A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-24 / 26. szám
NAPSUGÁRRAL MŰKÖDŐ TV-ADÓ A majnalrankturti AEG-Teletunken gyár villanyhálózattól függetlenül működő, napenergiával termelt árammal táplált televízióadót állított üzembe az NSZK-ban, mely az EH el-völgy ben fekvő Lasel község lakóinak sugározza az első tv-programot. Az adó napgenerátorát 38 napelem táplálja; mindegyik 32 db egyenként 5X5 cm nagyságú szilícium-monokristályos napfénygyűjtő sejtből áll. Az egymás mellé forrasztott sejtekből álló napelemeket fémkeretbe erősített üveglapok védik az időjárás viszontagságaitól. A generátor legnagyobb teljesítménye 350 W és úgy szerkesztették, hogy csak a legcsekélyebb napsugárzáskor és az esti üzemeléskor is elegendő energia mennyiséggel táplálja az akkumulátorokat. SZIVHALAL ÉS TEJFOGYASZTÁS Dr. Jeffrey Segall angol orvos meghökkentő összefüggést vél felfedezni a tejfogyasztás és a szívbetegségek gyakorisága között, összesen 43 ország statisztikai adatait elemezve, kiugró összefüggést állapított meg a szívinfarktus okozta halálesetek száma és a tejfogyasztás mértéke között. Különösen meghökkentő néhány ország példája. A grönlandi eszkimók közismerten kevés tejet isznak (a tehenek számára Grönlandon kevés a legelő), viszont étrendjük sok zsírt és fehérjét tartalmaz — mégis a szívinfarktus okozta halálesetek száma nagyon kicsiny közöttük. Mondhatni: Grönlandon hiányoznak a modern városi élettel járó stresszhatások — ezeknek ugyancsak részük lehet a szívbetegségek létrejöttében. Mi a helyzet hát Japánban? Dr. Segall úgy találta, hogy a szívinfarktusnak sokkal kevesebb (csupán 12 százaléknyi) japán esik áldozatául, mint amennyi an-AZ ANYÁK MEGMENTŐJE (160 éve született Semmelweis Ignác) Minden idők egyik legtragikusabb sorsú orvosa volt. Életének felét a maga igazáért folytatott kétségbeesett küzdelem töltötte ki, mindennapjait intrikák, alattomos támadások keserítették meg, halálát pedig az a kór — a gyermekágyi láz — okozta, mely ellen egész életén át harcolt. Budán született 1818. július 1-én; or-LABORATÓRIUM A VÍZ ALATT Francia építészek tervei alapján készült a Galathea nevű vízfelszín alatti ház. A megfigyelő állomás lehetőséget biztosit, hogy a kutatók közvetlenül tanulmányozzák a tenger élővilágát. A helyiség arra is alkalmas, hogy előkészítsen a huzamosabb viz alatti tartózkodásra. A vízfelszín alá süllyeszthető kamra 7 m hosszú, 6,6 m széles és 4,75 m magas. Hajóval szállítják a kísérlet színhelyére, és ott daru segítségével emelik a vízre. A Galathea-ban egészségügyi-, pihenő- és munkahelyiségek, megtigyelöállás és laboratórium is van. Egyszerre négy tudományos kutató tartózkodhat e megfigyelő állomáson, egyenként 48 órán keresztül. Amikor vontató anyahajó biztosítja a levegőt és energiát a Galathea számára, a kutatók akár egy hónapig is a viz mélyén tartózkodhatnak. Az új kutatólaboratóriumot a Földközi-tenger tiszta vizein használják majd 9—45 m mélységben. vasi tanulmányait előbb Pesten, majd pedig Bécsben végezte, ahol 1844-ben orvossá avatták. A bécsi szülészeti klinikán kezdte meg orvosi pályafutását. Abban az időben gyakran előfordult, hogy a szülő nők a leggondosabb orvosi kezelés ellenére is meghaltak a gyermekágyi lázban. Az orvosok tanácstalanok voltak, a nők pedig inkább otthon szültek, mert így kisebb volt a fertőzés veszélye. Semmelweisnek feltűnt, hogy azokon az osztályokon, ahol apácák és ápolónővérek dolgoztak, orvosok viszont nem, sokkal kevesebb nő halt meg a gyermekágyi lázban, mint ott, ahol orvosok vezették le a szülést. A megoldás kulcsát egy tragikus eset adta a kezébe. Egyik alkalommal kollégája és barátja, Josef Kolletschky egy gyermekágyi lázban meghalt fiatal nőt boncolt néhány orvostanhallgatóval. Valamelyik medikus véletlenül megsebezte Kolletschky ujját a boncolókéssel, s Kolletschky néhány nap múlva gyermekágyi lázban (!) — meghalt. Semmelweis rádöbbent arra, hogy a betegséget maguk a kezelőorvosok terjesztik a szülő nők között. Ezért elrendelte, hogy minden orvos és medikus, aki az ő osztályára belép, alaposan mosson kezet klórmeszes vízben. A kollégák többsége egyszerűen különcködésnek tartotta ezt az intézkedést, sőt ki is nevették Semmelweist, amiért egy nem éppen kellemes szagú anyaggal kívánja távoltartani a betegséget. A fejlemények azonban Semmelweis Ignácot igazolták: osztályán néhány hét leforgása alatt az ötödére csökkent az elhalálozások száma. A bécsi orvosokat azonban ez sem győzte meg (még a nagy Virchowot sem), sőt Európa más tájain is akadtak hangos ellenzők (Scanzoni Würzburgban, Siebold Marburgban, hogy csak a nevesebbeket említsük), akik még attól sem riadtak vissza, hogy nevetségessé tegyék Semmelweist. Mivel a bécsi klinikán nem volt többé maradása, 1849-ben úgy döntött, hogy Pestre költözik. A magyar fővárosban is sikerrel alkalmazta módszerét, s megfigyeléseit, tapasztalatait könyvben is összefoglalta, amelyet 1861-gol — érdekes, a japán tejfogyasztás 15 százaléka az angolnak. Dr. Segall elemezte azoknak a betegeknek a statisztikai adatait is, akiket gyomorfekély miatt sok tej ivására fogtak az orvosok, s úgy találta, hogy közöttük kétszer olyan gyakori a szívhalál, mint az ellenőrző csoportban. Dr. Segall természetesen nem arra a következtetésre jutott, hogy tiltsák be a tejivást, csak azt tanácsolja, hogy (a felnőttek) ne igyanak naponta két deciliternél több tejet. Statisztikája meghökkentő, de a statisztikai vizsgálatokból kiindulva úgy tűnik, hogy bármely táplálék összefügg valamilyen betegséggel és az egészség megőrzésének egyetlen útja az éhezés lehetne. ONGYÔGYITÔ AUTÓGUMI Kilyukadása után is felfújva maradó autógumira kapott szabadalmat nemrégiben a francia Michelin gumigyár. A fortély: porózus részecskékkel töltik meg az egész gumit. Ezek a részecskék csak kissé növelik meg a kerék súlyát. A gumi felfújt állapotában levegőt nyelnek el, amikor viszont a gumi kilyukad és szökik belőle a levegőtöltés, szivacsos töltéssé tapadnak össze és elzárják a sérülést, a kiáramló levegő útját. Az abroncs bármely, nagy nyomást és hőt álló műanyag, szilikonvegyület gömbölyű részecskéivel feltölthető. Az optimális szemcseméret 1—8 milliméter és a részecskékhez alkalmas kenőanyagot (etilén- vagy polipropilénglikolt) is adnak. A szemcsék laza csomagként kitöltik az egész gumiabroncsot, de vékony műanyagzsákban is elhelyezhetik őket, amely kiszakad, ha a gumi megsérül. Ha a gumiból szökik a levegő, a szemcséket azonnal a lyukba viszi a levegőáram. Még ha minden levegő is kiszökne a gumiból, akkor is eléggé felfújva tartja az „olajozott' részecskék tömege. ben jelentetett meg. Pesten sem volt persze könnyű a helyzete, ráadásul a külföldi „kollégák" változatlan hevességgel támadták. Semmelweis testileglelkileg megtört, élete végefelé mindinkább úrrá lett rajta az elmebaj. 1865 augusztusában a döblingi elmegyógyintézetbe szállították. Kezelőorvosa egy elhanyagolt sebet talált az ujján, s mikor augusztus 13-án Semmelweis meghalt a halál okát a gyermekágyi lázra jellemző vérmérgezésben jelölte meg. Semmelweis halálát követően többször is kétség bevonták ennek a diagnózisnak a helyességét, annál is inkább, mivel a boncolási jegyzőkönyv tartalmát — furcsa módon — nem engedték nyilvánosságro hozni, teret adva ezzel a különböző találgatásoknak. Semmelweis Ignácnak — ahogy az már lenni szokott az utókor szolgáltatott igazságot. Az orvostudomány történetébe mint az anyák megmentőjét jegyezték be. — ez — TERMÉSZETES TRANSZURANOK A dubnai egyesített magfizikai kutatóintézet munkatársai Frolov akadémikus vezetésével egyértelmű bizonyítékhoz jutottak arra vonatkozóan, hogy természetes körülmények között is léteznek a Földön az uránnál nehezebb elemek. A kutatók a Kaszpi-tenger egyik félszigetén nagy mélységből, a földköpenyből feltörő termálvizet vizsgálták és egy napon öt olyan eseményt észleltek, amikor nagy számú neutron szabadult fel egyetlen maghasadás! jelenség során. Jóllehet a minta túlságosan kicsiny volt ahhoz, hogy azonosíthatták volna a különös nukleáris jelenségért felelős elemet, a kutatók szerint ez az elem mindenképpen nehezebb az uránnál. A Frolov akadémikus vezette kutatócsoport különböző céltárgyak nehéz ionokkal való bombázásával már számos transzurán elemet állított elő mesterségesen. 18
