkül tegye meg. BELÁNYI JANOS 7

Next

/
Thumbnails
Contents