A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-28 / 5. szám

Következő számunk tartalmából: VI. Donner: EGY NAP A VÁLASZTÓ­­KÖRZETBEN Fister Magda: HETEN A HÉTSZÁZBÓL Keszeli Ferenc: A PULT KÉT OLDALÁN J. Oškvarek: A HINDUKUS MEGHÓDÍTÁSA Á. > Barsi Imre: ISMÉT AZ IMPRESSZIONISTÁK Címlapunkon Kontár Gyula, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Kral Péterné. Szer­kesztőség: 890 44 Bratislava, Ob. chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem őr­zőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A cím nem azt jelenti, hogy har­minc évvel ezelőtt már jártam itt, hiszen akkor még a világon sem voltam. A „harminc év után" kifeje­zés csupán arra utal, hogy a riport harminc évvel a februári győzelem után, tehát Február jegyében ké­szült. Mi sem természetesebb hát annál, mint hogy a „jégtörő Feb­ruár" eredményeit mérjük fel benne. Bevallom, sokat törtem a fejem, vajon merjek-e Február kapcsán éppen a szülőfalumról írni. Először „nemmel" feleltem magamnak: nemcsak azért, mert igaznak tartom a szólást, hogy „senki sem próféta a saját falujában", hanem azért is, mert úgy találtam, hogy az én fa­lum a többihez képest túlságosan lassan fejlődik. Aztán — néhány nappal karácsony után — beutaz­tam fél Szlovákiát. Az ünnepek alatt otthon is jártam. Nos, arra a meg­győződésre jutottam, hogy mégis­csak érdemes szülőfalumról, Nová Vieskáról (Kisújfaluról) írni. Ami a „prófétaságot" illeti, azt úgyse ne­kem találták ki . . . Nem szaporítom tovább a szót, a tárgyra térek. Mi történt Kisúj­­falun a jégtörő Február után? Mindjárt 1949-ben — a faluhoz tartózó Arad pusztán — megalakult az „első" földművesszövetkezet: Udvardi András, a hnb titkára — Ez a szövetkezet annyira „iga­zi" volt, szóval annyira komolyan vettük, hogy egész nyáron haza se jöttünk, kint laktunk a pusztán, ott aludtunk a kultúrházban — emlé­kezik Udvardi András, a helyi nem­zeti bizottság titkára. — Akkor még én is csak olyan „srác" voltam, de talán annál lelkesebb. Az „első" szövetkezet azonban minden lelke­sedés ellenére sem volt valami VARGA ERZSÉBET hosszú életű. A szövetkezetesítés gondolata végérvényesen csak 1952-ben győzött Kisújfalun. Azóta sok minden megváltozott a községben. Erről tanúskodik a Nové Zámky-i (érsekújvári) Járási Nem­zeti Bizottság elismerő oklevele is, amely a hnb-titkár irodájának a falát díszíti, s amelyről azt olvas­hatjuk le, hogy 1975. március 28-án, tehát a község felszabadulásának 30. évfordulóján a jnb elismerését fejezte ki az újfalusi hnb-nek: éppen a községfejlesztésben elért eredményekért. Melyek ezek az eredmények? Ha végigmegyünk a falun, vagy bejárjuk a hozzá tartozó pusztákat (Aradot és Révát), először is arról győződhetünk meg, hogy az utak — a régiekhez viszonyítva — sok­kal jobb állapotban vannak. A fa­luban új önkiszolgáló üzlet, ven­déglő, tanácsháza, vasútállomás épült, a hangosbeszélő most már a pusztákon is értesíti a lakossá­got a legfontosabb dolgokról, s az éjszaka ide érkező ember sem esik hasra a sötétben. Néhány évvel ez­előtt — mikor az első írásaim meg­jelentek a lapokban —, így bizta­tott egy falumbeli néni: „Azt írd meg, hogy amikor este jössz haza, hajd hasra esel, mert olyan sötét 2

Next

/
Thumbnails
Contents