A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 1-2. szám

A helyi szervezetek pénzgazdálkodásának és pénztárkezelésének irányelve ÉRTÉKELTÉK MUNKÁJUKAT A CSEMADOK Központi Bi­zottsága a szövetségi pénzügymi­niszter 154/1971 számú rendelete, valamint a Csehszlovák Állami Bank elnöke és a szövetségi pénz­ügyminiszter 1972. december 13- án kelt 118. számú rendelete alap­ján a CSEMADOK helyi szerveze­tei számára a következő új pénz­gazdálkodási és pénztárkezelési irányelvet adja ki. A helyi szervezet gazdálkodá­sáért a helyi szervezet elnöke fe­lel. A CSEMADOK járási bizott­sága és járási ellenőrző bizottsága ellenőrzi a helyi szervezetek gaz­dálkodását és erkölcsi felelősséget visel ezért. Amennyiben a KB vagy a JB országos, illetve járási dal- és táncünnepélyek alkalmával szol­gáltatásokat rendel meg a helyi szervezeteknél, az ezzel kapcsola­tos kiadásokat a rendező szervek kötelesek a helyi szervezeteknek az előírások értelmében megtérí­teni (megrendelés — számla, ob­jednávka — faktúra). 1. TAGSÁGI DÍJAK BEVÉTELEZÉSE ÉS ELSZÁMOLÁSA A helyi szervezetek a járási bi­zottságoktól 5,— 15,— és 25,— ko­rona értékű tagsági bélyegeket vesznek át értékcikként. Ezek nyilvántartása — bevételezése és elszámolása — a pénztárkönyvben történik. A helyi szervezetek a pénztárkönyvben eladott bélyegek teljes értékét bevételként könyve­lik el. Az elszámolásnál a járási bizottsággal szemben a tagsági bé­lyegek eladásából származó tag­díjak összértékének 50%-át köny­velik el a pénztárkönyv kiadási rovatában. 2. A PÉNZTÁRKÖNYV VEZETÉSE A pénztári műveletekkel kap­csolatban a helyi szervezetek kö­telesek : a) elősegíteni a folyamatos és gyors készpénzforgalmat a be- és kifizetéskor a megfelelő cím­letek biztosításával; b) a szervezeteknek a pénzinté­zetnél vezetett folyószámlájára befizetni a meghatározott leg­magasabb pénztári állományon felüli készpénzt; c) analitikai nyilvántartást vezet­ni a pénztári műveletekről. A helyi szervezetek kötelesek minden bevételről pénztári be­vételi bizonylatot (príjmový pokladničný doklad) kiállítani és a bevett összeget a pénztár­­könyvbe bevezetni. A kiadáso­kat pénztári kiadási bizonylat výdavkový pokladničný dok­lad) alapján kell a pénztár­könyvbe bevezetni. E bizony­latokhoz csatolni kell az elis­­mervényeket, hogy milyen cél­ra történt a kifizetés. A bi­zonylatokat a pénztároson kí­vül az elnök vagy az általa megbízott vezetőségi tag is alá­írja. d) gondoskodni a pénzállomány biztonságáról, helyes kezelésé­ről és megőrzéséről; e) leltározni a szervezet pénztárá­ban levő készpénzállományt; f) ellenőrizni a pénztárkezelést és # az erről vezetett pénztári ok­mányokat ; g) ellenőrizni pénztári okmányok helyességét, különös tekintettel a kifizetést engedélyező tiszt­ségviselő aláírási jogára és a készpénzt felvevő személy azo­nosságára ; h) a pénztárkönyvbe való minden bejegyzésnek tartalmaznia kell a pénztári művelet dátumát, számát, rövid leírását és a kész­pénz összegét. 3. PÉNZTÁRI BIZONYLATOK A pénztári bizonylatoknak, ame­lyeknek alapján a pénztári műve­letek végrehajtása történik, el kell látni a következő adatokkal: a) a pénztári bizonylat megneve­zése b) a pénztári bizonylat száma c) a szervezet megnevezése d) a pénztári bizonylat kiállításá­nak dátuma e) a befizetést eszközlő, ill. a pénzt felvevő személy neve és sze­mélyi adatai f) a be- vagy kifizetés összege számokkal és szavakkal g) a be- vagy kifizetés célja h) az engedélyezésre jogosult ta­gok aláírása i) a pénztáros, valamint a pénztá­ri művelet lebonyolításában esetleg részt vevő személy(ek) aláírása A pénztári bizonylatokat a pénz­tárkönyvben eszközölt bejegyzé­sek sorrendjében kell folyamato­san sorszámozni, vagy sorban egy­más után, vagy pedig a bevételi és a kiadási pénztári bizonylato­kat külön-külön sorban egymás után. A Központi Bizottság módosítja a helyi szervezeteknek a tagdí­jakból (tagsági bélyegek eladásá­ból) származó bevételét úgy, hogy a helyi szervezetek részesedését az eddigi 20% helyett 50°/o-ban álla­pítja meg. 5) A Központi Bizottság utasít­ja az összes helyi szervezet veze­tőségét a gazdasági és pénztárke­zelési irányelv következetes betar­tására. 6) Ez az irányelv 1978. január 1-vel lép életbe. Jóváhagyta a CSEMADOK KB 1977. október 21—22-i II. plenáris ülésén. Megtartotta évzáró taggyűlését a CSEMADOK háji (áji) helyi szerve­zete. A nyolcvan tagú szervezetnek Andó László az elnöke. A vezetőség tagjaival közösen jól szervezik a köz­ség kulturális életét. A vezetőség beszámolóját Rácz Ferenc alelnök mondta el. A helyi szervezet fiatal­jai betanultak egy színdarabot, ame­lyet tavasszal öt faluban mutattak be. Csontos Ilona vezetésével most újabb színdarab bemutatására ké­szülnek. Sikeresnek tekinthető az a könyvkiállítás is, amelyet Török Ele­mér költővel való találkozásuk al­kalmából rendeztek. A vers- és prózamondók versenyé­ből hasznos tanulságokat merítettek. A jövőben is szerveznek hasonló versenyt. A CSEMADOK tagjai kö-A CSEMADOK KB népművelési osztálya és a CSEMADOK galántai járási bizottsága november 25—27-én háromnapos országos szemináriumot rendezett az irodalomnépszerűsítő aktivisták számára Galántán. A háromnapos szemináriumot a rendező szervek az Ady-centenárium jegyében tartották. November 25-én, az ünnepélyes megnyitó után Bodnár Béla, a CSEMADOK KB népműve­lési osztályának vezetője a népmű­velési munka időszerű kérdéseiről és a jövő évi tervekről tájékoztatta a résztvevőket. Ezután Mészáros László ismertette a csehszlovákiai magyar irodalom elmúlt évi termését. Mészáros László tájékoztató jellegű összefoglalója után dr. Csanda Sándor „Szülőföl­dünk irodalmi hagyományai” címen tartott előadást, kivonatosan ismer­tetve a közelmúltban megjelent „Szü­lőföld és irodalom” című tanulmány­­kötetének vonatkozó részeit. Voj­tech Kondrót fiatal szlovák költő és műfordító „Ady Endre és a szlovák irodalom” címen megtartott előadá­sa a fábryi hídépítés szerepét mél­tatta. A szeminárium első napjának programját dr. Szeberényi Zoltánnak Ady Endre szerelmi líráját elemző előadása zárta. Ezt követően a sze­minárium résztvevői találkoztak a Madách Könyv- és Lapkiadó mun­katársaival, szerkesztőivel. Zalabai Zsigmond ismertette a jelenlévőkkel a Madách Könyv- és Lapkiadó te­vékenységét és a kiadói terveket. Es­te a járás területén több CSEMA­DOK helyi szervezetben író-olvasó találkozóra került sor. Másnap, szombaton a tanácskozás vitával folytatódott, majd dr. Turczel Lajos előadását hallgatták meg a zül sokan megtekintették a Fábry Zoltán emlékházat, és a Fábry-na­­pok keretében sokan vettek részt az író sírjának koszorúzási ünnepségén. -Rendben tartják falujukban a mű­velődési házat, s 350 órát dolgoztak társadalmi munkában. A helyi szer­vezet akcióiról Kulcsár Károly fény­képdokumentációt készít. Fecsó Pál, a járásban élő költő is jelen volt az évzáró taggyűlésen, és vitafelszóla­lásában nagyra értékelte a helyi, szervezet munkáját. Az évzáró tag­gyűlés Ady Endrére emlékeztető kul­turális műsorral ért véget. Bartók Erzsébet és Sztupák Istvánné vers­mondók jól összeválogatott és szépen előadott versekkel elnyerték a kö­zönség tetszését. TAMÁS KATALIN szeminárium résztvevői. Turczel elő­adásában Móricz Zsigmond csehszlo­vákiai kapcsolatait elevenítette fel. Ezután dr. Szeberényi Zoltán tartott előadást Sellyéi József szerepéről a csehszlovákiai magyar irodalomban, majd dr. Révész Bertalan emlékezett Tompa Mihályra. A tanácskozás második napjának délutánján a járás párt- és állami szerveinek képviselői találkoztak a szemináriumon részt vevő írókkal s tájékoztatták őket a galántai járás politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséről és a közeljö­vőben megvalósuló fejlesztési ter­vekről. Az ugyancsak ezen a napon Ady Endre születésének 100. évfor­dulója alkalmából megtartott ünnepi esten dr. Turczel Lajos mondott ün­nepi beszédet. A műsorban felléptek a MATESZ művészei, valamint a bratislavai Forrás Irodalmi Színpad együttese. Vasárnap általános vita volt a könyvterjesztésről és a könyvtárosi munkáról. Ezt követte a központi szakbizottság értekezlete, amelyen a járási albizottságok elnökei és a sze­minárium hallgatói vettek részt. Dél­után és este az Ady Endre szavaló­verseny járási elődöntőjére és döntő­jére került sor Matúškovóban (Tak­sonyban). Ezzel egyidőben több köz­ségben író-olvasó találkozót tartot­tak. Az irodalomnépszerűsítő aktivisták országos szemináriuma hasznos mun­kát végzett, s ha a rendező szervek­nek e tervben szereplő pontokat tel­jes mértékben nem is sikerült be­tartaniuk, a hallgatók sok új isme­retanyaggal gyarapodva térhettek haza. — gs — Az Ady-centenárium jegyében 7

Next

/
Thumbnails
Contents